A Magyar Közút elmagyarázta, miért került olyan sokba a Lázár János kastélya felé vezető út felújítása

  • narnacs.hu
  • 2025. április 16.

Belpol

Egyébként pedig egyáltalán nem tartják kirívónak a kilométerenkénti 500 millió forintos költséget.

Közleményt adott ki a Magyar Közút, miután az Átlátszó a Magyar Falu program keretében elvégzett útfelújítások adatai alapján arról írt, azok meg sem közelítik a batidai munkálatok árát és alaposságát.

A portál szerint a Lázár János kastélya felé vezető 4413-as útnál kilométerenként 500 millió forint feletti volt a felújítási költség.

A Magyar Közút szerint viszont többszörös hazugság az Átlátszó állítása, miszerint „egy utat sem újítottak fel olyan alaposan, mint a Lázár János kastélyához vezetőt”. A közlemény szerint – amit a 24.hu szemlézett – a cikkben hivatkozott ingatlan nem a 4413-as jelű úton, hanem a 4454 jelű úton van, utóbbin pedig semmilyen felújítás nem történt. Emellett jelezték, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. az elmúlt években többször is alkalmazott az algyői projekthez hasonló technológiával végzett útfelújításokat olyan helyszíneken, ahol az út a gyenge teherbírású altalaj miatt ment tönkre, annak újjáépítése nélkül nem lehetett tartós pályaszerkezetet építeni.

„A cikkben – a 4413-as út felújított szakaszának hosszára vetített bekerülési költség alapján – kiszámolt 500 millió Ft/km fajlagos költséget a hasonló technológia mellett felújított útszakaszokkal összevetve kijelenthetjük, hogy egyáltalán nem kirívó, sőt még csak nem is a legjelentősebb költséggel járó felújítás az algyői 4413-as út rekonstrukciója” – írták. A Magyar Közút példát is hozott: „Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 2019-ben a 4127 jelű mellékúton került sor felújításra teljes pályaszerkezet cserével, a felújítás költsége az út hosszára vetítve 500 millió Ft/km. Ugyanebben a vármegyében 2020-ban a 4127 jelű úton történt hasonló felújítás 630 millió Ft/km egységáron. Békés Vármegyében a 4235 jelű mellékút hasonló technológiájú felújítására került sor 2016-ban, amelynek fajlagos felújítási költsége – 2016. évi áron (!) – bruttó 390 millió Ft/km volt”.

Mindemellett azt is jelezték, hogy az út felújítására két okból volt szükség, egyrészt a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézethez vezető bekötőút állapota BV gépjárművek károsodásához is vezetett, másrészt a meglévő algyői Tisza-híd átépítésével és egy új híd megépítésével a közeljövőben olyan jelentős mértékű fejlesztési munkálatokra kerül sor, amelyek a megyei szinten kiemelten forgalmas 47-es főút teljes zárását is szükségessé teszik, a forgalmat pedig erre terelik majd.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.