Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemző Központjának igazgatója novemberben járt először Kínában, erről pedig onnan értesült a hvg.hu, hogy most beszámolt róla a kínai állami propaganda angol nyelvű kiadása, a China Daily. A lap szerint Kiszelly propagandaútra ment, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia hívta meg, amelynek az volt a célja, hogy „jobb benyomást adjon az ország fejlődéséről, történelméről, jövőképéről”.
Kiszelly ellátogatott Orbán Balázs könyvének, a Huszárvágásnak a kínai bemutatójára is, melynek fő mondanivalóját, az orbáni kommunikáció által is agyonsulykolt „konnektivitás stratégiáját” a kínai propaganda is előszeretettel méltatta a frissen megjelent cikkben. Mindezt anélkül, hogy a nagy műnek egyáltalán leírták volna a címét.
A századvéges igazgatót először Csungkingbe vitték, ahol ő így áradozott a látottakról: „lenyűgöző volt látni azt a logisztikai központot, ahol az árukat összeszerelik és előkészítik arra, hogy nyolcezer kilométert utazzanak Európába”. Kiszelly itt, a szerelvényeket látva érthette meg Kína elképzeléseit a globális összeköttetés fogalmáról. Csungkingben elcipelték egy robotikai céghez is, ahol arról zengett ódákat, hogy „lenyűgöző volt látni a 21. századi technológiát működés közben”.
Következő állomás Peking volt, ahol elment a Kínai Kommunista Párt múzeumába is:
a múzeumot „az ország utazásának csodálatos narratívájaként értékelte”.
Megjegyezte azt is, hogy Magyarország 75 éve az elsők között ismerte el a Kínai Népköztársaságot. (1949. október negyedikén a kommunista Rákosi Mátyás állt Magyarország élén.)
Végül beszélt arról is, hogy szerinte mi köti össze ma Magyarországot és Kínát: Kiszelly a kínai technológiát istenítette, az elektromos járműveket, a napelemeket, melyekkel szerinte meg lehet birkózni az éghajlatváltozással, számolt be a portál.
