A Magyar Közút elmagyarázta, miért került olyan sokba a Lázár János kastélya felé vezető út felújítása

  • narnacs.hu
  • 2025. április 16.

Belpol

Egyébként pedig egyáltalán nem tartják kirívónak a kilométerenkénti 500 millió forintos költséget.

Közleményt adott ki a Magyar Közút, miután az Átlátszó a Magyar Falu program keretében elvégzett útfelújítások adatai alapján arról írt, azok meg sem közelítik a batidai munkálatok árát és alaposságát.

A portál szerint a Lázár János kastélya felé vezető 4413-as útnál kilométerenként 500 millió forint feletti volt a felújítási költség.

A Magyar Közút szerint viszont többszörös hazugság az Átlátszó állítása, miszerint „egy utat sem újítottak fel olyan alaposan, mint a Lázár János kastélyához vezetőt”. A közlemény szerint – amit a 24.hu szemlézett – a cikkben hivatkozott ingatlan nem a 4413-as jelű úton, hanem a 4454 jelű úton van, utóbbin pedig semmilyen felújítás nem történt. Emellett jelezték, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. az elmúlt években többször is alkalmazott az algyői projekthez hasonló technológiával végzett útfelújításokat olyan helyszíneken, ahol az út a gyenge teherbírású altalaj miatt ment tönkre, annak újjáépítése nélkül nem lehetett tartós pályaszerkezetet építeni.

„A cikkben – a 4413-as út felújított szakaszának hosszára vetített bekerülési költség alapján – kiszámolt 500 millió Ft/km fajlagos költséget a hasonló technológia mellett felújított útszakaszokkal összevetve kijelenthetjük, hogy egyáltalán nem kirívó, sőt még csak nem is a legjelentősebb költséggel járó felújítás az algyői 4413-as út rekonstrukciója” – írták. A Magyar Közút példát is hozott: „Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 2019-ben a 4127 jelű mellékúton került sor felújításra teljes pályaszerkezet cserével, a felújítás költsége az út hosszára vetítve 500 millió Ft/km. Ugyanebben a vármegyében 2020-ban a 4127 jelű úton történt hasonló felújítás 630 millió Ft/km egységáron. Békés Vármegyében a 4235 jelű mellékút hasonló technológiájú felújítására került sor 2016-ban, amelynek fajlagos felújítási költsége – 2016. évi áron (!) – bruttó 390 millió Ft/km volt”.

Mindemellett azt is jelezték, hogy az út felújítására két okból volt szükség, egyrészt a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézethez vezető bekötőút állapota BV gépjárművek károsodásához is vezetett, másrészt a meglévő algyői Tisza-híd átépítésével és egy új híd megépítésével a közeljövőben olyan jelentős mértékű fejlesztési munkálatokra kerül sor, amelyek a megyei szinten kiemelten forgalmas 47-es főút teljes zárását is szükségessé teszik, a forgalmat pedig erre terelik majd.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.