Az Orbán-rendszer Achilles-sarkát mutathatja meg a járvány

Belpol

Az emberek nagyon elégedetlenek az egészségügy helyzetével, de a társadalmi különbségek és a munkavállalói jogok miatt is aggódnak egy friss kutatás szerint.

„A magyar társadalom többsége sebezhetőnek tartja az elmúlt 10 év kormányzati teljesítményét” – mondta Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója az Orbán-kormányok elmúlt 10 évének társadalmi megítéléséről szóló kutatás szerdai online bemutatóján. Az Orbán10 tanulmányt a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung adta ki, az alapjául szolgáló közvélemény-kutatást a Závecz Research végezte el 1000 fős reprezentatív mintán, március 3. és 13. között.

A válaszadóktól első körben azt kérdezték, mit tartanak az elmúlt 10 év három legnagyobb kormányzati sikerének és kudarcának. A kormányzati eredmények közül a családtámogatási rendszer, a migrációs politika és a rezsicsökkentés végzett a dobogós helyeken; a legnagyobb problémának egyértelműen az egészségügy színvonalának romlását tartják a magyarok, ezt követik a növekvő társadalmi különbségek és a munkavállalók kiszolgáltatottsága.

false

Az egészségügyi ellátás színvonalának romlását a Fidesz-szavazók 22 százaléka mondta az elmúlt 10 év legnagyobb problémájának, 14 százalékuk második, 10 százalékuk harmadik helyen említette.

false

 

Egy másik kérdésből kiderül, hogy a Fidesz-szavazók relatív többsége, 38 százaléka úgy gondolja, az egészségügy ma rosszabb helyzetben van, mint 10 éve, amikor Orbán Viktor átvette a kormányfői pozíciót Bajnai Gordontól (javulást 31 százalékuk lát az egészségügyben, 30 százalékuk szerint semmi nem változott).

false

A teljes népesség túlnyomó többsége, 63 százaléka szerint az egészségügy színvonalában romlást hozott a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Bár a gyermekvállalás feltételeit leszámítva minden közpolitikai területen többen éreznek romlást, mint javulást, az egészségügy negatív megítélése így is kiemelkedő adat (a korrupciót és a közoktatás helyzetét látják még hasonlóan borúsan a magyarok).

false

Ez az eredmény megerősíti, hogy Orbánnak van oka aggodalomra a koronavírus-járvány miatt: még ha az egészségügyi ellátórendszer túlterhelődését sikerül is elkerülni, önmagában az, hogy ez a téma került a közbeszéd fókuszába, kedvezőtlen fordulat a számára. „A leggyengébb pontján éri ez a válság az Orbán-rendszert, éppen az egészségügy területén a legelsöprőbb a kormányzását negatívan megítélők aránya” – mondta Bíró-Nagy András.

Ráadásul a járvány gazdasági következményei a társadalmi különbségeket és a munkavállalói kiszolgáltatottságot is növelhetik – mint láttuk, az egészségügy után e két területen érzékelik a legnagyobb problémákat a magyarok. „A válságkezelés szociális kritikájával vagy akár önkormányzati szintű alternatívák felmutatásával olyan témákat találhat az ellenzék, amely a választók többsége számára kiemelten fontos” – tette hozzá a kutatás vezetője.

A propaganda működik

A felmérés más eredményeit vélhetően nagyobb örömmel fogadják majd a kormányzati stratégák, megerősítést nyert ugyanis, hogy azokat az intézkedéseket értékelik a leginkább az emberek, amelyek kommunikálására az elmúlt években a kormány valódi propaganda-gépezetet épített fel és működtetett. „A rezsicsökkentés a 2014-es, a migrációs politika a 2018-as választási kampány fő témája volt, azóta pedig legerősebben a családtámogatási rendszert propagálták” – mutatott rá Bíró-Nagy András.

false

A három sikertéma ugyanakkor eltérő választói csoportokat céloz meg. A családtámogatást elsősorban a bizonytalanok értékelik pozitívan, a rezsicsökkentéssel sok ellenzéki szavazót tudott megszólítani a kormány, a migráció viszont egyértelmű fideszes húzótéma, elsősorban a saját tábor egyben tartására szolgál (igaz, az MSZP-szavazók is átlagon felül értékelik az ország „megvédését”.)

A kutatásból kitűnik, hogy az Orbán-rendszernek saját támogatói körében van egy viszonylag erős gazdasági legitimációja: bár a válaszadók relatív többsége inkább romlást érzékel az ország gazdasági helyzetében, a fideszesek nagyobb része úgy gondolja, hogy előrelépés történt mind országos szinten, mind a saját családja életében. Kérdés, egy várható gazdasági visszaesés mennyire kezdheti ki a kormány támogatói bázisát.

Az ellenzéki pártok szavazótáborai között is kirajzolódnak bizonyos különbségek. Általában a DK-sok azok, akik a legnegatívabban ítélik meg a kormány elmúlt 10 éves teljesítményét; az MSZP-seket főleg a szociális igazságtalanság zavarja (szerintük nagyon nagy probléma a munkavállalók helyzete, és azzal is átlagon felül értettek egyet, hogy a Fidesz a gazdagoknak kedvez), a Momentum szavazói pedig egészen kiugró mértékben érzékelik problémaként azt, hogy a kormány nem tesz eleget a klímaváltozás ellen. A momentumosok is igen erősen elutasítják a kormányzati intézkedéseket, de Bíró-Nagy András azt is kiemelte, hogy egy jelentős részük szerint ma ugyanolyan (értsd ugyanolyan rossz) állapotban van az ország, mint 10 éve, a szocialisták kormányzása után.

false

Jóllehet az ellenzékiek szerint az Orbán-kormányok alatt egyértelműen romlott a demokrácia állapota, és jelentős részük (például a DK-szavazók 72 százaléka) úgy véli, ma már nincs is demokrácia Magyarországon, a demokrácia helyzetét csak kevesen említik az ország legfontosabb problémái között, az „orosz befolyás” vagy a korrupció jóval előrébb végzett ezen a listán.

false

Azzal az állítással, hogy az Orbán-kormány már nem váltható le demokratikus választáson, a válaszadók 43 százaléka értett egyet, és csak 40 százalék szerint van esély egy demokratikus kormányváltásra. Ugyanezt a kérdést 2018 őszén is feltették, az akkori állapothoz képest nőtt a demokratikus kormányváltást lehetségesnek tartók aránya, elsősorban a bizonytalan választók között – ez vélhetően az önkormányzati választás ellenzéki sikereinek köszönhető.

false

Érdekesség, hogy a Fidesz-szavazók 48 százaléka is azt mondta, az Orbán-kormány nem váltható le demokratikusan. Bíró-Nagy András szerint náluk ez a vélemény két dolgot jelenthet: „egy részük tisztában van azzal, hogy a választási rendszer és a médiatúlsúly az ő pártjának kedvez, de ezt nem gondolja problémának, egy másik csoport szerint azért nem lehet leváltani a kormányt, mert Orbán olyan jól kormányoz, az ellenzék pedig annyira gyenge.”

Figyelmébe ajánljuk

Címszereplők

  • Kiss Annamária

Az elmúlt évad során a Katona József Színházban is láthattuk Médeia drámáját (Bagossy Júlia rendezésében), de hogy ne menjünk messzire, a Jurányiban is futott a Czukor Balázs által színre vitt változat.

Feladatmegoldás

Az OSA Archívum nem először foglalkozik azzal, hogy a legnagyobb haláltábor hogyan él tovább a magyar történeti tudatban. (Auschwitzba 56 nap alatt 430 ezer vidéki magyar zsidót hurcoltak, és a tábor minden harmadik áldozata magyar volt.)

Ki a mi barátunk?

„Ha a határ kellő sűrűséggel átjárható, az megkönnyíti az emberek életét. Ha viszont nem, akkor ez természetesen nehézségeket okoz az ott élőknek, és elválasztja az embe­reket egymástól. Éppen ezért számunkra stratégiai kérdés az, hogy van-e elég határátkelési pont két ország között” – mondotta Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere kedden, a Veľký Horeš (Nagygéres) és a magyarországi Nagyrozvány közti rövid összekötő út átadó ünnepségén.

Mindent jól csináltunk

„A négy és fél órán át tartó tárgyalás során a fenyegetőző férfi egyetlen alkalommal sem közölte, hogy robbantásra készül” – ezt Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója közölte azon a múlt heti sajtótájékoztatón, amelyen a szeptember 20-án történtekről számolt be.

Arcah végnapjai

Alighanem az örmény–azeri konfliktus utolsó felvonásához ­érkeztünk a múlt héten. Azerbajdzsán visszanyerte ellenőrzését Hegyi-Karabah, a területén lévő, örmény többségű, s az 1992–1994-es háború óta magát függetlennek tudó enklávé ­fölött. Lesz-e maradása az itt élő 120 ezer örménynek, hogyan tékozolta el utolsó szövetségesét a térségben Moszkva, és ­maradtak-e jó fiúk a történet végén?

Herszoni történet

A háború alatt Herszon lakosságának java része elmenekült, csak néhány tízezren maradtak és dacoltak a megszállókkal. Olena férje nem sokkal azután halt meg, hogy az orosz hadsereg elfoglalta a várost.

Nicsak, ki hallgat?

„Ma Magyarországon, ahol az állami beruházások még mindig jelentős mértékűek, ahol kormány által támogatott hitelkonstrukciók működnek, ahol az adórendszer kevéssé stabil, ahol állami cégek hiteleket vesznek fel üzleti bankoktól; nos, egy ilyen gazdaságban elég tág tere van annak, hogy alkuk köttessenek a kormány és a bankok között.”

"Amióta az eszemet tudom, Orbán a miniszterelnök"

  • Dusza Erika

A TASZ a napokban osztotta ki az idei SZABAD-díjakat, a fiatalok kategóriában a jelöltek között volt az ADOM Diákmozgalom is. A szervezet 16 esztendős kommunikációs vezetőjével és borsodi koordinátorával, Merucza Tibor Alexszel a fiatalok közéleti aktivizmusáról, személyes indíttatásról, jövőképről beszélgettünk.

Új szelek

Érezhetően megélénkült a kádermozgás Dunakeszi és Göd térségében, miután nyáron igazságügyi miniszterré nevezték ki Tuzson Bence országgyűlési képviselőt. Dunakeszin bizonytalanná vált a kormánypárti polgármester újraindítása, a város fideszesei pedig közben Gödöt is „felügyelik”.

„Uram, nem csak fólia lesz itt”

Dolgozni jöhet, de munka után menjen vissza a szállására. Vásárolhat a boltban, de eszébe ne jusson körülnézni a falunapon! Akiknek van rá hatalmuk, úgy ­próbálják szabályozni a vendégmunkások életét, hogy ittlétük minél kevesebb ellenérzést váltson ki a ­helyiekből. Mégis akadnak letelepedők.