A Fidesz csinált bombát Magyarországból

Publicisztika

A nemzeti konzultáció hirdetésén látható szárnyas jószágot jelképnek szánták, az is.

A legújabb kormányplakát központi grafikai eleme nyilván nem a miniszterelnök bomba ötlete volt. Ez egy termék.

A Nemzeti Kommunikációs Hivatal által kötött szerződés alapján, jó pénzért készíthette el határidőre a megbízott médiaügynökség kreatív írója és grafikusa. Vegyünk egy bombát, mondták, és úgy gondoltak rá, mint Steinmann, a jó tanuló a csonka gúlára. Ára az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása”, vagy valami hasonló jogcímen lett leperkálva, és úgy kellett, mint egy falat kenyér. Tényleg kielégít bizonyos fogyasztói igényeket, bír fizikai, esztétikai és szimbolikus tulajdonságokkal, és ami az utóbbi szempontot illeti: beleillik a kormányfő hadtörténeti fogalmakkal és metaforákkal operáló beszédeinek szimbólumvilágába.

Mintha ezt is a száján köpte volna ki.

Az már nem a kreatív író, sem a grafikus gondja, hogy a szomszédban repülő rakéták, kamikaze drónok robbanásainak fényében ez a grafika ízléstelen

Ahhoz képest meg, hogy az ukrajnai háborúban kettős, tehát magyar állampolgárok is halnak meg nap mint nap, a mieink, olyan, mint akasztott ember házában kötelet emlegetni. De erről sem tehet a médiaügynökség. A kormánynak sincs ezzel baja, átvette a terméket és használja. Az, hogy én mit gondolok, nyilván nem számít, csak fizettem érte.

Békeidőben sem olyan vicces, hogy egy meleg zsidó amerikai médiatudós és üzletember találmánya segít a hatalomban maradni egy homofób és idegengyűlölő európai pártnak. Finkelstein sosem ott élt, ahol tanácsot adott, csak odarepült, körülnézett, dolgozott és hazament. Egy prágai előadásán arról beszélt, hogy azért választotta ezt a szakmát, mert meg akarta változtatni a világot, de sajnos rosszabbá tette, ami etikai probléma. Amerikából nézve lehet, valóban csak annak látszik. Ez az ő találmánya: meggyőzni nehéz az embereket, arról különösen nehéz, hogy tájékozódniuk kell; veszélytelenül lehet nekik idézni a Bibliát vagy a történelmet, úgysem tanulnak belőle; könnyebb rájuk ellenségképekkel hatni; könnyebb megosztani őket, demotiválni, mint motiválni, tehát így kell viszonyulni hozzájuk. Ez a viszonyulás tényleg hat a személyiségre. Kiöli belőle a szolidaritást, gyanakvóvá teszi, olyanná, aki nem csak akkor kemény, ha bajba kerül és meg kell védenie magát, hanem rendőrt hív a csongrádi fodrásztól a fején kendőben kilépő asszonyra, vagy a töltésoldalban négykézláb szemetet szedő emberre, mert migránsnak nézi. Ez a marketing természetesen ellentmond a polgári ízlésnek, mindannak a jónak, amit a kereszténység tanít. Csak a cél szentesíti. Gond nélkül működik, amíg nincs nagyobb baj.

Most van. Egy ilyen plakátbombáról öt évvel ezelőtt még senkinek sem jutott volna eszébe az igazi robbanótest, vagy egy picit tovább nézegetve, hogy valóban,

mi most egy európai háború közepette azt az Európai Uniót áztatjuk, amelytől pénzt várunk, amelyre számítunk;

hogy lassan egyre nagyobb a baj, de mintha egyáltalán nem tudnánk, hogy ki a szövetségesünk, kire számíthatunk. A világ nagyon nagyot változott ahhoz képest, amikor még tényleg lehetett abban bízni, hogy „majd a Roszatom megveszi nekem az RTL Klubot”.  

Ennek a békebeli háborús marketingnek sok minden a számlájára írható. Most látszik, a legnagyobb bűne tényleg ez, hogy folyton egymásnak ugrasztotta az embereket. Ez a rendszer úgy működik, hogy akit sérelem ér, annak tüntetnie kell, hogy egyáltalán méltóztasson odafigyelni rá a kormány. Ha már baloldalinak nevezi, mint a tanárokat, az félsiker, mert tart tőlük. Akkor látszik, mennyire abszurd ez az ügymenet, amikor épp Gyurcsány Ferenc felesége szólítja fel az embereket arra, hogy október 23-án menjenek tüntetni. „Oda kellene már csapni!” „Még ez sem volt elég?” – olvasható a közösségi oldalon olyan emberektől, akiknek elvileg nem kell magyarázni, mivel jár egy forradalom. Azzal, amivel egy háború: családok mennek tönkre, emberek tömegét éri trauma, amelyet a gyerekeik, unokáig is megszenvednek. Százezrek várják a revansot, az új rendszerváltást, reménykedve abban a nagyszerű ideában, hogy akkor majd mindent a nulláról lehet kezdeni.   

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.

Közlemény

  • Narancs

Kedves Olvasóink,

lapunk idei utolsó száma a jövő héten jelenik meg, és csütörtök helyett már szerdán megvásárolható lesz a megszokott árushelyeken. 

Megint lebukott egy pap

Történetesen megint egy úgynevezett NER-pap (ez valami olyasmi kifejezés, mint a komcsi alatt a békepap volt, tulajdonképpen most is nyugodtan hívhatnánk őket békepapoknak, ugyan, mi változott).

99 éven át

Zielinski Szilárdot (1860–1924) a hazai vasbeton-építészet atyjaként őrzi az emlékezet, ám mielőtt ebbéli tevékenysége kibontakozhatott volna, nagyívű közlekedési koncepciót dolgozott ki.

Félúton

Érdekes interjút adott hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorának Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter.

Lukács György második halála

  • Kardos András

Fiatalkorában Georg Simmel, Emil Lask, Ernst Bloch, Max Weber és még sok más nagy filozófus mondotta, írta, gondolta, hogy Lukács György filozófiai zseni. Lukács hosszú életében bármely fordulata, üldözése, emigrációja határozta meg éppen a filozófus helyzetét, egy dolog biztos volt: marxizmus előtti fiatalkorában, éppen úgy, mint marxista fordulata után, a legnagyobb filozófusok közé tartozott.

Prés alatt

  • Fleck Zoltán

Az év elején kezdte meg működését az új összetételű Országos Bírói Tanács (OBT), amely a 2018 és 2024 közötti, Magyarországon szokatlanul karakán és a függetlenségért harcokat vállaló testületet váltotta fel.

Az embert látni

Kultúrát közvetíteni – ez volt a népművelő feladata. Miközben a kultúraközvetítés kifejezés és a népművelő szó egyaránt kérdéseket vet fel, egy olyan szakma tűnt el, illetve alakult át, amelynek hetvenes évekbeli virágkora máig hatással van az életünkre.

Tesztidőszak

Újabb hecckampányában a Mi Hazánk a kormányoldaltól már ismerős stílusban mossa össze a homoszexualitást a pedofíliával, az utóbbival vádolva az LMBTQ-közösség ismert szereplőit. Az ügyek kirobbantói furcsa módon a kormánymédiából ugrottak ki a leleplezések hitelesebbé tétele érdekében.