A pedagógusok 19 százaléka korábban pozitív teszttel igazoltan elkaphatta a koronavírust - derült ki a 21 Kutatóközpont és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kutatásából. A kutatást december-januárban 1269 pedagógus töltötte ki, ők az eredmények ismertetése szerint életkor, régió és intézménytípus szerint reprezentálják a teljes pedagógus társadalmat.
A kutatás szerint a Magyarországot sújtó második hullámban lényegesen több pedagógus fertőződött meg a vírussal, mint az első hullámban, összességében pedig a legfiatalabb korosztályhoz (18–29 évesek) tartozó pedagógusok negyede (24 százalék), a 30–59 évesek 19 százaléka, míg a 60. életévüket betöltő pedagógusok 15 százaléka kapta el valamelyik hullámban a betegséget.
Az érintett pedagógusok 19 százaléka kapta meg bérének 100 százalékát, saját bevallásuk szerint.
A táppénzzel kapcsolatos problémákról itt írtunk korábban.
A kutatás rákérdezett a digitális oktatás tapasztalataira is. Eszerint a pedagógus társadalom megosztottnak tűnik abban a kérdésben, hogy milyen platformon lenne érdemes a tavaszi félévben oktatni: többségük (56 százalék) hagyományos tanrendben oktatna tavasszal, teljes digitális tanrendet a pedagógusok 19 százaléka választaná, hibrid – vagyis online és offline formában egyaránt – a válaszadók negyede végezné oktatói, nevelői munkáját.
A digitális távoktatás időszaka alatt a pedagógusok 84 százaléka rendelkezett saját digitális eszközzel, amiről el tudta látni munkáját, feladatait, de a megkérdezettek döntő többsége (53 százalék) úgy értékelte, hogy éppen csak elégségesek jelen digitális kompetenciái ahhoz, hogy alapszinten el tudják látni munkájukat.
Az oktatók 7 százaléka számolt be arról, hogy nem tudta munkáját maradéktalanul elvégezni, digitális készségek hiányában.
Nagy szakadék mutatkozik a legfiatalabbak és a további korcsoportok digitális kompetenciái között, amely a 2020-as digitális távoktatás idején problémákat is eredményezhetett.
Az is kiderült, hogy a pedagógusok 55 százalékának adódott olyan számítástechnikai/informatikai problémája a digitális távoktatás időszaka alatt, amelyet egyedül nem tudott megoldani, összességében pedig a pedagógusok csak 51 százaléka kapott segítséget munkáltatójától bármilyen formában.
A kutatás eredményei szerint leginkább az óvodapedagógusok voltak magukra hagyva a digitális tanrendre való átállás pillanatában, 75 százalékuk nem kapott segítséget a munkáltatójától 2020 tavaszán.
Az óvodapedagógusok – pár kivételtől eltekintve – lényegében teljesen magukra voltak utalva járvány okozta új helyzetben, 2020 márciusától kezdve.
Az is kiderült, hogy a pedagógusok előbb kérnek segítséget a kollégáiktól (67 százalék), személyes környezetükből (család 57 százalék, barátok 24 százalék) és inkább vesznek gyorstalpalót (pl. fórumok olvasása, oktató videók nézése) önállóan az internetről (46 százalék), minthogy a munkáltatójukhoz fordulnának (19 százalék), amennyiben informatikai vagy számítástechnikai problémájuk akad.
A felmérés szerint ráadásul hiába vett részt előzetesen a pedagógus társadalom 57 százaléka valamilyen digitális készségeket fejlesztő továbbképzésen, az valójában nem készítette fel őket a járvány helyzet okozta új számítástechnikai kihívások megoldására. A válaszok alapján azok az oktatók, akik mind a két félévben digitális távoktatásban vettek részt kimerültnek (49 százalék), fásultnak (22 százalék), meggyötörtnek (22 százalék) érzik magukat.
A pedagógusok válaszai alapján leginkább a szakközépiskolákban (50 százalék) és a szakiskolákban (37 százalék) tanuló diákok számára okozott nehézséget alkalmazkodás az új helyzethez, és a diákok közel egynegyedének körében nagyon rossz minőségű eszközök állnak rendelkezésére.
A megkérdezettek 83 százaléka tartotta inkább, vagy mindenképpen szükségesnek a 2020 őszén történő gyorstesztelést, a részvételi kedv azonban ennél alacsonyabb volt: a pedagógusok 72 százaléka vett részt tesztelésen,
8 százaléknak nem volt lehetősége tesztelni.
Arra a kérdésre, hogy összességben mennyire érezték magukat biztonságban a munkahelyükön, a pedagógusok a kérdésre átlagosan 5-ből 2,73-as értéket adtak. A jelenleg is hatályban lévő járványügyi intézkedésekkel a pedagógusok általánosságban 2,58-as szinten elégedettek, vagyis inkább nem elégedettek.
A felmérés szerint a pedagógusok 43 százaléka beadatná a védőoltást, megközelítőleg harmaduk (36 százalék) billeg a kérdést illetően, minden ötödik válaszadó (21 százalék) nem kívánja beadatni a vakcinát. Az oltási kedv ugyanakkor erősen szór a pedagógus társadalom körében: a legkevésbé az óvópedagógusok (közöttük a legnagyobb azoknak az aránya, akik billegnek a kérdést illetően), leginkább pedig a gimnáziumokban tanító pedagógusok adatnák be maguknak a vakcinát.
A digitális oktatás tapasztalatairól és az ezzel kapcsolatos felmérésekkel korábban itt írtunk:
A központ ellenében
Sikeres és eredményes volt a digitális oktatás - jelentette be Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár május végén, miközben a tanárok és a szakemberek is arról beszéltek hónapok óta, hogy a digitális oktatás során komoly problémák merültek fel, egyrészt, mert vannak gyerekek, akik postán kapnak feladatlapokat, másrészt, mert a tanároknak gyakorlatilag a semmiből kellett valami újat felépíteni.
