Közlemény

A Kishantos NEM pártközpont, és NEM tőkés társaság!

  • közlemémy
  • 2014. június 14.

Belpol

Dr. Fazekas Sándor parlamenti meghallgatásán „pártközpontnak” és „tőkés társaságnak” nevezte a közjóért önzetlenül tevékenykedő Kishantosi Vidékfejlesztési Központot. Egyik sem igaz!

Kishantos az országos politikába a 2005-ös gazdatüntetésen kapcsolódott be, ahol Ács Sándorné a tárgyaló delegáció tagja volt a gazdák oldalán. Akkor Jakab István személyesen jött el Kishantosra köszönetet mondani. Ettől kezdve a dr. Ángyán József nevével fémjelzett fenntartható vidékfejlesztés érdekében szoros volt az együttműködés a Magosszal és a Fidesszel. Fideszes pártközpont lett volna Kishantos? A Fidesz és Kishantos útja 2011 őszétől az állami földek bérleti pályázatai és a földtörvény ügyében vált el. Kishantos maradt az eredeti úton, Orbán Viktor kormánya pedig megmutatva igazi arcát, 180 fokos fordulatot vett. Kishantos „bűne”, hogy ezzel folyamatosan szembesíti a kormányt, például a honlapon keresztül. Nem tehet mást, mert hazánk jövőjéről, gyerekeink, unokáink sorsáról van szó.

Az Élőlánc Magyarországért nevű ökopártot 2005-ben a fenntarthatóságért dolgozó szakemberek alapították – hogy legyen politikai képviselete ennek a jövőnket biztonságos alapokra helyező, tudományos szemléletnek. Kishantos egyik vezetője, Ács Sándorné alapító elnökségi tagja az Élőláncnak. Ugyanazt a szakmai meggyőződést képviseli az országos politikában, mint Kishantoson. Kishantos azonban szervezetében, gazdálkodásában nincs kapcsolatban az Élőlánc Magyarországért párttal. Kishantos munkatársai is más-más párttal szimpatizálnak – nem titok, hogy Kishantos másik vezetője – Bolye Ferenc 2010-ben a fideszes Varga Gábornak kampányolt – máig őrzi az emlékül kapott bort…

false

 

Fotó: Greenpeace

A pártban való politizálás egyébként állampolgári jog. Ha ezért üldöztetés jár – a munkahelyül szolgáló cég tönkretétele –, az már kőkemény diktatúra. Ha pedig mindez egy szűk érdekcsoportot szolgál, akik „mindent visznek” – akkor ez olyan jelenség, melyre a magyar nyelv még nem alkotott szót. A „maffia” szó túl szelíd kifejezés arra, amikor az államapparátust használják a közvagyon megrablására – az állampolgárok ellenében.

A másik Kishantos elleni hamis vád – hogy „tőkés társaság” lenne. Ha van szervezet Magyarországon, ami NEM tőkés társaság, az Kishantos. A jogász végzettségű miniszternek pontosan tudnia kell, hogy a nonprofit kft. olyan jogi forma, mely azt jelenti, hogy senki nem vesz ki profitot a cégből, hanem azt a fejlesztésekre, a közhasznú tevékenységre fordítják.

De ha már szóba hozta a tőkés társaságokat a miniszter úr, akkor beszéljen azokról, akik 2001-ben a „piszkos privatizációval” ingyen szereztek meg milliárdos cégeket, több tízezer hektár állami föld bérleti jogával. Nem titok, hogy Kishantos kivégzése mögött is egy ilyen cég áll. És akkor már beszéljen arról is, hogy az az államtitkár, aki ezt az államnak sok tízmilliárdos kárt okozó privatizációt levezényelte – éppen most tér vissza ismét államtitkárként a hazai politikába.

 

Ács Sándorné

2014. június 13.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.