Kincses Gyula: Szerkezeti átalakítás állhat a kórházigazgatók tömeges kirúgása mögött

  • narancs.hu
  • 2023. december 15.

Belpol

A MOK korábbi elnöke szerint ehhez új, lojális vezetőkre van szükség.

A kórházigazgatók tömeges menesztése mögött két indok állhat, az intézmények adósságának növekedése vagy egy szerkezeti átalakítás előkészítése – mondta Kincses Gyula orvos, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) korábbi elnöke a Telexnek.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, nem sokkal az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetőjének elküldése után a Belügyminisztérium szerdán azt is bejelentette, hogy 14 kórházi vezetőt mentenek fel. Októberben a kórházi adósságok a szeptember végi 110 milliárd forint után elérték a 125 milliárd forintot, december végére pedig már a 135 milliárd forintot is meghaladhatja a tartozásállomány. Bár a kormány egy 90 milliárd forintos kórházkonszolidációval igyekszik rendezni az intézmények adósságát, hosszútávon ez sem oldja meg a kórházak anyagi problémáit.

Kincses Gyula szerint, ha a hiánnyal van a baj, azt vezetőcserével nem lehet megoldani, ahhoz mélyebb változásokra és több pénzre van szükség. Igaz, a kirúgásokkal lehet felelősöket keresni, és a politika fel tudja mutatni, hogy „fejek hullottak.” A MOK volt elnöke úgy véli, a példa nélküli felmentések másik oka az lehet, hogy a kormány rájött, nem halogatható az ellátórendszer szerkezetének átalakítása. A felmentett kórházigazgatók területi eloszlás alapján ugyanis leginkább a vidéki, kisebb intézményekhez kötődnek, és bár két fővárosi kórház vezetőjét is menesztették, esetükben a nyugdíjkorhatárra hivatkoztak.

A kormány célja Kincses Gyula szerint az lehet, hogy kisebb kórházakat vonjon össze és alakítson át járóbeteg-központtá, így optimalizálva a betegellátást.

Ehhez azonban nem idős, a kórházukhoz ragaszkodó, annak érdekeit védő vezetőkre van szükség, hanem fiatal, az ágazati vezetéshez lojális emberekre. A lap emlékeztetett, Takács Péter egészségügyi államtitkár már korábban is utalt arra, hogy strukturális változás jöhet az egészségügyben. Az államtitkár idén nyáron úgy fogalmazott, a nehézségek abból adódnak, hogy „a már említett, magunkkal cipelt szocialista intézményrendszert nem lehet lefedni humán erőforrással”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.