A küldetéses ember / Az öttusázó magányossága

Balczó András 75 éves

Belpol

„Az akaraterő olyan, mint a hit. Vagy van, vagy nincs” – írta 1969-es naplójában Balczó András. A most 75 éves öttusázónak mindkettő megadatott.

Az 1969-es budapesti világbajnokságon harmincezer ember szurkolt érte a verseny ötödik napján, a pesthidegkúti repülőtéren, s százak futottak vele és körülötte – lelkesedésükkel támogatni a bajnokot. Ötödik és egyben utolsó egyéni világbajnoksága igazolni látszott Balczó megannyi hittel vallott meggyőződését: egyén és közösség erőt adó kapcsolatáról, a sportban kristálytisztán megnyilvánuló igazságról, a „meghaladni önmagunkat” magasabb parancsáról. Azután 1972-ben, a müncheni olimpián végre az egyéni olimpiai bajnokság is sikerült neki, tizenkét évi várakozás után, a kitartás diadala gyanánt.

false

 

Fotó: Máthé Zoltán/MTI

1960-ban nagy esélyesként csúszott le a dobogóról, 1964-ben egy felfújt óracsempészési ügy tartotta távol a tokiói olimpiától, az 1968-as mexikóvárosi olimpián pedig mindössze 11 ponttal (4964-4953) maradt el a győztes svédtől. Közben persze nyert minden mást: két olimpiai aranyat csapatban, az öt egyéni mellé másik öt világbajnoki aranyat a magyar csapat húzóembereként, s 15 magyar bajnoki címet, melyek között még egy egyéni párbajtőrbajnokság is ott találtatott.

A nagy sportoló azonban mindeme sikerek révén még bizonnyal nem vált volna magától értetődően a korszak egyszerre emblematikus és enigmatikus alakjává. Balczónak már régóta legendája volt, ám külön- és magában állása, rendszeridegen küldetéstudata Kósa Ferenc 1977 tavaszán bemutatott portréfilmjéből, a Küldetésből vált felkavaróan nyilvánvalóvá a nagyközönség számára. A nyíregyházi evangélikus lelkész fia a protestáns etika erősen egyénített, sportra és életre, önmagára és a világra egyaránt következetesen érvényesített gyakorlatát beszélte ki és tette érzékletessé ebben a remek filmben, s ennek imponáló hatása alól jobbára azok a nézők sem vonhatták ki magukat, akiktől a vallásos hit és a követelő missziós tudat éppúgy távol állt, mint a késő Kádár-kor erkölcsi szempontokat kiiktató, „gyakorlatias” világa.

Balczó példája hitelességében imponált, ám követésre nemigen csábított, s ez a tény nagycsaládjának körén túl magányosnak mutatta a visszavonult sportembert. Az öttusa világában nem tartottak igényt a szakértelmére, politikai és erkölcsi elvárásainak egyetlen rendszer sem kívánt megfelelni, s kapott bár Munka Érdemrend arany fokozatát vagy Magyar Örökség-díjat, a mindenkori hatalom számára Balczó sosem volt kényelmesen ünnepelhető szoboralak. Személyes meggyőződés dolga, hogy követendőnek vagy akár csak rokonszenvesnek véljük-e Balczó útját – kívül a sport kicsiny, és „laboratóriumi tisztaságúnak” még így sem látszó körén. A most 75 éves Balczó András rég maga sem remél már ilyen győzelmet: „Miért lenne a nyerés az én járandóságom? Csalódtam magamban, megbocsátottam magamnak, kevesebb vagyok, mint gondoltam, ti se gondoljatok többnek. Csak ennyi vagyok, jó, hogy rájöttem erre.”

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.