Amit a magyar kormány megenged magának az uniós normák áthágásában, azt az ukrántól nem tűri el

  • narancs.hu
  • 2017. november 18.

Belpol

Minden EU-s segítséget megragad a kormány az ukrán oktatási törvény ellen.

Magyarország továbbra is mindent megtesz az ukrán oktatási törvény körüli vita rendezése érdekében, ezért a közelmúltban az Európai Unió több szervezetét is megkeresték – nyilatkozta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szombati sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Németh Zsolt közölte, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter két levelet is küldött az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ), amelynek jelentős szerepe lehet az ukrán helyzet rendezésében. Emellett ő maga is írt az Európa Tanács vezetőinek – Sztella Kiriakídisznek, a parlamenti közgyűlés elnökének és Thornbjorn Jagland főtitkárnak – egy-egy levelet, amelyben a helyzet kivizsgálását kérte – tette hozzá. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke megjegyezte: pénteken Göteborgban Orbán Viktor miniszterelnök is találkozott a főtitkárral, akivel áttekintették az ukrán helyzetet, a tárgyalást pedig szavai szerint nagyfokú egyetértés jellemezte. Sőt, magyar képviselők kezdeményezésére az Európai Parlament elnöke levélben fordult Petro Porosenko ukrán elnökhöz, amelyben világossá tette, hogy Ukrajna európai uniós és nemzetközi kötelezettségeivel ellentétes az ukrán oktatási törvény, és felszólította Ukrajnát a Velencei Bizottság jövőben megszülető ajánlásainak végrehajtására.

Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter és Volodimir Hrojszman miniszterelnök a héten jelentette be, hogy az oktatási törvényt semmiképp sem módosítják – idézte fel a történteket  a politikus, hozzátéve, hogy mindez az Európa Tanács és a Velencei Bizottság „cinikus semmibevétele”, ami sérti a tanács normáit.

Németh Zsolt közlése szerint nemrég több magyarlakta kárpátaljai településen is erőszakos, megfélemlítő randalírozást folytatott és magyar zászlókat tépkedett le a Karpatszka Szics félkatonai szervezet. A kisebbségek ilyen jellegű megfélemlítése egy jogállamban elfogadhatatlan – jelentette ki. Arra is emlékeztetett, hogy jövő héten összeül az Európai Tanács állandó bizottsága, ahol ismét napirendre veszik az ukrán kérdést, december 9-én pedig nyilvánosságra hozza ajánlásait a Velencei Bizottság is.

A kérdés már túlmutat a kisebbségi jogokon, és valójában arról szól, hogy Ukrajna hátat fordít-e Európának, és visszazuhan-e a posztszovjet világba – mondta Németh Zsolt.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.