A lakosság szűk többsége ellenzi a szankciókat

  • narancs.hu
  • 2022. október 25.

Belpol

És még meg sem száradt a bombás plakátokon a ragasztó.

Májusban még csak a válaszadók 41 százaléka, októberben már 52 százalékuk mondta, hogy nem támogatja az Oroszország ellen kivetett szankciókat a Medián felmérése szerint.

A 444 által ismertetett kutatás szerint a fideszesek 81 százaléka elutasítja a szankciókat. Azoktól, akik támogatják őket, megkérdezték azt is, mit szólnának, ha cserébe lassulna a magyar gazdasági fejlődés és nehezebbé válna a megélhetés. Májusban 35 százalék tartott ki így is a szankciók mellett, októberben már csak 31.

Az iskolai végzettség sokat számított a visszajelzéseknél. A diplások fele áldozatok árán is támogatná az orosz gazdaságot megszorongató szankciós politikát, az érettségizetteknél ez 32, a szakképzetteknél 23, a nyolc általánost végzetteknél pedig 15 százalék. A fiatalok körében szintén erősebb a szankciók támogatottsága.

Akárhogy is vélekednek a magyarok a szankciókról, Orbán Viktor az összeset megszavazta. Utána pedig nemzeti konzultációt indított a saját szavazatával megtámogatott politika ellen.

A kormány a napokban teleragasztotta az országot azokkal az ízléstelen plakátokkal, amelyek nem az orosz fenyegetést, hanem a „brüsszeli szankciókat” ábrázolja bombaként. Bakos András véleménycikkében erről azt írta:

„mi most egy európai háború közepette azt az Európai Uniót áztatjuk, amelytől pénzt várunk, amelyre számítunk; hogy lassan egyre nagyobb a baj, de mintha egyáltalán nem tudnánk, hogy ki a szövetségesünk, kire számíthatunk.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.