A magyar gyerekek harmadát fenyegeti szegénység

  • narancs.hu
  • 2018. október 17.

Belpol

Miközben a kormány azt harsogja, legyen még több gyerek, addig ki törődik a már meglevőkkel?

Magyarország a negyedik legrosszabban teljesítő EU-s ország a gyerekszegéy-nség tekintetében: csak három államban élnek nagyobb szegénységben és kirekesztettségben a gyerekek, mint hazánkban - állapította meg az EU Alapjogi Ügynöksége.

A felmérés eredményeit a HVG közölte, eszerint pedig nemcsak önmagában a gyerekeket veszélyeztető szegénység a gond, hanem az is, hogy a szegényebb gyerekek a jó oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz is nehezen férnek hozzá.

A jelentés szerint a magyar gyerekek harmadát, 33,6 százalékukat fenyegeti szegénység vagy társadalmi kirekesztettség. Ennél csak három országban mértek rosszabb eredményt: Görögországban, Romániában és Bulgáriában. Utóbbi két esetben messze rosszabb a helyzet, mint nálunk, ott ugyanis a gyerekeknek majdnem a fele veszélyeztetett.

A felmérés definíciója szerint az számít szegénység vagy társadalmi kirekesztettségtől veszélyeztetettnek, aki olyan háztartásban él, amelyben

  • az egy főre jutó jövedelem kevesebb, mint az ország mediánjövedelmének 60 százaléka,
  • a 18-59 év közti családtagok a megelőző egy évben a lehetséges teljes munkaidő ötödének megfelelő időn át sem dolgoztak
  • vagy a felsorolt kilenc elem közül legalább négyet nem tudnak megfizetni: lakbér vagy jelzáloghitel, a lakás felfűtéséhez szükséges rezsi, váratlan kiadások, hús vagy fehérje rendszeres fogyasztása, nyaralás, tévé, mosógép, autó, telefon.

A magyar családokat utóbbi érinti leginkább, ugyanis 24%-uk nem engedhet meg magának négy dolgot a fentiek közül.

A felmérés készítői kérik a kormányt, hogy a költségvetés készítésekor is figyeljenek jobban a gyerekek jogaira, támogassák nagyobb figyelemmel az ezzel foglalkozó szervezeteket és különösen figyeljenek oda a legnagyobb veszélynek kitett gyerekekre: segítsék a romákat, a menekülteket és a menedékkérőket, és azokat a családokat is, ahol fogyatékkal élő gyerek van, vagy ahol csak egy szülő neveli a gyerekeket.

Nincs segítség

A kormány szerint hat év alatt megfeleződött a hátrányos helyzetű gyerekek száma. A pedagógusok és a témával foglalkozó kutatók viszont nem sokat érzékelnek ebből.

További gondot okoz, hogy a családoknak adott támogatások nem emelkedtek annyira az elmúlt években, mint amennyivel a megélhetés költségei nőttek, írja a HVG közlése. A megfelelő anyagi háttér mellett azonban a felmérés ezen kívül is talált problémákat:

  • nem jut hozzá minden gyerek a minőségi oktatáshoz
  • nem megfelelő a gyerekek egészségügyi ellátása
  • különösen érintik ezek a problémák a sérülékeny társadalmi helyzetű és a fogyatékkal élő gyerekeket
  • a szegény nagycsaládosok mindennapi megélhetése nagyon drága
  • nem fordít elég figyelmet és támogatást a kormány azokra a gyerekekre, akik nem élhetnek a saját családjukkal
  • külön kiemelték a fogyatékkal élő és a roma gyerekek diszkriminációját az örökbefogadási folyamatokban

A felmérés azért pozitívumot is talált, miszerint példamutató az, hogy a kormány minden évben díjazza a családbarát munkahelyeket.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.