magyarnarancs.hu: Pár napja bocsátották társadalmi egyeztetésre a Belügyminisztérium honlapján a 2023-24-es tanév rendjének, illetve a státusztörvény végrehajtási rendeletének szövegét.
Nagy Erzsébet: A legnagyobb probléma az, ami nincs benne a végrehajtási rendeletben. Például, hogy az őrületes tág elméleti határok – 410 ezer meg az 1 millió 65 ezer forint között – mi alapján alakulnak ki a tényleges bérek. Azt írja a törvény, hogy különböző szempontok határoznák meg, de a végrehajtási rendeletben erről nem szól semmi. Magyarán
teljes egészében ki van szolgáltatva a munkáltatónak a pedagógus.
Azonkívül: a jelenleg hatályos, tíz évvel ezelőtt kiadott, az eddigi „életpályamodellhez” tartozó végrehajtási rendeletben még benne van, a mostaniban már nincs, hogy a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és a kisegítő munkakörökben dolgozóknak – például dajkák, a takarítók és mások – közül azoknak, akinek legalább szakmunkás képesítésük van, járjon a garantált bérminimum. Mivel ez a mostani rendelkezésből kimaradt, ők 2024-től csak a minimálbért fogják kapni, mert az erről általánosságban szóló jogszabály azt írja elő, hogy nemcsak ilyen végzettséggel kell rendelkezni, de olyan munkakörben is kell dolgozni, ami ezt a végzettséget igényli. Ugyanakkor leírja hosszasan a rendelet, hogy mi mindent lehet a pedagógusok feladataiból a nevelést-oktatást közvetlenül segítőkre átruházni. Csakhogy továbbra is általános iskolában 250 tanulónként kell egy pedagógiai asszisztenst alkalmazni, középiskolákban egyet se. Tehát nagyon sok helyen egyáltalán nem lesznek, arról nem is beszélve, hogy az óvodák esetében is óriási a hiány belőlük. Hiába írják le, hogy ezeknek az embereknek át lehet passzolni feladatokat, ha nincsenek benne a rendszerben. Ezzel szemben az külön „szép”, hogy a Honvédelmi Minisztérium által fenntartott kollégiumokban nem kell a kollégiumi nevelőtanárnak pedagógusnak lennie, ha van valami katonai végzettsége.
magyarnarancs.hu: Éppenséggel az államtitkárral folytatandó tárgyalás napján, augusztus 4-én jár le a következő tanév rendjéről szóló rendelettervezet társadalmi egyeztetésének határideje.
NE: Amelyről a Belügyminisztériumi honlapja azt írja: „A hatásvizsgálat elkészítésére fordított idő: 1 munkanap.” Mint a státusztörvény végrehajtási rendeleténél is.
magyarnarancs.hu: A tervezet szövege július végén jelent meg a minisztérium honlapján.
NE: Úgy lehet a következő tanévet tervezni, hogy előttünk van az annak rendjéről szóló rendelet, és benne az összes fontos dátum; nemcsak a szünetek, hanem a vizsgák, mérések, minden. Na most: az idei rendelet augusztusban, valamikor a tanév kezdete előtt egy-két héttel jelenik meg – hiszen ez még csak a tervezet, amit kiadtak véleményezésre augusztus 4-éig –, de még nem tudjuk, mikor. Ezt a rendeletet már sokkal korábban meg kellett volna hozni. Ahogy régebben is történt: volt, amikor májusban hirdették ki, esetleg júniusban. És valódi egyeztetésnek kellene megelőznie. Az nem az, hogy adnak nyolc napot, s meg lehet írni egy e-mail címre a véleményeket. A státusztörvény kapcsán rengeteget kapott Pintér Sándor, közte harmincezernek a tartalmát is ismerjük, mert az aHangon közzétett összesítést küldték neki tovább. Ám ezekkel nem foglalkozott, nem is hivatkozott rájuk. Gondolom, erre a tervezetre is jön mindenféle észrevétel, amit majd úgy kezelnek, mint ahogy eddig mindent.
magyarnarancs.hu: A döntéshozók mániája, hogy keveset dolgoznak a tanárok. Esetleg ezért hosszabbítanák meg a tanévet június 21-ig?
NE: Lehet, ez is benne van, hiszen még most is halljuk egyes politikusoktól, de szerintem
elsősorban az a szándék, hogy a téli szünetet is meghosszabbítsák, a fűtési költségeket akarják így egy kicsit lefaragni.
Akkor viszont az első félév lezárását is arrébb kellene tolni, hogy gyerekeknek kipihenten még legyen elég idejük javítaniuk a jegyeiken.
magyarnarancs.hu: Érdemes lenne átgondolni, más országokban hogyan van ez, hiszen eltérőek a körülmények, a szokások. Vagy a klímához is szükséges igazodni, több értelemben is. Önök is hivatkoznak arra, hogy nincsenek légkondik az iskolában, miközben június végén már meglehetően meleg tud lenni.
NE: Az épületekben is iszonyatos meleg szokott lenni akkor. De ha ezzel nem foglalkoznánk is: nézzük meg a dátumot magát. Eddig nagyjából június 15-éig tartott a tanítás. Utána volt még körülbelül egy hét, amikor lebonyolították az osztályozó konferenciákat, aztán következett a bizonyítványírás, és nagyjából újabb egy hét múlva azok kiosztása. Ha belenyúlnak a szünetek rendjébe úgy, hogy a többi dátumot változatlanul hagyják, nagyon sok problémát fog okozni.
magyarnarancs.hu: A tanév utolsó pár napja már úgyis amolyan levezetés. S ha erre jön egy újabb hét?
NE: Arra lesz jó, hogy be kell hívni a gyerekeket izzadni, de valójában már egyértelműen fölösleges a plusz hét, hiszen a most szokásos időben le kell zárni a jegyeket.
magyarnarancs.hu: Az nem tolódik el szintén egy héttel?
NE: Nem, mert – például – június 21-e után alig pár nappal, 24-e körül kezdődik a középiskolai beiratkozás, addigra a diákok kezébe kell nyomni a bizonyítványt. S abba előbb be kell írni a jegyeket. Ami az osztályfőnökök dolga. Aztán a pedagógusok csoportokba szerveződve a bizonyítványt – az osztály napló és egyéb dokumentumok adataival egybevetve – „összeolvassák”, hogy az esetleges hibákat ki lehessen szűrni. Ha 21-én fejeződik be a tanév, erre csak három négy nap marad – miközben már folynak a szóbeli érettségik –, bent kellene lennie a pedagógusnak éjszakákig az iskolában, hogy végezzenek a szükséges teendőkkel. És a bizonyítványírás csak egy azok közül, hiszen például mindenféle statisztikákat is el kell készítenünk.
