A Kínai Kommunista Párt múzeumát méltatta a Századvég igazgatója

  • narancs.hu
  • 2025. január 6.

Belpol

Kiszelly Zoltán propagandatúrán vett részt Kínában, csak úgy áradozott az országról. Minden lenyűgöző volt. 

Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemző Központjának igazgatója novemberben járt először Kínában, erről pedig onnan értesült a hvg.hu, hogy most beszámolt róla a kínai állami propaganda angol nyelvű kiadása, a China Daily. A lap szerint Kiszelly propagandaútra ment, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia hívta meg, amelynek az volt a célja, hogy „jobb benyomást adjon az ország fejlődéséről, történelméről, jövőképéről”.

Kiszelly ellátogatott Orbán Balázs könyvének, a Huszárvágásnak a kínai bemutatójára is, melynek fő mondanivalóját, az orbáni kommunikáció által is agyonsulykolt „konnektivitás stratégiáját” a kínai propaganda is előszeretettel méltatta a frissen megjelent cikkben. Mindezt anélkül, hogy a nagy műnek egyáltalán leírták volna a címét.

 
Kiszelly Zoltán A válságok kora - Az Európa Projekt kutatás eredményei 2021-ben című konferenciáján a Várkert Bazárban 2022. január 17-én.
 

A századvéges igazgatót először Csungkingbe vitték, ahol ő így áradozott a látottakról: „lenyűgöző volt látni azt a logisztikai központot, ahol az árukat összeszerelik és előkészítik arra, hogy nyolcezer kilométert utazzanak Európába”. Kiszelly itt, a szerelvényeket látva érthette meg Kína elképzeléseit a globális összeköttetés fogalmáról. Csungkingben elcipelték egy robotikai céghez is, ahol arról zengett ódákat, hogy „lenyűgöző volt látni a 21. századi technológiát működés közben”

Következő állomás Peking volt, ahol elment a Kínai Kommunista Párt múzeumába is:

a múzeumot „az ország utazásának csodálatos narratívájaként értékelte”.

Megjegyezte azt is, hogy Magyarország 75 éve az elsők között ismerte el a Kínai Népköztársaságot. (1949. október negyedikén a kommunista Rákosi Mátyás állt Magyarország élén.)

Végül beszélt arról is, hogy szerinte mi köti össze ma Magyarországot és Kínát: Kiszelly a kínai technológiát istenítette, az elektromos járműveket, a napelemeket, melyekkel szerinte meg lehet birkózni az éghajlatváltozással, számolt be a portál. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.

Elveszett eszmények

  • Bretter Zoltán

Tudtuk, nem tudtuk, az elmúlt több mint kétszáz évben a következő gondolat szabta meg életünket: „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.” (Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilá­gosodás?)

Nem lehetetlen lekerülni az amerikai szankciós listáról, de bajos lesz a Rogán elleni szankció visszavonatása

Egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szank­ciós listára helyezte Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét, a magyar kormány sajtója „David Pressman kicsinyes bosszújaként” igyekezett beállítani a történteket. Lázár János miniszter egye­nesen megfenyegette a nagykövetet: a későbbiekben „kerülje el ezt az országot”.

Hatvan, hetven, nyolcvan, száz puszta

Az autoriter rendszerek kiépülésének egyik legbiztosabb jele, hogy a vezető mellől lassan eltűnnek az egykori harcostársak. Ez általában az autoriter vezető hatalmának megszilárdulásával és korlátlanságának növekedésével egy időben történik. Helyüket a klán tagjai veszik át.