Túlélési stratégiák a járvány miatti nehéz anyagi helyzetben

A lét minimuma

Belpol

Egyre több család válik érintetté az elhúzódó járvány­ügyi korlátozások okozta gazdasági válság miatt. Sokan egyáltalán nem rendelkeztek tartalékkal, s úgy maradtak bevétel nélkül egyik napról a másikra, de már olyanok is bajban vannak, akiknek volt némi megtakarításuk.

„A járvány előtt jól éltünk, havonta 300 ezer forint körül volt a fizetésem, de voltak erősebb hónapok, amikor félmillió alatt nemigen vittem haza. A vírus miatt azonban olyan dolgokat kellett tennem, amelyekről korábban álmomban sem gondoltam volna, hogy egyszer erre kényszerülök” – mondja Zoltán (a cikkben megszólalók kérésükre nem az igazi nevükkel szerepelnekCS. E. E.), akinek a járvány előtt zongoristaként állandó föllépési lehetőségei voltak különböző éttermekben, és időnként pár hónapra külföldi hajóutakon is vállalt zenélést.

Zoltánnak hiába volt stabil és tisztességes keresete hónapról hónapra, a járvány következtében azonnal elvesztette a munkáját, egyik napról a másikra bevétel nélkül maradt. „Addig tudtunk fizetni egy tágas albérletet havi 150 ezer forintért, de amint megtudta a tulajdonos, hogy anyagi gondjaink vannak, hallani sem akart könnyítésről, költöznünk kellett” – folytatja Zoltán, aki most egy nyolcadik kerületi önkormányzati lakásban él feleségével és másfél éves gyermekével. A kialakult helyzet további drasztikus változásokat hozott addigi nyugalmas, biztonságos életükbe. „Eladtam az autómat és a zongorámat is. Lecsúsztunk, sajnos nem tudok erre jobb kifejezést mondani. Eljött az az időszak is, amikor nem tudtuk, miből fogunk kenyeret venni” – emlékszik vissza Zoltán. Ettől a ponttól kezdve részben az ismerősök, részben pedig az önkormányzat segítségére szorulnak.

Zoltánék esete nem egyedülálló: egyre több olyan ember kerül nehéz anyagi helyzetbe, aki korábban átlagos vagy átlagon felüli jövedelemmel rendelkezett. Munka híján azonban ők is kezdenek kifogyni a tartalékaikból – vagy már ki is fogytak.

„A koronavírus okozta gazdasági válság első vesztesei egyértelműen azok voltak, akik a járvány előtt is az önkormányzati szociális intézményekre, családsegítő szolgálatokra támaszkodtak. Ők jellemzően alkalmi munkákból, rendszerint nem bejelentett foglalkoztatásból (konyhai kisegítés, takarítás) tartották fent magukat. Ezeknek az embereknek abban sincsen tapasztalatuk, hogyan kell havi szinten gazdálkodni a fizetéssel, a tartalékok felhalmozása pedig szóba se jön” – mondja Szűrszabóné Tóth Tímea, a Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ Család- és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetője. A leg­sérülékenyebb társadalmi réteget a segítségkérésben kisebb fáziskéséssel követte az a csoport, amely már rendszeres havi fizetésért dolgozott, azonban azt a pénzt minden hónapban fel is élte. „Sajnos nagyon sok új családot ismertünk meg, akik eddig egyáltalán nem voltak az önkormányzati szociális intézmények látókörében. Tömegesen jelentek meg azok a fiatal párok vagy családok, akik korábban kerestek annyit, hogy félre tudjanak tenni, de már kifogytak a tartalékaikból” – folytatja Szűrszabóné. A józsefvárosi szociális munká­sok számára sokkal nagyobb kihívás e csoport, mint azok, akik úgymond rutinos segítségkérők. „Nagyon erős szégyenérzettel találkoztunk, a kollégáim rengeteg munkát fektettek abba, hogy meggyőzzék a most bajba jutott lakosokat arról, merjenek beszélni a problémáikról, és engedjék meg, hogy segítsünk” – mondja a családsegítő, aki találkozott olyan fiatal párral is, akik korábban jól fizetett állással rendelkeztek, most viszont nekik is nagy segítség az önkormányzat által biztosított tartósélelmiszer-csomag.

Sakkozás

Józsefvárosban 350–400 adagos népkonyha is működik, teljes kihasználtsággal. Ha valaki elmaradna, várólista alapján juthat egy következő ember meleg ételhez. „Ha a vírus előtt kérdeznek meg arról, milyen esetekben találkoztam magas kvalitású családokkal, akkor azt mondtam volna, hogy gyermekvédelmi problémákkal, illetve családon belüli erőszakkal kapcsolatban fordultak hozzánk. A vírus okozta válság teljesen átrendezte a szociális intézmények klientúráját” – tájékoztat a szakmai vezető.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

„Félig-meddig röhögtem”

  • Soós Tamás

Rapben ritkán hallani ennyire zavarba ejtő érzelmességet, amelybe mégis rengeteg ön­irónia vegyül. A Take Me Please című, Friss Hús-nagydíjas kisfilmjéről ismert animátor, Hegyi Olivér nemrég adta ki első, punkosan nyers lemezét Sírunk és nevetünk címen, s a korong generációs látleletnek sem utolsó. Ön­ostorozó szövegekről, a harmincpluszosan kezdett rapkarrier előnyeiről, és arról a politikai szakadékról is beszélgettünk, ami a Fidesz-szavazó szülőktől választja el a korosztályát.

Odalent, a fenéken

  • Bacsadi Zsófia

Jimmy McGovern és a BBC háromrészes drámasorozata nem bíbelődik sokat az expozícióval: egyből behajítja nézőjét az addig büntetlen előéletű Mark Cobden (Sean Bean) börtönfelvételi procedúrájába.

Kebabpizza

A podcast a hangzó újságírás gonzója vagy punkja, s hogy ez felszabadító megújulása, vagy épp válságtünete, hovatovább hattyúdala-e az audiozsurnalizmusnak, az továbbra is a befogadói ízlésen múlik. Az mindenesetre kétségtelen, hogy ami izgalom ma ebben a műfajban vagy műnemben lehet, az leginkább a podcast háza táján keresendő.

Verseny, társakkal

A járványadatok ismeretében fölöttébb abszurd és érzéketlen dolog lenne Beethovent megtenni 2020 nagy vesztesének, de tény, hogy a komponista emlékéve jócskán megsínylette a (kultúr)élet leállását.

Helyzetgyakorlatok

  • TPP

Pályaindító film volt a Rengeteg, eredeti, szokatlan, izgalmas. Hét, egymással közvetlenül össze nem függő etűd, hét, visszatérő kört le­író párbeszéd, hét, ítéletalkotó reflexeinket próbára tevő, nyitott befejezésű, ám önmagukba zárult világok találkozásra való képtelenségét megjelenítő szituáció.

„A pénz nem elég”

Megkerülhetetlen gyűjtő, a magyar kultúra egyik legbefolyásosabb szereplője. Egyebek mellett gyűjteményépítésről, a Centre Pompidou akvizíciós bizottságában vitt szerepéről és a Magyar Nemzeti Bank műtárgyvásárlási tanácsadójának a feladatairól kérdeztük.

Pogromok alulnézetből

Apor Péter legfőbb kutatási területe Kelet-Közép-Európa kultúrtörténetének vizsgálata a 20. század második felében, a térség nemzetközi folyamatokban betöltött szerepének áttekintésével kiegészítve.

Városvarázs

  • Sándor Panka

Pelsőczy Réka rendezése felvillantja a lehetőséget, hogy milyen is lenne, ha friss szemmel, turistaként tekinthetnénk Budapestre.

Komisszárkultúra – I. rész

  • Farkas Zsolt

Kulturális hadviselés hosszú távú politikai program- és stratégiajavaslat a „NER” (Orbán-Fidesz) számára, hogyan kell a magyar közintézményrendszer totális bürokratikus fideszesítését betetőzni a kultúra és az oktatás minden résztvevője, és végső soron mindenki gondolkodásának fideszesítésével.

Géppuskával Bodri ellen

Gyakori, hogy a szomszédban kutyás, macskás, netán kígyót tartó ember lakik, de mi a teendő, ha a lakóközösségből valakit sérelem ér? Milyen írott és íratlan szabályok szerint zajlik a kisállatos együttélés a társasházakban?

Eszi, nem eszi

A világon előállított összes élelmiszer egyharmada hulladékká válik, mielőtt a termelőtől a fogyasztóig jutna. Az élelmiszer-pazarlás Magyarországon is jelentős, de jó néhányan vannak, akik megpróbálnak tenni ellene.