A migráció fenyegetést jelent a társadalomra, és azon belül is különösen a cigányságra – ezzel az üzenettel tudatta a közvéleménnyel a Farkas Flórián vezette Lungo Drom 2023 novemberében, hogy indul az idén júniusban megrendezett nemzetiségi önkormányzati választáson.
Farkas sokáig a Fidesz fő romaügyi politikusa volt, ám a befolyását és pártbéli megítélését lenullázó korrupciógyanú után fokozatosan háttérbe szorult. A hideggé vált viszonyt jól érzékeltette, hogy Farkas egy tavaly nyári szolnoki konferencián kormányzati képviselők előtt bírálta a kormány romapolitikáját – ez korábban elképzelhetetlen volt.
A kegyvesztettség következményei előbb-utóbb a szervezetet is elérték: a Lungo Drom belső gondokkal és pénzhiánnyal küszködött, egyes tagjai a feloszlatását kezdeményezték. Így aztán a tavaly őszi bejelentés ellenére idén áprilisban a szervezet rövid közleményben tudatta: mégsem állít jelölteket a júniusi voksolásra.
Farkas Flórián lejtmenetével egy időben ívelt fel Sztojka Attila pályája. A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) korábbi vezetőjét 2021 augusztusában nevezte ki Orbán Viktor romaügyi kormánybiztosnak, így közvetlenül a miniszterelnök irányítása alatt, a Belügyminisztériumon (BM) belül kapott titkárságot. Az általa vezetett Cigány Közösségek Szervezete (CiKöSz) sikeresen állított listát a nemzetiségi választásra, erre rajtuk kívül csak a Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM) volt képes. A befutó borítékolható volt: a CiKöSz a szavazatok mintegy kétharmadát gyűjtötte be június 9-én, ezzel átvette az irányítást az ORÖ-ben. A listát Sztojka vezette, akinek a kormánybiztosi kinevezését szeptember elsejével visszavonta Orbán Viktor, mivel az összeférhetetlenségi szabályok miatt nem lehetne egyszerre kormánybiztos és ORÖ-képviselő.
Híd valahová
A Magyarországon elismert 13 nemzetiség közül a legnagyobb lélekszámmal rendelkező roma nemzetiségi önkormányzat 1995-ben alakult meg (korábbi nevei: Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Országos Cigány Önkormányzat). Az első elnöke Farkas Flórián volt, aki kétszer is betöltötte a tisztséget (1995–2003, 2011–2014). 2002-ben a Lungo Drom választási szövetséget kötött a Fidesszel, így Farkas az országos listáról bejutott a törvényhozásba, majd 2014-ben miniszterelnöki biztossá nevezték ki.
Farkas Flórián nem egyszerű eset: 1975 és 1982 között háromszor ítélték el, felfüggesztett és végrehajtandó szabadságvesztésre egyaránt. A Magyar Narancs 1997 szeptemberében készített vele interjút, amikor egyéves nyomozás után az ügyészség hűtlen kezelés és számviteli fegyelem megsértése miatt vádat emelt ellene, mivel a Lungo Drom két alapítványánál pénzügyi problémákat találtak. „1992-ben egy kérelmezőnknek 300 ezer forint támogatást adtunk ahhoz, hogy lakáshoz jusson. Kollektív döntés volt ez egy alapítványban, aminek én voltam az elnöke. Külön szerződés született, s az illető a pénzt határidőre kamatostul visszafizette. Az, hogy egy jogállamban így meg lehet hurcolni embereket, holott nemhogy vádemelési javaslatot, de még vizsgálatot sem lehetett volna indítani, arra enged következtetni, hogy más motivációk vannak mögötte” – magyarázta az eljárást. Farkas Flórián eljárási kegyelmet kért és kapott, így sosem derült ki, hogy történt-e hűtlen kezelés, vagy sem.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
