Interjút adott a kormánypárti Mandiner.hu-nak Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, aki "szokásos baloldali hangulatkeltésnek" nevezte azt a két hete megjelent cikket, amely szerint beadta a lemondását, de Orbán Viktor miniszterelnök nem fogadta el.
Palkovics azt mondta, "nem 'sztár-', hanem 'lízingelt' miniszter", a kormányfő 2014-ben meghatározott feladatok elvégzésére kérte fel. "A megbízatásom addig szól, amíg ezeket teljesítem" - mondta, hozzátéve, hogy 2018-ban meghatároztak egy négyéves ütemtervet is, és azóta ezeket hajtják végre.
A cikkről azt mondta, "többszöri átolvasás után is mindössze két igaz állítást találtam benne: valóban fegyelmezett harcos vagyok, és a korábbi államtitkár, Kaderják Péter tényleg a hazai energiapolitika első számú szakértője. Nem tudom, ki és milyen motivációból írta vagy szövegeztette meg, azt viszont igen, hogy Magyarország komoly versenyelőnye a 2010 óta jellemző, tartós politikai stabilitás. Abban biztosan nem leszek partner, hogy bárki légből kapott találgatásokkal bomlassza a magyar kormány egységességét".
Hozzátette, járt ugyan a miniszterelnöknél, "de ebben semmi szokatlan nincs, gyakran találkozunk. Orbán Viktor a kormányüléseken túl is rendszeresen egyeztet a tárcavezetőkkel, hiszen egyes ügyeket érdemes külön, alaposabban átbeszélni.
A legutóbbi megbeszélés az eddigiekhez hasonlóan pozitív és előremutató volt, semmiféle lemondásról nem esett szó közöttünk".
2022-ről azt mondta, "majd meglátjuk, ha odaértünk".
Az ITM-ből távozott államtitkárokról Palkovics azt mondta, bár a kitűzött célt elérték, ez "nem egy konfliktusmentes folyamat, nagyon sok már meglévő érdeket is sért". "A politika ilyen, az ember a harc során szerez és okoz is sebeket, ez azonban nem azt jelenti, hogy a harcos ne lenne kiváló a maga területén. A továbbiakban Boros Anitára és Kaderják Péterre is számítok miniszteri tanácsadóként, emellett tudományos-szakmai hátterbázisok létrehozására kértem fel őket két egyetemen."
Kijelentette azt is, hogy ő maga javasolta Gulyás Gergelynek, hogy az ITM-től kerüljön vissza az uniós pénzek felügyelete a Miniszterelnökségre.
Palkovics beszélt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) helyzetéről is, erről azt mondta, "minden olyan feltételezés alaptalan volt, hogy a minisztérium bele fog szólni a kutatásokba. A kormány semmilyen módon nem korlátozta a kutatóintézetek szabadságát, autonómiáját", ehelyett emelték is azok támogatását. Az MTA új elnökéről, Freund Tamásról azt mondta, bár még nem ültek le a megválasztása óta, de ő továbbra is nyitott az egyeztetésre.
Az egyetemek modellváltásáról a miniszter kifejtette, 2014-ben készült egy felsőoktatási stratégia, amelyben szerepelt, hogy feltárják, hogyan működnek a felsőoktatási intézmények, majd létrehozzák azokat a konstrukciókat, amelyek a működést másik irányba terelik, most pedig éppen ez történik.
"A szerződésekből egyértelműen kiderül, hogy a szenátusnak, az egyetemi oktatóknak ugyanolyan jogosultságai vannak, mint eddig, csak a fenntartói funkció változott meg. Néhányan utóbbit összekeverik az autonómiával. Az autonómiája legfeljebb akkor csorbulhatna egy intézménynek, ha hozzányúlnánk az alaptörvényhez, az viszont változatlan formában garantálja az önállóságot. Az igazi kérdés az, hogy ki legyen inkább a fenntartó, a miniszter személyében egy állami szereplő, vagy az adott egyetemért dolgozó kuratórium. A rendszerbe minden szükséges garanciát beépítettünk" - jelentette ki.
Szerinte ráadásul az egyetemek működése sokkal egyszerűbb lesz azzal, hogy nem kötik őket az államháztartás gazdálkodási szabályai, illetve azt mondta, érdemes végignézni, hogy kik vannak a kuratóriumokban. (Megtörtént, erről itt olvashatnak bővebben!) A kuratóriumok összetételével Palkovics egyébként abszolút elégedett, mert mint mondta, ők tették meg a személyi javaslatokat.
Hozzátette, miután a kormány tíz egyetemmel megállapodott a modellváltásról, azt gondolták, hogy ezzel a folyamat lezárult, de a kaput nyitva hagyták, mondván: "ha más intézmények is kérik, nem állunk az útjukba, kérésük esetén nyitottak vagyunk a megállapodásra". A három nagy vidéki tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem jelezte, hogy megfontolnák a modellváltás lehetősségét, ezeket még a szenátusoknak jóvá kell hagynia.
Bár jelentek meg olyan hírek, miszerint elvárt volt az egyetemek részéről, hogy kérjék a modellváltást, Palkovics azt állította, hogy
"kényszer nincs, ha akarják, maradhatnak állami fenntartásban, ha viszont mást szeretnének, a kormány kész megfontolni a változtatási igényüket".
A szintén alapítványi fenntartásba adott Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) új tanárairól Palkovics azt mondta: "Az egyetem hivatalos közleményében én tiszteletreméltó művészemberek neveivel találkoztam, ráadásul jelentős részük eddig is ott tanított. Az tényleg nagy baj lenne, ha nem a szakmai rátermettség számítana. Majd a szenátus eldönti, hogy ezek az emberek alkalmasak-e."
Kifejtette azt is, hogy meggyőződése, "az SZFE esetében egy kultúrharc zajlik. Két irányzat próbál egymással zöld ágra vergődni: a régi, amelyik eddig egyedüliként volt jelen a Színművészetin, és az új, amelyik most be szeretne bekerülni. Semmiképpen nem helyes, ha az adófizetők pénzén kizárólag egyféleképpen tanítanak egy intézményben.
Ahogy egy műszaki egyetemen a különböző vállalatok igényeihez kell igazítani a képzést, az SZFE-n pedig a színházba, moziba járók szeretnének más szemléletet is látni.
A hallgatóknak is jobb lesz, kétségtelen tehetségüket a képzések és az oktatási infrastruktúra korszerűsítésével nemzetközi szinten is kamatoztathatják."
Megemlítette, hogy a továbbiakban őszig ki kell dolgozni az alapítványi kézbe került egyetemek finanszírozási feltételrendszerét, és el kell dönteni, hogy milyen további vagyonelemeket fognak a rendelkezésükre bocsátani; emellett elkezdődik a kínai Fudan Egyetem magyarországi kampuszának felépítése is.
Azt is megemlítette, hogy a következő időszak egyik fontos feladata az agrárium fejlesztése lesz, ebben pedig központi szerepet tölt be az egységes agráregyetem.
