„A magyar társadalom többsége sebezhetőnek tartja az elmúlt 10 év kormányzati teljesítményét” – mondta Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója az Orbán-kormányok elmúlt 10 évének társadalmi megítéléséről szóló kutatás szerdai online bemutatóján. Az Orbán10 tanulmányt a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung adta ki, az alapjául szolgáló közvélemény-kutatást a Závecz Research végezte el 1000 fős reprezentatív mintán, március 3. és 13. között.
A válaszadóktól első körben azt kérdezték, mit tartanak az elmúlt 10 év három legnagyobb kormányzati sikerének és kudarcának. A kormányzati eredmények közül a családtámogatási rendszer, a migrációs politika és a rezsicsökkentés végzett a dobogós helyeken; a legnagyobb problémának egyértelműen az egészségügy színvonalának romlását tartják a magyarok, ezt követik a növekvő társadalmi különbségek és a munkavállalók kiszolgáltatottsága.
| ||
Az egészségügyi ellátás színvonalának romlását a Fidesz-szavazók 22 százaléka mondta az elmúlt 10 év legnagyobb problémájának, 14 százalékuk második, 10 százalékuk harmadik helyen említette.
| ||
Egy másik kérdésből kiderül, hogy a Fidesz-szavazók relatív többsége, 38 százaléka úgy gondolja, az egészségügy ma rosszabb helyzetben van, mint 10 éve, amikor Orbán Viktor átvette a kormányfői pozíciót Bajnai Gordontól (javulást 31 százalékuk lát az egészségügyben, 30 százalékuk szerint semmi nem változott).
| ||
A teljes népesség túlnyomó többsége, 63 százaléka szerint az egészségügy színvonalában romlást hozott a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Bár a gyermekvállalás feltételeit leszámítva minden közpolitikai területen többen éreznek romlást, mint javulást, az egészségügy negatív megítélése így is kiemelkedő adat (a korrupciót és a közoktatás helyzetét látják még hasonlóan borúsan a magyarok).
| ||
Ez az eredmény megerősíti, hogy Orbánnak van oka aggodalomra a koronavírus-járvány miatt: még ha az egészségügyi ellátórendszer túlterhelődését sikerül is elkerülni, önmagában az, hogy ez a téma került a közbeszéd fókuszába, kedvezőtlen fordulat a számára. „A leggyengébb pontján éri ez a válság az Orbán-rendszert, éppen az egészségügy területén a legelsöprőbb a kormányzását negatívan megítélők aránya” – mondta Bíró-Nagy András.
Ráadásul a járvány gazdasági következményei a társadalmi különbségeket és a munkavállalói kiszolgáltatottságot is növelhetik – mint láttuk, az egészségügy után e két területen érzékelik a legnagyobb problémákat a magyarok. „A válságkezelés szociális kritikájával vagy akár önkormányzati szintű alternatívák felmutatásával olyan témákat találhat az ellenzék, amely a választók többsége számára kiemelten fontos” – tette hozzá a kutatás vezetője.
A propaganda működik
A felmérés más eredményeit vélhetően nagyobb örömmel fogadják majd a kormányzati stratégák, megerősítést nyert ugyanis, hogy azokat az intézkedéseket értékelik a leginkább az emberek, amelyek kommunikálására az elmúlt években a kormány valódi propaganda-gépezetet épített fel és működtetett. „A rezsicsökkentés a 2014-es, a migrációs politika a 2018-as választási kampány fő témája volt, azóta pedig legerősebben a családtámogatási rendszert propagálták” – mutatott rá Bíró-Nagy András.
| ||
A három sikertéma ugyanakkor eltérő választói csoportokat céloz meg. A családtámogatást elsősorban a bizonytalanok értékelik pozitívan, a rezsicsökkentéssel sok ellenzéki szavazót tudott megszólítani a kormány, a migráció viszont egyértelmű fideszes húzótéma, elsősorban a saját tábor egyben tartására szolgál (igaz, az MSZP-szavazók is átlagon felül értékelik az ország „megvédését”.)
A kutatásból kitűnik, hogy az Orbán-rendszernek saját támogatói körében van egy viszonylag erős gazdasági legitimációja: bár a válaszadók relatív többsége inkább romlást érzékel az ország gazdasági helyzetében, a fideszesek nagyobb része úgy gondolja, hogy előrelépés történt mind országos szinten, mind a saját családja életében. Kérdés, egy várható gazdasági visszaesés mennyire kezdheti ki a kormány támogatói bázisát.
Az ellenzéki pártok szavazótáborai között is kirajzolódnak bizonyos különbségek. Általában a DK-sok azok, akik a legnegatívabban ítélik meg a kormány elmúlt 10 éves teljesítményét; az MSZP-seket főleg a szociális igazságtalanság zavarja (szerintük nagyon nagy probléma a munkavállalók helyzete, és azzal is átlagon felül értettek egyet, hogy a Fidesz a gazdagoknak kedvez), a Momentum szavazói pedig egészen kiugró mértékben érzékelik problémaként azt, hogy a kormány nem tesz eleget a klímaváltozás ellen. A momentumosok is igen erősen elutasítják a kormányzati intézkedéseket, de Bíró-Nagy András azt is kiemelte, hogy egy jelentős részük szerint ma ugyanolyan (értsd ugyanolyan rossz) állapotban van az ország, mint 10 éve, a szocialisták kormányzása után.
| ||
Jóllehet az ellenzékiek szerint az Orbán-kormányok alatt egyértelműen romlott a demokrácia állapota, és jelentős részük (például a DK-szavazók 72 százaléka) úgy véli, ma már nincs is demokrácia Magyarországon, a demokrácia helyzetét csak kevesen említik az ország legfontosabb problémái között, az „orosz befolyás” vagy a korrupció jóval előrébb végzett ezen a listán.
| ||
Azzal az állítással, hogy az Orbán-kormány már nem váltható le demokratikus választáson, a válaszadók 43 százaléka értett egyet, és csak 40 százalék szerint van esély egy demokratikus kormányváltásra. Ugyanezt a kérdést 2018 őszén is feltették, az akkori állapothoz képest nőtt a demokratikus kormányváltást lehetségesnek tartók aránya, elsősorban a bizonytalan választók között – ez vélhetően az önkormányzati választás ellenzéki sikereinek köszönhető.
| ||
Érdekesség, hogy a Fidesz-szavazók 48 százaléka is azt mondta, az Orbán-kormány nem váltható le demokratikusan. Bíró-Nagy András szerint náluk ez a vélemény két dolgot jelenthet: „egy részük tisztában van azzal, hogy a választási rendszer és a médiatúlsúly az ő pártjának kedvez, de ezt nem gondolja problémának, egy másik csoport szerint azért nem lehet leváltani a kormányt, mert Orbán olyan jól kormányoz, az ellenzék pedig annyira gyenge.”
