A kormány pörgeti a vendégmunkások Magyarországra csábítását

Belpol

Több százezer távol-keleti vendégmunkás behozatalában érdekelt a kormány az erőltetett iparosítás miatt. A toborzás javában zajlik, a munkaerő-kölcsönzést vagy -közvetítést jórészt kormánybarát cégek szervezik. Mindeközben a kormány változatlanul „migránsgettókkal” riogatja a közvéleményt.

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk a Magyar Narancs 2023. augusztus 3-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.

magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk. 

Visszavárjuk!

A szerk.

„Egy dolgozótól hallottam a minap, hogy a rabszolgatörvényhez megérkeztek a rabszolgák” – mondja László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség (Vasas) alelnöke.

Ázsiai vendégmunkások évek óta dolgoznak Magyarországon, ám azóta, hogy a munkaerőpiaci kereslet megnövekedésével párhuzamosan a kormányzat „akkumulátorgyártó nagyhatalommá” kívánja tenni az országot, egyre több távol-keleti munkavállalót igényel és szív fel az itthoni gazdaság. A gödi Samsung SDI 2019-es környezeti jelentése szerint a gyár munkavállalóinak 3,2 százaléka dél-koreai volt (115 fő); ez a szám mára emelkedett az üzem dinamikus növekedése miatt, és nemcsak dél-koreaiakkal, hanem például indonéziaiakkal is. A Debrecenben épülő BMW-gyár területén konténervárosokban szállásolják el azt a Törökországból, Pakisztánból és egyéb keleti országokból érkező több ezer vendégmunkást, akik az autógyári építkezésen dolgoznak. Az pedig egy Fülöp-szigeteki televízió riportjából derült ki nemrég, hogy Magyarország 10 ezer filippínót toboroz az év végéig gyári vagy mezőgazdasági munkásnak nettó 520 eurós (195 ezer forintos) fizetésért. Az rtl.hu júniusi cikke szerint egy indiai állami migrációs központban Magyarországra toboroznak teherautó-sofőröket nagyjából 400–600 ezer forintos fizetésért: a kiválasztottaknak vízumot és repülőjegyet is biztosítanak, és 250 ezer forintos ösztöndíjat is kapnak.

A távol-keleti vendégmunkások jelenléte hivatalos számokkal is szemléltethető: a G7 arra jutott a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, hogy

81 ezer külföldi dolgozik az országban, 14 százalékkal több, mint egy éve.

Az elmúlt időszakban a Fülöp-szigetekről, Mongóliából és Indiából érkezett vendégmunkások száma nőtt a legnagyobb mértékben. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb, 2021-re vonatkozó adatai szerint két éve az Európán kívüli országokból származó dolgozóknak 20 ezret meghaladó munkavállalási engedélyt adtak ki, ami több mint duplája a 2020-as adatnak. Már két éve is több ezer kínai, vietnami, thaiföldi, mongol, dél-koreai és török munkavállaló dolgozott Magyarországon.

Nem maradhatnak

Orbán Viktor márciusban arról beszélt, hogy a következő egy-két évben 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség, s az állományt „belső tartalékokból” töltenék fel. Csak hát Magyarországon nincs ekkora tartalék: egyes számítások szerint 300 ezer külföldi munkavállalóra is szüksége lehet a magyar gazdaságnak. Június közepén elfogadták a vendégmunkások foglalkoztatásáról szóló törvényt, amely a kormányfő szavai szerint „Európa legszigorúbb szabálya”. Ennek értelmében csak annyi vendégmunkás jöhet be, amennyi betöltetlen munkahely van; aki behozza a vendégmunkást, vállalja érte a felelősséget; a cégeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy először magyar munkaerőt kerestek, de nem találtak. Orbán ennek kapcsán arról is beszélt, hogy 80–90 ezer betöltetlen állás van Magyarországon, „és nem szeretnénk úgy járni, mint a nyugatiak, hogy a migráció mellett azzal érvelnek, hogy munkaerőhiány van”.

A törvény szerint, amíg a vendégmunkás itt dolgozik, az ő munkaviszonya is a munka törvénykönyve hatálya alá esik, azaz nem tesznek különbséget származás alapján a munkavállalók között – tájékoztatott Wellmann Barna Bence munkajogász. Ám a vendégmunkás csak addig jogosult Magyarországon tartózkodni, amíg azt a maximum három évre szóló tartózkodási engedélye lehetővé teszi, vagy amíg e jogot meg nem vonják tőle. „A tartózkodási engedély érvényességi ideje igazodik a munkavállalási engedély érvényességi idejéhez. Ha viszont már valamiért nem rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel a harmadik országbeli állampolgár, úgy köteles elhagyni az országot, sőt az egész Európai Uniót, ellenkező esetben ez hatósági kényszerítő eszközök útján is elérhető” – magyarázta lapunknak a jogszabályt a jogász.

A vendégmunkás a tartózkodási engedélyének érvényessége alatt és annak lejártát követően semmilyen más jogcímen tartózkodási engedély kiadását belföldön nem kérelmezheti, ezen felül nem kaphat nemzeti letelepedési engedélyt sem. Családtagjának a családi kapcsolatra hivatkozással tartózkodási engedély nem állítható ki, továbbá a családtagok nem tartózkodhatnak huzamosabb időn át Magyarországon. A törvény értelmében a foglalkoztató köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a vendégmunkás legkésőbb a tartózkodási engedélye érvényességének utolsó napján az Európai Unió területét elhagyhassa.

Ditrói vendégmunkások - Srí Lanka-i pékek a Ditrói péksé

 
 
Fehér kenyér
Fotó: MTI/Veres Nándor

Nem járkálhatnak szabadon

László Zoltán Vasas-alelnöknek, mint mondja, elsősorban a Fülöp-szigeteki szisztémára van rálátása. A manilai kormánynak van egy munkaerő-közvetítésre szakosodott hatósága, amely megkeresi a megrendelőnek megfelelő embereket: elindítja a toborzást és felkészíti a potenciális munkavállalókat arra, hogy mit kellene dolgozni Magyarországon. E hatóság először a magyarországi minősített munkaerő-kölcsönző, illetve -közvetítő cégekkel szerződik (erről lásd: Kormánybarát toborzók című keretes írásunkat), amelyek az itthon működő vállalatok megbízásából járnak el.

László Zoltán úgy tudja, a Fülöp-szigeteki rendszer olajozottan működik: a hatóság szerződésben rögzíti, hogy a munkavállalóknak biztosítani kell a foglalkoztatást és a hazautazást is. Meghatározza továbbá, hogy a dolgozók bérének mekkora hányadát kell hazautalni (ennek egy része a manilai kormányhoz megy, a többi a családjuknak). A munkavállalók egyszerűsített eljárásban kapnak engedélyt, amely nem teljes értékű munkavállalási engedély: egy munkahelyre szól, és az ahhoz kapcsolódó tartózkodási engedély pedig egy városra.

„Nem tudnak munkahelyet váltani, vagy szabadon járkálni az országban.”

Más ázsiai országokban a toborzást helyi magáncégek végzik, amelyek magától a munkavállalótól is szednek pénzt: előfordul, hogy tetemes összegű kölcsönt kell felvennie a külföldi munkát keresőnek ahhoz, hogy kiközvetítsék. De olyan esetről is tudunk, amikor az ázsiai munkaközvetítő cég minden egyes kiközvetített munkavállaló után jutalékot számol fel, ezt elvileg az illető munkaadója fizeti, de ha teheti, áthárítja persze a munkavállalóra.

A vendégmunkások szállását vagy a munkáltató, vagy a közvetítő biztosítja, de sokszor a munkavállaló keres magának albérletet. László Zoltán találkozott már olyan szállással, amely minősíthetetlen volt: „Látszott, hogy nem emberekkel, hanem »munkaerővel« számoltak a foglalkoztatók.”

Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozó Szakszervezeti Szövetség (VDSZ) elnöke szerint változó, hogy mennyire különítik el a vendégmunkásokat, ez a vállalati kultúrától, a helyi adottságoktól, a vezetői habitustól is függ. A Narancs több olyan esetről is értesült, amikor a vendégmunkások kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint a magyar dolgozók. Ugyanakkor – mondja László Zoltán – a Fülöp-szigetekről idehozni egy melóst nagyjából 1,5 millió forintjába kerül a cégeknek. A szállásoltatásukkal együtt átlagban 100–130 ezer forinttal többet fordítanak rájuk havonta, mint a magyar dolgozókra, amit azonban a hazai munkaerőhiány miatt kénytelenek vállalni a cégek.

Vonzó kereset – kiszolgáltatott helyzet

A vendégmunkások persze nem jókedvükben jönnek hozzánk. A Fülöp-szigeteki Köztársaság százmillió feletti népességű ország, nincs elég munkalehetőség, ráadásul László Zoltán szerint a helyben szokásos bér kétszeresét is megkeresik Magyarországon. Székely szerint Bangladesben a havi bér 8–13 dollár az ipari cégeknél, amihez képest egy 520 eurós (körülbelül 200 ezer forintos) itteni ajánlat fény­évekkel jobb, pláne, ha fizetik a szállást.

A vendégmunkások főleg a gyárakban, gépsorok környékén végeznek betanított feladatokat, de toboroznak cégek a mezőgazdaságba is. A szakszervezeti vezetők a fő problémának a túlórát látják: mivel nem hozzák a családot, így kevesebb távollétet igényelnek, és ők is abban érdekeltek, hogy minél többet dolgozzanak – László Zoltán tud olyan cégről, ahol már nem is tudnak több túlórát biztosítani nekik. Székely Tamás szerint a műszak ideje a beosztástól függ, de simán lehet, hogy a nyolc óra munkára tartósan ráhúznak még négyet a vendégmunkások. Ahol pedig nincs szakszervezet, hogy a munka törvénykönyve 2018. év végi módosítása (az ún. rabszolgatörvény) értelmében érvényesíthető évi 400 óra túlórát valaki megakadályozhassa, ott gondok adódhatnak: minden plusztevékenységet, amelyet eddig a magyar munkavállalók kényszerűségből elvállaltak, automatikusan a harmadik országbeli munkásokra terhelhetik rá a cégek. Hallottunk több olyan esetről is, amikor a vendégmunkások túlóráinak elszámolása akadozott, vagy a cég fizetés nélküli szabadságként számolt el olyan napokat, amikor épp nem volt munka. A külföldi dolgozók helyzetét az sem könnyíti meg, hogy a bérpapírok, sok esetben a szerződések is jobbára magyarul, esetleg angolul készülnek, és aláírás előtt legfeljebb szóban fordítják le azokat a munkavállalónak.

A VDSZ elnöke szerint a kormány félmillió távol-keletivel számol, és valószínűleg ugyanúgy túlhajszolják majd őket, mint ahogyan Németországban vagy Franciaországban is megtörtént ez évekkel ezelőtt. A túlóráztatás belső feszültségekhez is vezethet, ugyanis az erre fordítható összeget többnyire ők fogják kapni a magyarok helyett, a munkahelyek pedig létszámcsökkentést hajthatnak végre, továbbá a bérfejlesztésről is nehéz lesz alkudozniuk a hazai dolgozóknak.

Az ázsiai vendégmunkások kiszolgáltatott helyzetével a lánc minden pontján vissza lehet élni: leveszik őket a helyi közvetítők, és az őket alkalmazó itthoni vállalatok, illetve a munkaerő-kölcsönzők is igyekeznek minél alacsonyabban tartani a bérüket – azzal együtt természetesen, hogy a minimálbérnél, illetve a minimálórabérnél kevesebbet nem fizethetnek nekik. És a vendégmunkásnak menekülési útja sem mindig van: nemcsak a szigorú magyar szabályozás köti, hanem az is, hogy a hazautazás több száz­ezer forintba kerülne. A VDSZ mindenesetre igyekszik kapcsolatba lépni az anyaországbeli szakszervezetekkel, hogy megtudja, milyen általuk nem ismert aggályok merülhetnek fel.

Cinikus politika

„Már jó ideje emelkedik a vendégmunkások létszáma. Mindez ellentmondásban áll a kormány bevándorlásellenes retorikájával, amire az a kormány válasza, hogy másról van szó, két külön jelenségről beszélünk” – mondja Hunyadi Bulcsú, a Political Capital radikalizmus és extrémizmus programvezetője. Nem véletlenül foglalkoztatja a vendégmunkások érkezése a közvéleményt, ugyanis Orbán Viktor kormánya 2015 óta „harcol” a bevándorlók ellen. Jelenleg is megy a központi hergelés, miszerint Brüsszel akarata értelmében „migránsgettókat” kellene létrehozni Magyarországon.

„Cinikus politikát folytatnak, ahogy egy sor más területen is. Van egy erős üzenetük, amelynek célja, hogy uralják a folyamatokat diszkurzív szinten, közben policy szinten ennek részben ellentmondó dolgot csinálnak” – mondja Hunyadi Bulcsú. Mint rámutat, a kormány azzal érvel, hogy az afrikai és közel-keleti bevándorlást kívánja megállítani: annyiban valóban más a helyzet, hogy a távol-keletiek szervezett keretek között, meghatározott időre, konkrét céghez jönnek dolgozni, és ha lejár a munkaviszonyuk, elhagyják az országot. De ettől még épp az történik, amivel a kormány az óriásplakátokon riogatott: a más kultúrájú emberek jönnek, és „elveszik” a magyarok munkáját.

Mindez magas labda lehet egyes politikai erők számára. Dúró Dóra, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője a közelmúltban arról írt a Facebookon, hogy a kormány színjátékát látjuk: fennhangon hirdeti a „brüsszeli globalisták elleni szabadságharcot”, közben több cég „indiai sofőrökre cserélné a magyar munkaerőt”. Gyöngyösi Márton, a Jobbik-Konzervatívok elnöke pedig arról posztolt, hogy keleti vendégmunkások helyett normális, a nyugati fizetésekhez legalább közelítő bérekre lenne szükség. Hunyadi Bulcsú szerint minden valószínűsége megvan annak, hogy a felheccelt, megfélemlített lakosság nehezen fogadja majd a vendégmunkásokat. Kulcskérdés, hogy az érintett önkormányzatok és munkáltatók hogyan kezelik a helyzetet. A kormánypárti polgármesterek különösen nehéz helyzetbe kerülnek, ugyanis a lakosok leginkább rajtuk kérhetik számon a kormányzati retorika és a valóság közötti ellentmondásokat.

Érdemes felidézni, hogy 2020-ban Bácsalmáson baseballütővel felszerelkezett símaszkos férfiak betörtek egy hosszabb ideje nálunk dolgozó, indiaiak lakta házba, ahol bántalmazták a vendégmunkásokat. 2022 januárjában a hajdúnánásiak pánikoltak be 30 bengáli férfi láttán, akik a MOL tiszaújvárosi építkezésén dolgoztak. És a legfrissebb hír: Hajdúszoboszlón a debreceni gyárépítések miatt oda érkezett vendégmunkások miatt dühösek az emberek, s maga a polgármester szólította föl a lakosságot (egy azóta törölt Facebook-posztban), „hogy tegyenek bejelentést minden olyan esetről, ahol vendégmunkások elszállásolását tapasztalják, vagy gyanítják”.

 

Kormánybarát toborzók

A harmadik országbeli állampolgárok az ún. minősített munkaerő-kölcsönzőkön, illetve -közvetítőkön keresztül könnyített úton érkezhetnek Magyarországra. (A kölcsönzés esetén a munkáltató és ekként a szerződő fél a kölcsönző cég, a közvetítés esetén az a vállalat, ahol a munkavégzés történik.) E társaságok közül a fontosabbak jellemzően kiváló kormányzati kapcsolatokkal bírnak – végül is miért ne Fidesz-közeli vállalkozások keressenek ezen is.

A Prohumán 2004 Munkaerő és Tanácsadó Kft. a kormány stratégiai partnere, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter májusban beszédet is mondott a cég egyik rendezvényén. A Trenkwalder HR Solutions Kft. szintén foglalkozik harmadik országbeli munkavállalók toborzásával és foglalkoztatásával. 2021 szeptemberében a cég budapesti irodája avatására ellátogatott a külügyminiszter, ahol elmondta, a 282 millió forintos beruházáshoz az állam 141 millió forintos támogatást nyújtott, amiért cserébe a vállalat 162 fő foglalkoztatására vállalt kötelezettséget. Szintén a listán szerepel a Service Flow Kft., mely társaság a Prohumán-cégcsoport tagja. A cégről az Átlátszó azt írta 2022 márciusában, hogy az ügyvezetője, Finfera Maximilián és az általa vezetett Modern Oktatási Eszközök Kereskedelmi Kft. közel félmilliárd forint értékben szerződött a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel, valamint a Digitális Jólét Program keretében közel 200 milliót kapott „digitális tudásközpontok szakmai felkészítésére”. A HR Direkt Kft. több mint 320 millió forintot kapott a Pénzügyminisztériumtól a GINOP Plusz keretén belül, a pénzt a jászberényi telephelyén létrehozandó, irodarésszel rendelkező összeszerelő üzemre fordíthatja.

Vendégmunkások Békés megyében

Egyre kisebb feltűnést keltenek Orosháza és Szarvas utcáin többnyire a cégük által vásárolt kerékpárral munkába igyekvő és onnan visszatérő Fülöp-szigeteki, mongol, vietnami és szikh vendégmunkások. Összességében több százan vannak. Az immár Mészáros Lőrinc érdekkörébe került legnagyobb honi pulykafeldolgozó cég, a szarvasi Gallicoop Zrt. még bőven az Ukrajnát ért orosz agresszió előtt a velünk szomszédos, akkor még majd’ 50 milliós ország keleti, Oroszországhoz közeli részeiről toborzott és fogadott vendégmunkásokat. Ám ezeknek a munkavállalóknak többsége gyorsan rájött, hogy ugyanezért a munkáért Ausztriában, Németországban és Nagy-Britanniában sokkal többet kapnak – és gyorsan tovább is álltak. Ezt követően Mongóliából, de főként a Fülöp-szigetekről érkeztek vendégmunkások Szarvasra. A cég a 15 ezres város főutcáján, egy belső udvarban található szállodát vásárolt, és részben itt, részben pedig a hallgatói létszámában igencsak megcsappant helyi főiskola kiürült kollégiumában helyezte el a messziről érkezett munkásokat, akik nélkül a folyamatos termelés aligha lenne zökkenők nélkül biztosított. Jókora turbánt viselő bicikliseket is gyakran látni Szarvason. Az Indiából érkezett vendégmunkások egy helyi tehenészet munkaerőgondjait enyhítik.

A közeli Orosházán, a libákat és kacsákat feldolgozó Merian Zrt., valamint a kanadai tulajdonban lévő és a legnagyobb autógyáraknak alkatrészeket beszállító Linamar Zrt. ugyancsak Fülöp-szigeteki és mellettük vietnami munkásokat foglalkoztat nagyobb számban. Az önkormányzat már évek óta munkásszállóval segíti a helyi gazdasági társaságokat. Sem Szarvason, sem Orosházán nincs semmilyen konfliktus a vendégmunkások és a helyiek között. „Ha némi kis belső súrlódás előfordul, az csupán azért van, mert a távolról érkezett munkavállalók igencsak szorgalmasak. Ezt a helyi munkaerő alkalomadtán szóvá teszi nekik” – mondta a Narancsnak egy orosházi melós.

Bod Tamás

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.