Sajtótájékotatót hívott össze a Magyar Orvosi Kamara, miután hétfőn törvényjavaslatot nyújtott be a kormány, mely súlyosan korlátozná a jogaikat. A Belügyminisztérium elvtelennek és elfogadhatatlannak tartja, hogy a MOK etikai vizsgálattal fenyegeti az ügyeleti szerződést aláíró orvosokat, ezért eltörölné a kötelező orvosi kamarai tagságot és a folyamatban lévő etikai vizsgálatokat egy kormányszervhez delegálná. Ez a szakmai szervezet etikai kérdésekben ad ki állásfoglalásokat, tagjait az egészségügyért felelős miniszter nevezi ki, és működését is minisztériumi rendelet szabályozza.
A Magyar Orvosi Kamara elnöke, Kincses Gyula azzal kezdte a sajtótájékoztatót, hogy szerint
a kormány hazugságok, valótlan információk alapján indított durva támadást a MOK ellen.
A hvg.hu tudóítása szerint elismerte, hogy egy esetben tettek bejelentést az etikai szervezethez, de ezen kívül semmi más nem igaz. Mint mondta, azt sem egy olyan kolléga ellen indították, aki alá szeretné írni az ügyeleti szerződést, hanem egy háziorvos ellen, aki az OKFŐ-től is fizetést kap. Azért indítottak ellene eljárást, mert a kollégákat presszionálta, vagyis a MOK véleménye szerint visszaélt a hivatali helyzetével.
Svéd Tamás titkár szerint
a történtek egy ötvenes évekbeli koncepciós perhez hasonlítanak. Az ítéletet Semjén Zsolt miniszter-helyettes terjesztette elő, és holnap már el is fogják fogadni
– mondta. Álmos Péter alelnök az eltelt napok történéseiről azt mondta: egy kormányzati alkalmazott hazudott az MTI-nek, mely továbbadta az információt, a közmédia pedig a Kormányinfón a hazugságot már tényként beállítva kérdezett Gulyás Gergelytől az ügyről.
Ez egy kirakatper, egy koncepciós eljárás. Számítottunk rá.
Kincses szerint egyértelmű, hogy
a nyomásgyakorlás, amit a MOK indított, nem valami ellen irányult, hanem valamiért: egy működőképes alapellátásért. Azért küzdünk, hogy az ellátók tudjanak dolgozni, és a betegek el legyenek látva
– tette hozzá. Svéd Tamás szerint a nyomásgyakorlás sikeres volt, épp ez váltotta ki a kormány mostani reakcióját. Mint mondta, egy a birtokukban lévő felmérés szerint az orvosok több mint 90 százaléka támogatta a kamara céljait, és több mint 80 százalékuk a módszerrel is egyetértett.
A MOK minden legális jogorvoslatot ki fog használni, sőt hitelrontásért valószínűleg pert indít a Belügyminisztérium ellen. Jogászokkal egyeztetnek a kérdésben.
Mint mondták, a kamarai tagokat is meg fogják keresni, és meg fogják őket kérni, hogy írásban erősítsék meg a tagságukat. Ezen kívül felkérik őket, hogy ha egyetértenek a MOK-kal, küldjenek tiltakozó levelet a minisztériumba. A MOK elmondása szerint már ma az jutott vissza hozzájuk, hogy rendkívül felháborodtak az orvosok.
Ez nem az orvosi kamara ellen irányul, hanem a független, az értelmiség gerincéhez tartozó orvostársadalom ellen. Meg akarnak törni minket, azt akarják, hogy fogjuk be a szánkat"
– mondta Álmos Péter.
A hvg.hu-nak a MOK képviselői elmondták, semmilyen értesítést nem kaptak a benyújtott törvényjavaslatról, meglepetésként érte őket, mint bárki mást, aki a sajtóban olvasott róla. A nyomásgyakorlást ugyanakkor meg kellett lépniük. Mint mondták, sokszor hangsúlyozták, hogy van egy vörös vonal, ezt a harcot pedig meg kell vívniuk. Bíznak abban, hogy a tagok jelentős része a kamarai tagságot választja. Ha mégis csökken a létszám, de elszántak maradnak, kisebb létszámmal is sokat el tudnak érni.
Kincses Gyula szerint a MOK semmiképp nem fogadja el, hogy egy korábbi együttműködő szerepből legitimáló szerepe legyen. Ráadásul a törvény egész szemléletét vitatják: az orvosok nem alkalmazottak, hanem egy gondolkodó társadalom. Kincses szerint ők úgy szocializálódtak, hogy az első és legfőbb parancs a beteg érdeke, és csak utána jön, mit mond a főnök. Ezért sem tudnak betagozódni abba, amit a Belügyminisztérium szeretne, pedig a tárca célja valószínűleg éppen a betörés.
A vád Svéd Tamás szerint azért is képtelenség, mert a MOK szervezeti működése nem teszi lehetővé azt a nyomásgyakorlást, amivel a Belügyminisztérium vádolja őket. Arra sincs ráhatásuk, hogy mi legyen az eredménye egy etikai vizsgálatnak.
Álmos Péter szerint a történtek mindenképpen bebizonyítottak, hogy összetartó az orvostársadalom.
Mint ismert, a MOK február elején arra szólította fel a háziorvosokat, hogy amíg a kormány nem kezd valódi párbeszédet az egészségügyről, ne írjanak alá szerződést az új szisztémát irányító Országos Mentőszolgálattal, a kórházban dolgozó gyógyítókat pedig arra kérték, hogy helyezzék letétbe az önként vállalt túlmunka felmondását. Álmos szerint a letétnek ebben a helyzetben már nincs igazi értelme, ezért azt kérik a kollégáktól, hogy
aki komolyan gondolja, és szolidáris akar lenni, most adja be az önként vállalt túlmunka felmondását,
és bármilyen egyéb módon nyilvánítsa ki a véleményét.
A letét célja ugyanis épp az volt, hogy azt a tárgyalások eredményeitől függően élesítsék, csakhogy nem is volt tárgyalás.
"Nincs hova hátrálni, nincs hova alkudozni, cselekedni kell" – mondták a MOK vezetői.
A sajtótájékoztatón Kincses Gyula elmondta, a MOK-nak jelenleg körülbelül 50 ezer tagja van, de ebben a nyugdíjasok is benne vannak. A közellátásban körülbelül 30 ezer orvos dolgozik, az aktív tagok száma – a magánellátásban dolgozókkal együtt – biztosan 40 ezer felett van.
Rendkívül elszomorítónak tartják, hogy már a másfél évvel ezelőtti adatok szerint 365-tel több 60 év feletti háziorvos volt, mint alatti, a 40 év alatti háziorvosok száma pedig már akkor csak 7 százalék volt.
Azt a MOK is elismerte, hogy
sérülni fognak a betegek érdekei, méghozzá a Belügyminisztérium lépése miatt.
Elmondásuk szerint ugyanakkor soha nem mondtak olyat orvosoknak, hogy ne ügyeljenek, csak annyit javasoltak, hogy amíg nincs megegyezés az új ügyeleti rendszerről, addig a régit vigyék tovább. Most ehhez képest ott tartanak, hogy két nap múlva indul az új ügyeleti rendszer Győr-Moson-Sopron megyében, ahova rezidenseket kell majd átterelni. Az érintett rezidensek viszont a kórházi ügyeletből is hiányozni fognak, arról nem is beszélve, hogy az OKFŐ utasítása szerint csak felügyelettel dolgozhatnak. Ez a kórházban nem probléma, de ki lesz a felügyelő, ha az alapellátásba mennek ki dolgozni, tették fel a kérdést.
A sajtótájékoztatón a MOK megerősítette, továbbra is nyitottak a tárgyalásokra.
