A kormány szándékosan lezülleszti az állami iskolákat, de az egyháziakat minden eddiginél jobb helyzetbe hozza

  • Gera Márton
  • 2018. augusztus 31.

Belpol

Magasabb támogatás, privilégiumok, kormányzati hátszél – az egyházi iskolák mindent megkapnak.

A magyar kormány régóta nem tagadja, hogy szeretné minél jobban helyzetbe hozni az egyházi iskolákat. Lázár János korábbi kancelláriaminiszter 2016 végén arról beszélt, hogy a mai magyar állam meggyőződése szerint azok az oktatás legfontosabb szereplői, amelyek „jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart” nevelnek.

Orbán Viktor is hitet tett az egyházi iskolák mellett, amikor 2013-ban kijelentette: „Az egyházaknak adott állami támogatás valójában a magyar embereknek juttatott támogatás, a pénzből ugyanis az egyházi iskolákban tudás lesz.”

A kormány pedig meg is ad mindent az egyházi fenntartású közoktatási intézményeknek, gyakran az állami iskolák rovására. Az egyházi iskolákat többféleképpen részesítik előnyben: gyakoriak a plusztámogatások, elsősorban az év végén, amikor a költségvetésből csoportosítanak át forrásokat.

Az egyházi iskolák térnyerése azonban több kérdést is felvet: az adatok azt mutatják, hogy több egyházi intézmény hozzájárul az iskolai szelekcióhoz és a szegregációhoz. De kérdés az is, hogy ezeknek az iskoláknak a működése mennyire esik egybe azzal, amit a modern pedagógia gondol az oktatásról.

Az egyházi iskolák térnyeréséről a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatnak részletesen. A lapra itt fizethet elő.

Magyar Narancs – Archívum részletes

2017. október 14. Mond ez a dátum valamit bárkinek is? Ekkor jelent meg Sárosdi Lilla színésznő Facebook-bejegyzése az őt ért szexuális zaklatásról. A rá következő napokban olybá tűnt, megindul valamiféle öntisztulási folyamat a magyar kulturális életben, kisvártatva napvilágra kerültek Kerényi Miklós Gábor viselt dolgai is, s nem is maradtak közvetlen következmények nélkül sem az ő, sem a Sárosdival erőszakoskodó Marton László tettei.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.