A NER, Tarlós és a fák: 30 ezer fa hiányzik Budapestről

Belpol

Tarlós István budapesti faültetési akciójáról korai lenne győzelmi jelentést írni. Ráadásul a zöldebb Budapestért nem csak fákat kellene ültetni.

Tarlós István 2016-ban hirdette meg a Tíz­ezer új fát Budapestre! elnevezésű programot, amelyet három év alatt terveztek végrehajtani; azaz a kezdeményezés épp’ az idei választásra futotta ki magát.

A tízezredik facsemete ültetésére annak rendje s módja szerint nemrég sor került, ünnepélyes keretek között maga a főpolgármester és Nagy István agrárminiszter ásta be a Margitszigeten. Az MTI-ben közölt PR-szöveg szerint a programmal a városvezetés „fontos klímastratégiai és egyben városi zöldinfrastruktúra-kérdést kívánt megoldani”.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Aktuális lapszámunkban annak jártunk utána, hogy mi történik a városi fákkal, miután elültetik őket. A facsemeték túlélési esélyei ugyanis nem a legjobbak, ha az ültetés során és az azt következő három évben nem kapnak megfelelő figyelmet.

Ízelítő a cikkből:

„Egyrészt nagyon örülök ennek a kezdeményezésnek, másrészt azt gondolom, hogy nagyon elkésett. Egy ilyen programot húsz évvel ezelőtt kellett volna megkezdeni. A mindenkori városvezetés évtizedekig nem foglalkozott azzal, hogy pótolja az elöregedett fákat. A Városliget-ügy nagyon ráégett a fővárosra, ezért is találhatták ki ezt a hangulatjavító intézkedést” – így értékeli Tarlósék faültetési programját Bardóczi Sándor, a Levegő Munkacsoport elnökségi tagja, aki szerint arra a gyakorlatra kellene átállni, hogy évi ezer fát biztosan ültessenek el.

A program indulásakor (ötletgazdája Persányi Miklós, a Liget-projekt kert- és tájépítészeti beruházásaiért felelős kormánybiztos) Bardóczi is felhívta a figyelmet, hogy csak a Főkert nyilvántartása szerint több mint 8 ezer üres fahely van a közterületeken, innen nézve pedig bajosan lehetne azt állítani, hogy a főváros új zöldfelületeket hozott létre, hiszen legfeljebb pótolták az évek óta meglévő hiányt. A szakember szerint azonban a 10 ezer fa kevés, hiszen a becslések szerint 30 ezer azonnali pótlására lenne szükség Budapesten. Pontos számot azért nehéz mondani, mert a fővárosi fákat nem egyetlen közigazgatási szerv kezeli, hanem huszonnégy: a Főkert a kiemelt fasorokban 27 ezer, a parkokban pedig 100 ezer fáért felel.

Ennél azonban háromszor-négyszer több fa tartozik a 23 fővárosi kerülethez. További probléma, hogy nincs naprakész, pontos fakataszter, sőt kerületenként változik, hogy egyáltalán vezetnek-e ilyesmit – és ha igen, még mindig kérdéses, hogy mennyire hitelesek az adatok.

A cikkben további érdekes részleteket tudhat meg arról, hogy milyen veszélynek vannak kitéve a frissen elültetett facsemeték, illetve melyek azok az önkormányzati beruházások, amelyek további fakivágásokkal járhatnak – persze csak a választások után.

A friss Magyar Narancsot keresse az újságárusoknál vagy vásárolja meg online.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.