Orbán dicsekedett és fenyegetőzött a visegrádiak találkozóján

  • narancs.hu
  • 2017. március 28.

Belpol

Orbán Viktor, a komor silbak őrzi az osztrákok és németek álmát.

Megtörtént ma a visegrádi tagállamok (V4) kormányfői találkozója Varsóban, ahol a múlt heti római EU-csúcs és a Brexit mellett természetesen a bevándorlás volt a legégetőbb téma, Orbán Viktort legalábbis erről kérdezték leginkább az újságírók. A kedden hatályba lépett megszigorított jogi határzárra utalva elmondta, hogy ezzel minden jogi kiskapu bezárult, Magyarország bármekkora migrációs áradatot képes megállítani a magyar-szerb határon és ezzel a magyarok természetesen az összes uniós állampolgárt védik. „Ma az osztrákok és a németek azért alhatnak nyugodtan, mert Magyarország teljesíti a schengeni megállapodásból rá háruló kötelezettségeket.” Kedves sógorok, alkalomadtán köszönjétek meg ezt nekünk.

Emellett újfent egy lapon emlegette a menekültkérdést a terrorizmussal, megüzente a magyar szolidaritást hiányoló kritikusoknak, hogy mi bizony a határvédelemre költjük az adófizetők pénzét, amiből biztonságot építünk, szóval szerintetek mi ez, ha nem szolidaritás? Legszebb gondolatával mégis az ún. „migránsbizniszt” támogató civileknek üzent: a kormány teljes transzparenciát hirdet, hogy jól leleplezze azokat a civileket, akik „nyilvánvalóan üzleti kérdésnek is tekintik a migránskérdést.”

Reagált a jogi határzár szigorítására mai számában a Financial Times is. A napilap az uniós tagállamokat kritizálta, mert „hallgatólagos beleegyezéssel” fogadták a magyar törvénymódosítást ahelyett, hogy keményen felléptek volna ellene. Egyedül a svédek akadtak ki, migrációügyi miniszterük gulágok építéséhez hasonlította az intézkedést. A cikk szerint a bírálatok mérséklődése azt mutathatja, egyre kevesebbet lehet nyerni Orbán nyilvános fenyegetésével. Kiemelik, a magyar miniszterelnök „azzal tudta bebetonozni a hatalmát Magyarországon, hogy a liberális elitek, a globális pénzügyi körök és az uniós bürokraták ellen harcoló józan hazafi szerepében tetszeleg.” (MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.