A Kossuth-díjas művész lapunkban reagál Kósa Lajos vádjára

  • Kling József
  • 2017. július 6.

Belpol

„Valójában beismerik, hogy az állam továbbra sem fogja betartani a törvényt.”

Interjút adott lapunknak Fischer Ádám Kossuth-díjas karmester, a teljes terjedelmében az e heti nyomtatott kiadásunkban megjelenő beszélgetésben a világhírű művész vall magyarságáról és európaiságáról, elmondja véleményét a menekültválságról és Magyarország kormányáról is. Emellett természetesen szóba kerül a milánói Scala és a bécsi Staatsoper is. Az alábbi részletet kedvcsinálóként közöljük.

Magyar Narancs: Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerint a Helsinki Bizottságnál beindult a migránsbiznisz. Személyes sértésnek vette ezt a kijelentést?

Fischer Ádám: 1991 óta vagyok a Helsinki Bizottság tagja. Tizenketten alkotjuk az igazgatói tanácsot. Évente legalább egyszer összegyűlünk, és megvitatjuk, jól csinálják-e az igazgatók a dolgaikat. Úgy működünk, mint a parlament, amely a kormányt megválasztja. A parlament elvileg fölötte áll a kormánynak. Vagyis mi vagyunk a felelősek azért, amit az igazgatók tesznek. Ha azt mondják, hogy ők korruptak, akkor mi vagyunk korruptak.

false

MN: Mit jelent a migránsbiznisz vádja az ön olvasatában?

FÁ: Azt, hogy az állam elismeri a törvénysértést. Ha azt állítják, hogy mi abból akarunk meggazdagodni, hogy bepereljük az államot, akkor ezzel valójában beismerik, hogy az állam továbbra sem fogja betartani a törvényt. Ha egy bíróság az államot egy Magyarországon is érvényes nemzetközi jog alapján elítéli, akkor az állam kötelessége, hogy mindent megtegyen a további jogsértések elkerüléséért. Ha az állam betartja a szabályokat, akkor nincs „migránsbiznisz”.

MN: A kormány egyik kedvenc szófordulata a külföldi érdek.

FÁ: Ha a jogvédelem külföldi érdek, az azt jelenti, hogy a csendőrpofon hungarikum, amit védeni kell. A csendőrpofon az, amit a menekültekkel csinál ez az ország. Bezárja őket a tranzitzónába, ami jogtalan, de mégis megcsinálja. Lehet azt mondani, hogy az ország nem fogadja el az Európai Bíróság ítéletét, de akkor ki kell lépni az Európai Unióból.

MN: Kilép valaha Magyarország az EU-ból?

FÁ: Nem, szerintem soha. Pénz beszél, kutya ugat. Olyan nincs, hogy az európai uniós pénzeket elfogadjuk, de a bíróság ítéletét nem. Ez egyszerűen cinizmus, amit már Mikszáth gyönyörűen megírt a Két választás Magyarországon című regényében, hogy magyarkodással ebben az országban választásokat lehet nyerni. És ez azóta nem változott.

MN: Mindennek fényében nem idealizmus az ön részéről, hogy közös éneklésre hívja az embereket a Szabadság térre azzal, hogy az idei esemény ne csak az Európa melletti kiállásról, hanem a civil szervezetek itthoni zaklatása elleni tiltakozásról is szóljon?

FÁ: Van egy angol mondás: egy gentleman csak reménytelen ügyért harcol. Ehhez tartom magam.

Az interjú teljes egészében a Magyar Narancs e heti nyomtatott kiadásában olvasható. A friss Narancs már kapható az újságárusoknál!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”