A magyar kormány régóta nem tagadja, hogy szeretné minél jobban helyzetbe hozni az egyházi iskolákat. Lázár János korábbi kancelláriaminiszter 2016 végén arról beszélt, hogy a mai magyar állam meggyőződése szerint azok az oktatás legfontosabb szereplői, amelyek „jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart” nevelnek.
Orbán Viktor is hitet tett az egyházi iskolák mellett, amikor 2013-ban kijelentette: „Az egyházaknak adott állami támogatás valójában a magyar embereknek juttatott támogatás, a pénzből ugyanis az egyházi iskolákban tudás lesz.”
A kormány pedig meg is ad mindent az egyházi fenntartású közoktatási intézményeknek, gyakran az állami iskolák rovására. Az egyházi iskolákat többféleképpen részesítik előnyben: gyakoriak a plusztámogatások, elsősorban az év végén, amikor a költségvetésből csoportosítanak át forrásokat.
Az egyházi iskolák térnyerése azonban több kérdést is felvet: az adatok azt mutatják, hogy több egyházi intézmény hozzájárul az iskolai szelekcióhoz és a szegregációhoz. De kérdés az is, hogy ezeknek az iskoláknak a működése mennyire esik egybe azzal, amit a modern pedagógia gondol az oktatásról.
Az egyházi iskolák térnyeréséről a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatnak részletesen. A lapra itt fizethet elő.
Magyar Narancs – Archívum részletes
2017. október 14. Mond ez a dátum valamit bárkinek is? Ekkor jelent meg Sárosdi Lilla színésznő Facebook-bejegyzése az őt ért szexuális zaklatásról. A rá következő napokban olybá tűnt, megindul valamiféle öntisztulási folyamat a magyar kulturális életben, kisvártatva napvilágra kerültek Kerényi Miklós Gábor viselt dolgai is, s nem is maradtak közvetlen következmények nélkül sem az ő, sem a Sárosdival erőszakoskodó Marton László tettei.
