Közpénzmilliók lovas színházra

Nem sétagalopp

Színház

Pintér Tibor operett-, rockopera- és musicalelemeket vegyítő lovas színháza uniós fejlesztési, illetve állami kulturális forrásokból is igyekszik felébreszteni a magyarságba kódolt lovas ösztönöket. Csakúgy, mint a kormány lovas programja.

A magyar lovas színház és a trendet meglovagló színész-celeb-lószínházi szakelem, Pintér Tibor történetét a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) háza táján kezdjük: a miniszteri keretből kiemelkedő lókulturális támogatást kapott ugyanis decemberben Izsák városa és az ott bemutatandó Szent László, a táltoskirály című lovas történelmi rockopera. A Nemzeti Lovas Színház és Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője közös decemberi sajtótájékoztatóján azonban már nem táltos, hanem lovagkirályról, nem történelmi, hanem népi rockoperáról, nem NKA-pénzről, hanem kimondottan az Emmi és a Magyarságkutató Intézet (MKI) támogatásáról volt szó. Kásler elmondta: „Szent László hitelesítette Szent István művét, a kereszténységet benne ismerte meg a magyarság, mert ő testesítette meg a magyarság ősi hagyományait, a vitézséget, a nemességet, a szakralitást, amelyet nagy fejedelem­ősei képviseltek itt a földön.” A miniszter szerint a mű feladata „ezt a spiritualitást, ezt az életet, ezt az életfelfogást” bemutatni. Álláspontjával nincs egyedül, hisz’ Pintér szerint is Szent László testesíti meg „azt az értékrendet, amit a mai generációknak is meg kell ismerniük”.

A sajtótájékoztatón a Nemzeti Lovas Színház állandó partnere, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, Horváth-Lugossy Gábor is részt vett, kifejtve, hogy az MKI felel a darab „történelmi hitelességéért”. Emlékeztetőül: Horváth-Lugossyt – aki ügyvédként régi fideszes háttérember, az irredenta alternatív történelem és Raffay Ernő rajongójaként pedig Szakács Árpád harcostársa és kollégája – Kásler a Központi Statisztikai Hivatal műszaki és üzemeltetési osztályáról emelte ki és tette meg tavaly az egymilliárd forintot meghaladó éves állami juttatásból gazdálkodó MKI főigazgatójának. (Az MKI működéséről lásd múlt heti remek cikkünket: Tonuzóba sírja, 2021. február 11. – a szerk.) Pintérék eredetileg júniusi ősbemutatót ígértek Izsákon, de a város honlapján erről egyelőre nincs tájékoztatás. A Nemzeti Lovas Színház áprilisi, a Kincsem Parkban tartandó „előpremierjére” viszont már kaphatók a jegyek…

Árpád, Dózsa, Jimmy

A 47 éves Pintér Tibor egy Blikk-interjú tanúsága szerint már gyerekkorában sok „nagy művészt, sztárt, kortárs költőt” ismerhetett meg személyesen, a Bakony Műveknél népművelő anyja és a Veszprémi Művelődési Ház kulturális osztályát vezető apja gyakran küldte színjátszó és versmondó táborokba. A szülei alapvetően hegedűművésznek szánták, lószeretete mégis a pápai állategészségügyi technikumba vezette. Ezekben az években „a magányos lovas és az extrovertált művész” viaskodott benne. Később a Színház- és Filmművészeti Egyetem operett-musical szakán Szinetár Miklós osztályában aztán „elfogadták egomániáját”, mert „tudták, hogy a könnyen zavarba eső vidéki kissrácot” kompenzálja.

Az egyetem után a veszprémi színházban kapott szerepeket, de játszott egyebek közt a Budapesti Operettszínházban és a Miskolci Nemzeti Színházban is. A kétezres években a budapesti Moulin Rouge házigazdájaként revüelőadásokat is konferált, 2006 és 2012 között a komáromi Magyar Lovas Színház színésze-rendezője, majd művészeti vezetője volt. A Sziget Színházat 2002-ben alapította meg Szigetszentmiklóson, az utazó színháznak jelenleg is igazgatója, de a társulatot és kreatív energiáit mostanra teljesen felszívta a 2013-ban általa alapított saját lovas színháza. Ahogy egy 2017-es igazgatói blogbejegyzésben jelezte: a Sziget Színház lényegében feloldódott a Nemzeti Lovas Színházban.

Pintért saját bevallása szerint nem zavarja, ha ripacsnak tartják: „Ha érdekelt volna, akkor most egy színház alkalmazottja vagyok, nem a tulajdonosa.” A Celeb vagyok, ments ki innen! című műsorban elvállalt szerepéről így nyilatkozott a Blikknek: „Míg nem vagyok egy hivatalos, állami közeggel megtámogatott és megválasztott színház-igazgatócska, addig kénytelen vagyok magamnak megteremteni a forrásokat. A Nemzeti Lovas Színházat nekem kell eladni, az én arcom és lényem a marketingünk.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.