A kereskedelmi árak három-négyszereséért biztosít fákat az Agrárminisztérium a településeknek

  • narancs.hu
  • 2020. július 7.

Belpol

A programot lebonyolító Országos Erdészeti Egyesület 40 millió forintot kap mindezért, az egyesület elnöke korábban az Agrárminisztérium államtitkára volt.

A kereskedelmi árak három-négyszeresébe kerülhetnek azok a fák, amelyeket a településfásítási program során oszt szét az Agrárminisztérium. Félmilliárd forintból 12 ezer facsemetét ültetnek majd el országszerte, a lebonyolító Országos Erdészeti Egyesület 40 millió forintot kap mindezért, írja az Átlátszó.

Az Agrárminisztérium településfásítási programot indított, ennek keretében idén június 15-től minden tízezer fő alatti település pályázhatott belterületen ültethető fákra. Egy település 10-30 fát igényelhetett, 12 ezer fa már gazdára is talált.

Ami érdekes, hogy a fásításra 500 milliós keretösszeget állapítottak meg, ez nagyjából 12 ezer sorfa beszerezését fedezi. Vagyis darabonként 40 ezer forintba kerül egy fa, amelyet az állami tulajdonú KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. biztosít.

A lap azt írja, megnéztek több kereskedést, hogy ott vajon mennyibe kerülnek a fák és a következőt találták:

  • a fehér eperfa 4089 forint,
  • keskenylevelű kőris 7000-12000 forint,
  • gömb szivarfa 10500-13500 forint,
  • tövistelen lepényfa 9500 forint,
  • korai juhar 15000 forint.

Vagyis sok helyen töredékébe kerülnek a listában szereplő fák, sőt akad, ahol a házhozszállítás is ingyenes 20-25000 forint felett.

Az Átlátszó megkérdezte az Országos Erdészeti Egyesületet (OEE) az árkülönbség okáról, akik azt válaszolták, hogy "minden fához 3 darab támasztó karót, rögzítő hevedereket, a törzset védő hálót és talajtakaró mulcsot is kapnak a pályázók, valamint a házhozszállítás díja is a kiírót terheli."

Közben az is kiderült, hogy az OEE és az Agrárminisztérium között stratégiai megállapodás van, az egyesület saját bevallása szerint pedig 40 millió forintot (a program költségvetésének 8 százaléka) kap azért, hogy lebonyolítja az igényléseket, kapcsolatot tart az önkormányzatokkal, és biztosítja egy-egy erdész szakember jelenlétét az ültetések során.

A lap megjegyzi, az OEE elnöke, Zambó Péter az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára volt.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.