A Kossuth-díjas művész lapunkban reagál Kósa Lajos vádjára

  • Kling József
  • 2017. július 6.

Belpol

„Valójában beismerik, hogy az állam továbbra sem fogja betartani a törvényt.”

Interjút adott lapunknak Fischer Ádám Kossuth-díjas karmester, a teljes terjedelmében az e heti nyomtatott kiadásunkban megjelenő beszélgetésben a világhírű művész vall magyarságáról és európaiságáról, elmondja véleményét a menekültválságról és Magyarország kormányáról is. Emellett természetesen szóba kerül a milánói Scala és a bécsi Staatsoper is. Az alábbi részletet kedvcsinálóként közöljük.

Magyar Narancs: Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerint a Helsinki Bizottságnál beindult a migránsbiznisz. Személyes sértésnek vette ezt a kijelentést?

Fischer Ádám: 1991 óta vagyok a Helsinki Bizottság tagja. Tizenketten alkotjuk az igazgatói tanácsot. Évente legalább egyszer összegyűlünk, és megvitatjuk, jól csinálják-e az igazgatók a dolgaikat. Úgy működünk, mint a parlament, amely a kormányt megválasztja. A parlament elvileg fölötte áll a kormánynak. Vagyis mi vagyunk a felelősek azért, amit az igazgatók tesznek. Ha azt mondják, hogy ők korruptak, akkor mi vagyunk korruptak.

false

MN: Mit jelent a migránsbiznisz vádja az ön olvasatában?

FÁ: Azt, hogy az állam elismeri a törvénysértést. Ha azt állítják, hogy mi abból akarunk meggazdagodni, hogy bepereljük az államot, akkor ezzel valójában beismerik, hogy az állam továbbra sem fogja betartani a törvényt. Ha egy bíróság az államot egy Magyarországon is érvényes nemzetközi jog alapján elítéli, akkor az állam kötelessége, hogy mindent megtegyen a további jogsértések elkerüléséért. Ha az állam betartja a szabályokat, akkor nincs „migránsbiznisz”.

MN: A kormány egyik kedvenc szófordulata a külföldi érdek.

FÁ: Ha a jogvédelem külföldi érdek, az azt jelenti, hogy a csendőrpofon hungarikum, amit védeni kell. A csendőrpofon az, amit a menekültekkel csinál ez az ország. Bezárja őket a tranzitzónába, ami jogtalan, de mégis megcsinálja. Lehet azt mondani, hogy az ország nem fogadja el az Európai Bíróság ítéletét, de akkor ki kell lépni az Európai Unióból.

MN: Kilép valaha Magyarország az EU-ból?

FÁ: Nem, szerintem soha. Pénz beszél, kutya ugat. Olyan nincs, hogy az európai uniós pénzeket elfogadjuk, de a bíróság ítéletét nem. Ez egyszerűen cinizmus, amit már Mikszáth gyönyörűen megírt a Két választás Magyarországon című regényében, hogy magyarkodással ebben az országban választásokat lehet nyerni. És ez azóta nem változott.

MN: Mindennek fényében nem idealizmus az ön részéről, hogy közös éneklésre hívja az embereket a Szabadság térre azzal, hogy az idei esemény ne csak az Európa melletti kiállásról, hanem a civil szervezetek itthoni zaklatása elleni tiltakozásról is szóljon?

FÁ: Van egy angol mondás: egy gentleman csak reménytelen ügyért harcol. Ehhez tartom magam.

Az interjú teljes egészében a Magyar Narancs e heti nyomtatott kiadásában olvasható. A friss Narancs már kapható az újságárusoknál!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.