A Fidesz elvenné a fővárostól a Lánchidat

  • narancs.hu
  • 2020. július 3.

Belpol

"Jogszerűen meg lehet azt oldani, hogy a Lánchíd a kormányhoz kerüljön” – állítja Hollik István.

"Ha a helyzet nem oldódik meg rövid időn belül, és (...) nem látjuk, hogy közbeszerzéseket írnak ki, és végre a Lánchíd felújítása elkezdődik, akkor a Fidesz-KDNP-frakciószövetség arra fogja kérni a kormányt, vessen véget ennek a szerencsétlenkedésnek, és vegye kézbe a Lánchíd felújítását" - közölte ma Hollik István a Fidesz kommunikációs igazgatója egy sajtótájékoztatón. Hollik leszögezte, ez azt jelentené, hogy az állam átveszi a fővárostól a rekonstrukciót. "Jogszerűen meg lehet azt oldani, hogy a Lánchíd a kormányhoz kerüljön, és így a felújításnak a felelőssége is átkerülne a kormányzathoz" – tette hozzá.

Hollik egészen érdekes módon kéri számon a jelenlegi városvezetésen a Lánchíd felújítását: úgy emlegeti az elmúlt 9 hónapot - amely alatt nem kezdődött meg a munka - hogy a fideszes városvezetésnek 9 éve volt erre, mégsem nyúltak a hídhoz.

Karácsony Gergely főpolgármester tegnap nyílt levélben írt többek között a Lánchíd ügyéről:

Karácsony nyílt levélben kéri a budapesti képviselőket, hogy ne szavazzák meg a Budapest-adót bevezető költségvetési javaslatot

"A kormányzati kommunikáció hamis, sőt hazug állításokat fogalmazott meg Budapest anyagi helyzetéről" - írja. Karácsony Gergely nyílt levélben fordult a pénteki költségvetési végszavazás előtt a budapesti választókörzetekben megválasztott országgyűlési képviselőkhöz. A közösségi oldalán nyolvánosságra hozott levélben kifejti, hogy a pénteken szavazásra bocsátandó jövő évi költségvetési tervezet súlyos megszorításokkal sújtja az önkorményzatokat; és "különösen nagy sarcot ró" a Fővárosi Önkormányzatra és a budapesti kerületekre.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.