Orbán dicsekedett és fenyegetőzött a visegrádiak találkozóján

  • narancs.hu
  • 2017. március 28.

Belpol

Orbán Viktor, a komor silbak őrzi az osztrákok és németek álmát.

Megtörtént ma a visegrádi tagállamok (V4) kormányfői találkozója Varsóban, ahol a múlt heti római EU-csúcs és a Brexit mellett természetesen a bevándorlás volt a legégetőbb téma, Orbán Viktort legalábbis erről kérdezték leginkább az újságírók. A kedden hatályba lépett megszigorított jogi határzárra utalva elmondta, hogy ezzel minden jogi kiskapu bezárult, Magyarország bármekkora migrációs áradatot képes megállítani a magyar-szerb határon és ezzel a magyarok természetesen az összes uniós állampolgárt védik. „Ma az osztrákok és a németek azért alhatnak nyugodtan, mert Magyarország teljesíti a schengeni megállapodásból rá háruló kötelezettségeket.” Kedves sógorok, alkalomadtán köszönjétek meg ezt nekünk.

Emellett újfent egy lapon emlegette a menekültkérdést a terrorizmussal, megüzente a magyar szolidaritást hiányoló kritikusoknak, hogy mi bizony a határvédelemre költjük az adófizetők pénzét, amiből biztonságot építünk, szóval szerintetek mi ez, ha nem szolidaritás? Legszebb gondolatával mégis az ún. „migránsbizniszt” támogató civileknek üzent: a kormány teljes transzparenciát hirdet, hogy jól leleplezze azokat a civileket, akik „nyilvánvalóan üzleti kérdésnek is tekintik a migránskérdést.”

Reagált a jogi határzár szigorítására mai számában a Financial Times is. A napilap az uniós tagállamokat kritizálta, mert „hallgatólagos beleegyezéssel” fogadták a magyar törvénymódosítást ahelyett, hogy keményen felléptek volna ellene. Egyedül a svédek akadtak ki, migrációügyi miniszterük gulágok építéséhez hasonlította az intézkedést. A cikk szerint a bírálatok mérséklődése azt mutathatja, egyre kevesebbet lehet nyerni Orbán nyilvános fenyegetésével. Kiemelik, a magyar miniszterelnök „azzal tudta bebetonozni a hatalmát Magyarországon, hogy a liberális elitek, a globális pénzügyi körök és az uniós bürokraták ellen harcoló józan hazafi szerepében tetszeleg.” (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.