Amit a magyar kormány megenged magának az uniós normák áthágásában, azt az ukrántól nem tűri el

  • narancs.hu
  • 2017. november 18.

Belpol

Minden EU-s segítséget megragad a kormány az ukrán oktatási törvény ellen.

Magyarország továbbra is mindent megtesz az ukrán oktatási törvény körüli vita rendezése érdekében, ezért a közelmúltban az Európai Unió több szervezetét is megkeresték – nyilatkozta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szombati sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Németh Zsolt közölte, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter két levelet is küldött az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ), amelynek jelentős szerepe lehet az ukrán helyzet rendezésében. Emellett ő maga is írt az Európa Tanács vezetőinek – Sztella Kiriakídisznek, a parlamenti közgyűlés elnökének és Thornbjorn Jagland főtitkárnak – egy-egy levelet, amelyben a helyzet kivizsgálását kérte – tette hozzá. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke megjegyezte: pénteken Göteborgban Orbán Viktor miniszterelnök is találkozott a főtitkárral, akivel áttekintették az ukrán helyzetet, a tárgyalást pedig szavai szerint nagyfokú egyetértés jellemezte. Sőt, magyar képviselők kezdeményezésére az Európai Parlament elnöke levélben fordult Petro Porosenko ukrán elnökhöz, amelyben világossá tette, hogy Ukrajna európai uniós és nemzetközi kötelezettségeivel ellentétes az ukrán oktatási törvény, és felszólította Ukrajnát a Velencei Bizottság jövőben megszülető ajánlásainak végrehajtására.

Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter és Volodimir Hrojszman miniszterelnök a héten jelentette be, hogy az oktatási törvényt semmiképp sem módosítják – idézte fel a történteket  a politikus, hozzátéve, hogy mindez az Európa Tanács és a Velencei Bizottság „cinikus semmibevétele”, ami sérti a tanács normáit.

Németh Zsolt közlése szerint nemrég több magyarlakta kárpátaljai településen is erőszakos, megfélemlítő randalírozást folytatott és magyar zászlókat tépkedett le a Karpatszka Szics félkatonai szervezet. A kisebbségek ilyen jellegű megfélemlítése egy jogállamban elfogadhatatlan – jelentette ki. Arra is emlékeztetett, hogy jövő héten összeül az Európai Tanács állandó bizottsága, ahol ismét napirendre veszik az ukrán kérdést, december 9-én pedig nyilvánosságra hozza ajánlásait a Velencei Bizottság is.

A kérdés már túlmutat a kisebbségi jogokon, és valójában arról szól, hogy Ukrajna hátat fordít-e Európának, és visszazuhan-e a posztszovjet világba – mondta Németh Zsolt.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?