Interjú

„A miértre nincs olyan válasz, ami megnyugtat”

Markovics Zsolt miskolci főrabbi a holokauszt okainak megválaszolhatatlanságáról

Belpol

Több évtizedes olvasás és tanulmányozás, megannyi beszélgetés és önemésztő gondolkodás után arra jutott Markovics Zsolt, hogy nincs valódi válasz arra, miért történhetett meg a holokauszt. Úgy véli, minden magyarázat újabb kérdéseket hoz magával.

 

Magyar Narancs: „Nyolcvan éve válaszokat keresünk, és a kérdésünk mindig ugyanaz: miért? Bármennyire is fáj, bármennyire is érthetetlen, nyolcvan év távlatából ki kell mondani: a miértre nincs válasz” – mondta nemrég a gyulai izraelita temetőben arra emlékezve, hogy nyolcvan évvel ezelőtt hurcolták el innen a haláltáborokba a helyi zsidókat, gyerekeket, öregeket, férfiakat, nőket, több száz békés magyar polgárt. Ön szerint miért nincs a történtekre válasz?

Markovics Zsolt: Mindannyian keressük a válaszokat, méghozzá mindenféle szempontból. S bár rengetegféle választ hallhatunk, olvashatunk, a miértre nincs olyan válasz, ami megnyugtat bennünket. Legalábbis engem semmiképp sem.

MN: Milyen utak és zsákutcák szegélyezték azt a szellemi és lélektani utat, amíg eljutott idáig?

MZS: Másodgenerációs holokauszt-túlélő vagyok, és rengeteget olvastam, tanultam a témában. Találkoztam túlélőkkel, előadásokat tartottam gyerekeknek és felnőtteknek, beszélgettem sokakkal, nagyon sokszor. Kisgyerekkorom óta keresem a választ, bár korántsem volt ez egyenes vonalú út az életemben. Először nem egészen értettem, hogy nekem miért nincs nagybácsim, nagynénim, hová tűnt a rokonságom. Számomra világos, hogy a megértés útja mindenkinél más és más. A Kádár-rendszerben iskolásként alig foglalkoztam a történtekkel, hiszen az én generációmnak nem tanítottak semmit a holokausztról. Tabunak számított. Később a zsidó gimnáziumban, majd a rabbiképzőben jöttek az első felismerések, majd a mélyebb ismeretek. Aztán a kérdések, amelyekre csak különböző válaszkísérletek születtek.

MN: Gyulai emlékbeszédében megrázóan idézte fel tágabb családja holokauszttörténetét: 1944. április 16-án 56 családtagját vitték el az egyik kárpátaljai gettóba, majd onnan Auschwitzba, ahonnan néhányukat még más helyekre is továbbszállítottak. A szikár, számszerű tények így összegezhetők: 53-an nem tértek haza, megölték, elpusztították őket. Ez – a közvetlen túlélőknek, illetve leszármazottaiknak – ép ésszel mennyire felfogható és feldolgozható?

MZS: Szerintem mindez feldolgozhatatlan, érthetetlen. Nem csak nekem, ezt senki nem tudja megérteni vagy ép ésszel felfogni.

MN: A három túlélőhöz hogyan kapcsolódik a saját élete és a sorsa?

MZS: A nagybácsimat nem ismertem, mert még gyerek voltam, amikor utoljára Magyar­országon járt. Ma már nem él. Nagymamám több mint ötven évvel ezelőtt, 1970-ben meghalt, amikor hároméves voltam. A nagyapám soha nem beszélt velem erről. Nem is tehette, hiszen egy öt-hat éves kisgyerekkel nem lehet erről beszélni. Alig voltam kilencéves, amikor sajnos meghalt.

MN: A szülei sorsában volt-e valami egyedi vagy olyan, ami az ön életét befolyásolta vagy meghatározta?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.