A koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi következményeit vizsgálta külön kutatásban, a Józsefvárosra fókuszálva a Political Capital.
Mint ismert, Magyarországon a koronavírus-járvány megjelenése után március 11-én veszélyhelyzetet hirdetett a kormány. Ezt követően különleges jogrend és számos korlátozás lépett életbe egészen június közepéig. Az emberek megszokott élete a kijárási korlátozások miatt megváltozott, a gazdaság és számos intézmény működése leállt.
A helyi közvélemény-kutatás és a kapcsolódó esettanulmány arra irányul, miként érintette ez az időszak a főváros egyik legsokszínűbb és legszegényebb kerületét.
A júliusban a Medián által végzett telefonos megkeresés alkalmával 600 kerületi lakos mondott véleményt. A kutatást a Friedrich Ebert Alapítvány támogatta. (A teljes tanulmány itt érhető el.)
| ||
A tanulmány megállapítása szerint a kedvezőtlen kerületi adottságok és feltételek (pl. a fővárosi átlagnál rosszabb szociális helyzet, kedvezőtlen lakásviszonyok) ellenére Józsefvárosban a koronavírus-járvány első hulláma végül nem volt súlyos lefolyású. Nem volt kiemelkedő a megbetegedések száma, nem alakultak ki gócpontok a kerületben, így a járvány kezelése összességében sikeresnek volt mondható.
Ám a járvány okozta gazdasági válság több embert érintett, mint maga járvány. A kutatás szerint a megkérdezettek több mint fele (51 százalék) nyilatkozott úgy, hogy romlott a háztartásának anyagi helyzete a járvány miatt. 30 százaléknak csak kis mértékben, de 21 százaléknak jelentősen. Utóbbi arány 3 százalékponttal több mint a Tárki által mért országos 18 százalék.
A kutatásban résztvevők 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elveszítette a munkáját, ez az országosan mért érték kétszerese. A járvány gazdasági visszaesését a középfokú és annál alacsonyabb iskolai végzettségűek szenvedték el elsősorban, míg a diplomások kevésbé voltak érintettek. Leginkább az iskolázottság védett tehát a válság ellen. Mint ismert, egyes szektorok kiemelten érintettek: ilyen a turizmus, vendéglátás – a kerületben a munkájukat elvesztett válaszadók 24 százaléka ezekben dolgozott.
Kiderült, a válság rövid távon nem befolyásolta jelentősen sem a kormány, sem a helyi önkormányzat általános megítélését. Eszerint általában a járványkezelést illetően a kormány és az önkormányzatok megítélése között nincs nagy különbség: az 1-5 skálán adott osztályzatok alapján a kormány átlaga 3,61, az önkormányzaté 3,38.
Megosztó és támogatott intézkedések
Az egyes válságkezelő intézkedéséket tekintve viszont az önkormányzat intézkedéseivel egyértelműen nagyobb mértékben értett egyet a kerületi lakosság, mint a kormány intézkedéseivel. A legjobb osztályzatot az önkéntes segítők toborzása kapta (4,6). A legkevésbé a kórházban ápolt betegek hazaküldésével értettek egyet (2,19), ami a kormány egyébként is széles körben vitatott intézkedése volt. Ezzel a válaszadók több mint 60 százaléka nem értett egyet. A legmegosztóbbnak a Fővárosi Önkormányzat intézkedése, a kerekpársávok kialakítása bizonyult. A kerületi válaszadók 42 százaléka egyetértett vagy teljesen egyetértett ezzel, míg 36 százalék a „nem” vagy az „egyáltalán nem” választ jelölte meg.
A kormány által Józsefvárostól elvont 1 milliárd 125 millió forintos központi fejlesztési támogatás ügyéről a megkérdezettek 60 százaléka hallott. A kerületet érintő kormányzati döntések közül a kórházi betegek hazaküldése után ez volt a legnépszerűtlenebb. Az összes válaszadó közel 60 százaléka nem vagy egyáltalán nem értett egyet vele. Az ellenzékiek nagyon alacsony osztályzatot adtak a döntésre (1,34 az 1-5-ös skálán, a kormánypártiak valamivel kedvezőbbet (3,20). Igaz, közülük is 24 százalék az 1-es (egyáltalán nem értek egyet) választ jelölte meg, azaz a Fidesz-szavazók közel negyede is határozottan elutasította ezt a lépést.
Mint az a tanulmányból is egyértelműen kitűnik, a három legtöbbet említett probléma a kerületben hajléktalanság, a köztisztaság és a közbiztonság volt. A hajléktalanság kezelését illetően a megkérdezett józsefvárosiak nagy többsége nem a büntetőjogi eszközök támogatója, éppen hogy fontosnak tartja, hogy a hajléktalanok emberhez méltó életkörülmények között éljenek (73 százalék), valamint, hogy az államnak és az önkormányzatnak törekednie kell arra, hogy szállást biztosítson a hajléktalan emberek számára (68 százalék).
És míg az ország és a főváros vonatkozásában a megkérdezettek szerint némileg többen vannak azok, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok, a kerületben minimálisan meghaladja az elégedettek száma az elégedetlenekét: a válaszadók relatív többsége, 42 százaléka szerint a kerületben jó irányba mennek a dolgok (38 százalék szerint rossz irányba).
Még mindig a Fidesz a legnépszerűbb
A kutatás arra is rávilágít, hogy az önkormányzati választás óta nem történt érdemi változás a pártpreferenciák tekintetében. Egy mostani országgyűlési választáson 33 százalék a Fideszre szavazna, 32 százalék valamely ellenzéki pártra, 35 százalék pedig passzív, bizonytalan vagy titkolja pártpreferenciáját. Az ellenzéki pártok között így oszlanak meg a józsefvárosiak: Momentum 11,1; DK 7,6; Kétfarkú Kutya Párt 5,6; MSZP 2; minden más párt 1-2 százalék. A válaszadók 17,5 százaléka nem tudja, kire szavazna.
| ||
A Political Capital tanulmányának ismertetését követően kerekasztal-beszélgetésnek beillő zoomos eseményen Molnár György, a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet, Józsefváros polgármesterének főtanácsadója, Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója és Udvarhelyi Tessza, a Józsefvárosi Önkormányzata Közösségi Részvételi Irodájának vezetője reagált a kutatás adataira az ismert országos helyzet tekintetében.
Az offline tájékoztatásban hisznek
Udvarhelyi Tessza kiemelte, hogy a szociálisan rossz helyzetű kerületben hatványozottabban érződött a vírushelyzet. Megfigyelték, hogy az önkormányzat erre a célra fenntartott zöld számán már egy-két héttel korábban jelentkeznek azok a helyi szociális problémák, melyek később nagyobb mértékű figyelmet igényelnek. Éppen ezért készülve a második hullámra nem csak a hívószámot tartották meg, de az önkéntesek toborzásával sem álltak le, hogy legyen, aki tud segíteni az időseknek például a bevásárlásban, vagy az önkormányzat által biztosított valamennyi tartós élelmiszer szétosztásában. Elmondása szerint az önkormányzat igyekszik minél gyorsabban, jól reagálni, hogy megfelelően működjön a krízishelyzetben (is). Mert azt tapasztalták, az okozza a legnagyobb problémát az embereknek, hogy alapvetően nem tudják, kitől kell segítséget kérni.
Hangsúlyozta, fontos építeni a meglévő intézményrendszerre, mert mint ahogy elmondta, igazolódott, hogy a szociális ellátórendszer minden hibája ellenére, működik. Udvarhelyi Tessza közlése szerint a VIII. kerületben közel tízezer embernek segítettek a járványhelyzet eddigi ideje alatt.
Józsefvárosi Önkormányzata Közösségi Részvételi Irodájának vezetője azt is elmondta, hogy a specifikus, széles körű tájékoztatásban hisznek, éppen ezért a helyi igényeket figyelembe véve az offline tájékoztatást helyezik előtérbe, mert arra van a többségnek igénye. De a beszélgetés során az is kiderült, hogy a kerületben lehetővé tették például a lakbérfizetés elhalasztását vagy hogy meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot.
Rendkívüli krízissegély
Molnár György azt emelte ki, hogy bár a rossz lakásviszonyok kedveznek a vírus terjedésének, a koronavírus első hulláma során mégsem alakultak ki neuralgikus gócpontok a VIII. kerületben. Mint mondta, az első hullámról vannak pontos adataik, ismerik a területi számokat lebontva, mert azokat (érdekes módon) megkapták a kormányzattól, így azok alapján elmondható, hogy az első hullám során Józsefvárosban a magasabb státuszú emberek között jelent meg vírus, a szoba-konyhás lakásokban élőkre nem volt jellemző a fertőzöttség. Mert "a gettósodó területekre" jellemzőbb, hogy nem mennek ki az emberek az otthonaikból, mások se mennek be oda, vagyis alacsonyabb az úgynevezett kölcsönforgalom, így a fertőzés is alacsonyabbnak bizonyult. Hozzátette, az eddigi helyzet csak adottság volt, mert ha viszont betör a járvány ezekre a helyekre, akkor gyorsabban, könnyebben terjed.
Molnár György szerint átfogó támogatást kellene adni a szegényeknek, például a már annyiszor emlegetett családi pótlék vagy a minimál nyugdíj emelése megfelelő intézkedés lehetne, ahogy a munkanélküli támogatás időbeli meghosszabbítása sem lenne utolsó segítség. Mint elmondta, a kerületben rendkívüli krízissegélyt vezettek be. És bár rengeteg plusz feladata van az önkormányzat, állami plusz forrást nem kap, de mivel felelősséget éreznek az ott élőkért, megpróbálnak mindent megtenni értük.
Józsefváros polgármesterének főtanácsadója elmondta, bár a kormány a veszélyhelyzet idején történő adatszolgáltatásának különösen örültek, mióta a hivatalos szükséghelyzet véget ért, a kerület semmilyen a vírushelyzetre vonatkozó adatokat nem kap.
