A koronavírusos tanárok ötöde nem kapta meg a 100 százalékos táppénzt

  • narancs.hu
  • 2021. január 26.

Belpol

Felmérés készült a tanárok tapaszatalairól a digitális oktatásról és a járványról.  

A pedagógusok 19 százaléka korábban pozitív teszttel igazoltan elkaphatta a koronavírust - derült ki a 21 Kutatóközpont és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kutatásából. A kutatást december-januárban 1269 pedagógus töltötte ki, ők az eredmények ismertetése szerint életkor, régió és intézménytípus szerint reprezentálják a teljes pedagógus társadalmat. 

A kutatás szerint a Magyarországot sújtó második hullámban lényegesen több pedagógus fertőződött meg a vírussal, mint az első hullámban, összességében pedig a legfiatalabb korosztályhoz (18–29 évesek) tartozó pedagógusok negyede (24 százalék), a 30–59 évesek 19 százaléka, míg a 60. életévüket betöltő pedagógusok 15 százaléka kapta el valamelyik hullámban a betegséget.

Az érintett pedagógusok 19 százaléka kapta meg bérének 100 százalékát, saját bevallásuk szerint.

A táppénzzel kapcsolatos problémákról itt írtunk korábban

A kutatás rákérdezett a digitális oktatás tapasztalataira is. Eszerint a pedagógus társadalom megosztottnak tűnik abban a kérdésben, hogy milyen platformon lenne érdemes a tavaszi félévben oktatni: többségük (56 százalék) hagyományos tanrendben oktatna tavasszal, teljes digitális tanrendet a pedagógusok 19 százaléka választaná, hibrid – vagyis online és offline formában egyaránt – a válaszadók negyede végezné oktatói, nevelői munkáját.

A digitális távoktatás időszaka alatt a pedagógusok 84 százaléka rendelkezett saját digitális eszközzel, amiről el tudta látni munkáját, feladatait, de a megkérdezettek döntő többsége (53 százalék) úgy értékelte, hogy éppen csak elégségesek jelen digitális kompetenciái ahhoz, hogy alapszinten el tudják látni munkájukat.

Az oktatók 7 százaléka számolt be arról, hogy nem tudta munkáját maradéktalanul elvégezni, digitális készségek hiányában.

Nagy szakadék mutatkozik a legfiatalabbak és a további korcsoportok digitális kompetenciái között, amely a 2020-as digitális távoktatás idején problémákat is eredményezhetett. 

Az is kiderült, hogy a pedagógusok 55 százalékának adódott olyan számítástechnikai/informatikai problémája a digitális távoktatás időszaka alatt, amelyet egyedül nem tudott megoldani, összességében pedig a pedagógusok csak 51 százaléka kapott segítséget munkáltatójától bármilyen formában.

A kutatás eredményei szerint leginkább az óvodapedagógusok voltak magukra hagyva a digitális tanrendre való átállás pillanatában, 75 százalékuk nem kapott segítséget a munkáltatójától 2020 tavaszán.

Az óvodapedagógusok – pár kivételtől eltekintve – lényegében teljesen magukra voltak utalva járvány okozta új helyzetben, 2020 márciusától kezdve.

Az is kiderült, hogy a pedagógusok előbb kérnek segítséget a kollégáiktól (67  százalék), személyes környezetükből (család 57 százalék, barátok 24 százalék) és inkább vesznek gyorstalpalót (pl. fórumok olvasása, oktató videók nézése) önállóan az internetről (46 százalék), minthogy a munkáltatójukhoz fordulnának (19 százalék), amennyiben informatikai vagy számítástechnikai problémájuk akad. 

A felmérés szerint ráadásul hiába vett részt előzetesen a pedagógus társadalom 57 százaléka valamilyen digitális készségeket fejlesztő továbbképzésen, az valójában nem készítette fel őket a járvány helyzet okozta új számítástechnikai kihívások megoldására. A válaszok alapján azok az oktatók, akik mind a két félévben digitális távoktatásban vettek részt kimerültnek (49 százalék), fásultnak (22 százalék), meggyötörtnek (22 százalék) érzik magukat. 

A pedagógusok válaszai alapján leginkább a szakközépiskolákban (50 százalék) és a szakiskolákban (37 százalék) tanuló diákok számára okozott nehézséget alkalmazkodás az új helyzethez, és a diákok közel egynegyedének körében nagyon rossz minőségű eszközök állnak rendelkezésére. 

A megkérdezettek 83 százaléka tartotta inkább, vagy mindenképpen szükségesnek a 2020 őszén történő gyorstesztelést, a részvételi kedv azonban ennél alacsonyabb volt: a pedagógusok 72 százaléka vett részt tesztelésen,

8 százaléknak nem volt lehetősége tesztelni. 

Arra a kérdésre, hogy összességben mennyire érezték magukat biztonságban a munkahelyükön, a pedagógusok a kérdésre átlagosan 5-ből 2,73-as értéket adtak. A jelenleg is hatályban lévő járványügyi intézkedésekkel a pedagógusok általánosságban 2,58-as szinten elégedettek, vagyis inkább nem elégedettek.

A felmérés szerint a pedagógusok 43 százaléka beadatná a védőoltást, megközelítőleg harmaduk (36 százalék) billeg a kérdést illetően, minden ötödik válaszadó (21 százalék) nem kívánja beadatni a vakcinát. Az oltási kedv ugyanakkor erősen szór a pedagógus társadalom körében: a legkevésbé az óvópedagógusok (közöttük a legnagyobb azoknak az aránya, akik billegnek a kérdést illetően), leginkább pedig a gimnáziumokban tanító pedagógusok adatnák be maguknak a vakcinát.

A digitális oktatás tapasztalatairól és az ezzel kapcsolatos felmérésekkel korábban itt írtunk: 

A központ ellenében

Sikeres és eredményes volt a digitális oktatás - jelentette be Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár május végén, miközben a tanárok és a szakemberek is arról beszéltek hónapok óta, hogy a digitális oktatás során komoly problémák merültek fel, egyrészt, mert vannak gyerekek, akik postán kapnak feladatlapokat, másrészt, mert a tanároknak gyakorlatilag a semmiből kellett valami újat felépíteni.

 

Figyelmébe ajánljuk

Falafel kapható a túlvilágon

A mesterséges intelligencia (MI) térnyerésével, a ChatGPT és társainak elterjedésével úgy néz ki, nem tudjuk továbbkerülgetni a kérdést: hová lesz az emberiség, ha mindent és mindenkit a gépek irányítanak majd?

„Haj, ifjúság!”

A zeneszerzőt ünneplő nagyszabású koncertsorozatban az elhangzott kompozíciók mintegy fele származott Ligeti Györgytől, a többi mű a kontextust rajzolta meg az életmű köré. Mindenekelőtt a jó barát és pályatárs, Kurtág György művészetét, de megjelentek Ligeti mesterei, követői, fia, Lukas Ligeti, és mindazok, akik a legtágabban értelmezett jazz és az improvizáció felől érkezve mutatták meg, hogyan hatott rájuk a 100 éve született mester zenéje.

Kit hívnál fel először?

Hajdu Szabolcs remek drámaíró. Alapvetően film- és színházi rendezőként szoktuk őt számon tartani, pedig írói tudása legalább ilyen fontos az alkotásaiban, ahogy ebben a darabjában is, ahol még a tőle megszokottnál is banálisabb helyzeteket ír meg, rendkívül érzékenyen.

Mitől egészséges egy társadalom?

Mitől lesz fontos egy könyv? Például attól, válaszolhatnánk, hogy a mindennapjainkat meghatározó kérdésekkel foglalkozik. De ez nem teljesen igaz, ettől csak aktuális lenne. Fontossá az teheti, ha ezekhez a kérdésekhez a szokásostól eltérő szemszögből közelítve, az elvárttól eltérő válaszokat, illetve a lehetséges válaszok más rétegeinek megértését kínálja. Ez a könyv aktuális és fontos.

Visszabukott

Ókovács Szilvesztert meghosszabbították Bicskéig. Május 26-án, egy nappal a határidő előtt Csák János bejelentette, hogy a 2011 óta regnáló igazgató maradhat az Operaház élén. „Friss, vitális, innovatív” miniszterünk – ezek Ókovács szavai – éppen egy ázsiai útról tért haza, így hát ki kárhoztatná, hogy nem tudta meghallgatni a lehetséges jelölteket? Épp csak arra maradt ideje, hogy összehívjon egy sajtótájékoztatót, ahol csodálkozásának is hangot adott: az igazgatóválasztást nagyobb érdeklődés övezte, mint az Operaház előadásait.

Szakemberek

Zvečan, Leposavić, Zubin Potok – három nagyobbacska település Koszovó Köztársaság északi részén, ahol a szerb nemzetiségű lakosok erős többségben vannak; miként a Szerbiával határos Mitrovica megyében, és annak legnagyobb városában, Mitrovicában is.

„Csinálom a káoszt”

Az idén éppen három évtizede működő TÁP Színházból máig nem ment ki a meglepetés ereje. Ő mégis azt mondja, hogy azzal az abszurd színházzal, amelyet a hatalom működtet, nem tud versenyezni.

Ideiglenesen alkalmatlan

A baj mindig csőstül jön – tartja a mondás, és nagyon úgy néz ki, hogy ez most a magyar–EU-kapcsolatokra is igaz. Nem elég az uniós szerződésben foglalt alapértékek és alapvető polgári jogok megsértése miatt indult, ún. 7-es cikkely szerinti eljárás. Nem elég, hogy Magyarország lassan hat hónapja nem jut hozzá több ezer milliárd forint EU-támogatáshoz. Az Európai Parlament a múlt héten újabb frontot nyitott az Orbán-kormány ellen.

Egyből egyet

Jogerőre emelkedett a strasbourgi bíróságnak a magyar választási rendszer nemzetiségi voksolását súlyosan kifogásoló határozata. A jövő júniusban esedékes nemzetiségi választásig módosítani kellene a nemzetiségi törvényt, de egyelőre a több honi kisebbséget sújtó etnobizniszre sincs megoldás.

Kémények és kéményebbek

A gazdálkodó szervezetek 80 százaléka ma sem tudja, hogy számukra nem ingyenes a kémények ellenőrzése. Egy hét évvel ezelőtti, a rezsicsökkentés miatt hozott változtatás felborította a kéményseprőszakmát is: cégek mentek tönkre, miközben a katasztrófavédelem nem bírja el a többletterhet.