A kormány szerint akkugyárakra nem vonatkozik a környezetvédelmi kiskapu

  • narancs.hu
  • 2023. október 10.

Belpol

A Miniszterelnökség hangulatkeltésről beszél.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiadta a környezetvédelmi hatósági szerződés megkötésének feltételeiről és eljárásrendjéről szóló utasítást, az utasításból kiderül, hogy környezetvédelmi hatósági szerződés akkumulátorgyárak esetén egyáltalán nem köthető – áll a Miniszterelnökség közleményében.

Gulyás Gergely minisztériuma szerint

„a hatósági szerződéssel kapcsolatosan megjelent hangulatkeltő, a közvéleményt félretájékoztató nyilatkozatok szándékos politikai hisztériakeltés szándékával születtek.”

Hozzátették, hogy „a munkahelyek védelmét szolgáló jogi eszközök visszaélésszerűen nem alkalmazhatók, és egyértelmű garanciákat tartalmaznak a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére.”

Bár nem nevezték meg a hangulatkeltés felelősét, valószínűleg Debrecen fideszes polgármesterére, Papp Lászlóra gondoltak, aki hétfőn arra szólította fel a kormányt, vonja vissza a mérgező gyáraknak jogi kiskaput nyújtó rendeletét. 

A Miniszterelnökség közleménye a Magyar Közlönyben kedden megjelent utasításra utal, ebben az olvasható, hogy az utasítás nem terjed ki akkumulátorgyártással kapcsolatos tevékenységre.

A szeptember végén megjelent rendelet eredetileg egy olyan jogi kiskaput hagyott volna, ami alapján se megbüntetni, se bezáratni nem lehetett volna a mérgező gyárakat. Aztán az Energiaügyi Minisztérium közölte, hogy nem erre gondoltak, mert „a kormány szándékai szerint ez a szabály csak működő kohászati üzemekre alkalmazható. Akkumulátorgyárakra nem”. Akkor azt írták, hogy az ezzel kapcsolatos pontosítás a következő héten a Közlönyben megjelenik.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.