A KESMA és a Mediaworks is Novák Katalinhoz fordult, jelezve, semmi problémájuk a „szuverenitásvédelmi” törvénnyel

  • narancs.hu
  • 2023. december 15.

Belpol

A Magyar Lapkiadók Egyesülete szerintük politikai akciót hajtott végre.

„Kovács Tibor elnök és Havas Katalin főtitkár [a Magyar Lapkiadók Egyesületének vezetői] politikai akciót hajtottak végre, tényleges hatáskörüket messze túllépve jártak el, az Önnek címzett sorok kizárólag az ő egyoldalú és elfogult magánvéleményüket tükrözik” – írja Novák Katalin köztársasági elnöknek címzett levelében a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi elnöke, valamint a Mediaworks Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója és tartalomfejlesztési vezérigazgató-helyettese.

Liszkay Gábor, Kálmán Erika és Csermely Péter azt kérik Nováktól, hogy „a levélben és az állásfoglalásban leírtakat ezen szempontok figyelembevételével értékelje”.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, az ügy előzménye, hogy a Magyar Lapkiadók Egyesülete levélben fordult Novák Katalin köztársasági elnökhöz azt kérvén, ne írja alá a kedden elfogadott „szuverenitásvédelmi” törvényt. Az MLE állásfoglalása szerint a törvény „szembe megy az Alaptörvény szellemével mind a jogállamiság, mind a sajtószabadság tekintetében.”

Az állásfoglalás híre csütörtökön nagy vihart kavart a kormánysajtóban, hiszen eddig ők is tagjai voltak az MLE-nek. Ezért előbb a kormánypropaganda jelentős részét összefogó Mediaworks közleményben felszólították Kovács Tibort „az egyesület nevében kiadott, de az elnökség által jóvá nem hagyott” állásfoglalás nyilvánosan visszavonására, ellenkező esetben ugyanis a Mediaworks visszahívja tisztségviselőit és kilép az egyesületből. Nem sokkal később az Index bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg tagságát a MLE-ben.

A törvény megszavazása után pedig több független szerkesztőség – tehát mi is – közös közleményben jelezte: a törvény betűje szerint ugyan nem a médiacégek működését szabályozza, mégis alkalmas arra, hogy súlyosan korlátozza a sajtószabadságot, megnehezítse, akár ellehetetlenítse a független szerkesztőségek, újságírók, médiacégek munkáját.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.