Az Országos Roma Önkormányzat feléled és visszatér a Fidesz kebelére

Eltemették, de már jobban van

Belpol

A Farkas Flórián-féle Lungo Drom uralta roma önkormányzat 2015 után annyi adósságot halmozott fel, hogy még ma is nyögi. A szervezet legutóbbi elnökét, az ellenzék felé is tapogatózó Agócs Jánost jogerősen elítélték; s ez után az önkormányzat lényegében megszűnt. Most, a júniusi nemzetiségi választás után a kormánybiztos Sztojka Attila nyertes szervezete élesztheti újra. Az igazi cél alighanem változatlan: minél több cigány szavazat begyűjtése a Fidesz számára.

A migráció fenyegetést jelent a társadalomra, és azon belül is különösen a cigányságra – ezzel az üzenettel tudatta a közvéleménnyel a Farkas Flórián vezette Lungo Drom 2023 novemberében, hogy indul az idén júniusban megrendezett nemzetiségi önkormányzati választáson.

Farkas sokáig a Fidesz fő romaügyi politikusa volt, ám a befolyását és pártbéli megítélését lenullázó korrupciógyanú után fokozatosan háttérbe szorult. A hideggé vált viszonyt jól érzékeltette, hogy Farkas egy tavaly nyári szolnoki konferencián kormányzati képviselők előtt bírálta a kormány romapolitikáját – ez korábban elképzelhetetlen volt.

A kegyvesztettség következményei előbb-utóbb a szervezetet is elérték: a Lungo Drom belső gondokkal és pénzhiánnyal küszködött, egyes tagjai a feloszlatását kezdeményezték. Így aztán a tavaly őszi bejelentés ellenére idén áprilisban a szervezet rövid közleményben tudatta: mégsem állít jelölteket a júniusi voksolásra.

Farkas Flórián lejtmenetével egy időben ívelt fel Sztojka Attila pályája. A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) korábbi vezetőjét 2021 augusztusában nevezte ki Orbán Viktor romaügyi kormánybiztosnak, így közvetlenül a miniszterelnök irányítása alatt, a Belügyminisztériumon (BM) belül kapott titkárságot. Az általa vezetett Cigány Közösségek Szervezete (CiKöSz) sikeresen állított listát a nemzetiségi választásra, erre rajtuk kívül csak a Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM) volt képes. A befutó borítékolható volt: a CiKöSz a szavazatok mint­egy kétharmadát gyűjtötte be június 9-én, ezzel átvette az irányítást az ORÖ-ben. A listát Sztojka vezette, akinek a kormánybiztosi kinevezését szeptember elsejével visszavonta Orbán Viktor, mivel az összeférhetetlenségi szabályok miatt nem lehetne egyszerre kormánybiztos és ORÖ-képviselő.

Híd valahová

A Magyarországon elismert 13 nemzetiség közül a legnagyobb lélekszámmal rendelkező roma nemzetiségi önkormányzat 1995-ben alakult meg (korábbi nevei: Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Országos Cigány Önkormányzat). Az első elnöke Farkas Flórián volt, aki kétszer is betöltötte a tisztséget (1995–2003, 2011–2014). 2002-ben a Lungo Drom választási szövetséget kötött a Fidesszel, így Farkas az országos listáról bejutott a törvényhozásba, majd 2014-ben miniszterelnöki biztossá nevezték ki.

Farkas Flórián nem egyszerű eset: 1975 és 1982 között háromszor ítélték el, felfüggesztett és végrehajtandó szabadságvesztésre egyaránt. A Magyar Narancs 1997 szeptemberében készített vele interjút, amikor egyéves nyomozás után az ügyészség hűtlen kezelés és számviteli fegyelem megsértése miatt vádat emelt ellene, mivel a Lungo Drom két alapítványánál pénzügyi problémákat találtak. „1992-ben egy kérelmezőnknek 300 ezer forint támogatást adtunk ahhoz, hogy lakáshoz jusson. Kollektív döntés volt ez egy alapítványban, aminek én voltam az elnöke. Külön szerződés született, s az illető a pénzt határidőre kamatostul visszafizette. Az, hogy egy jogállamban így meg lehet hurcolni embereket, holott nemhogy vádemelési javaslatot, de még vizsgálatot sem lehetett volna indítani, arra enged következtetni, hogy más motivációk vannak mögötte” – magyarázta az eljárást. Farkas Flórián eljárási kegyelmet kért és kapott, így sosem derült ki, hogy történt-e hűtlen kezelés, vagy sem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.