A polgármester volt felesége olcsóbban bérel lakást a Várnegyedben, mintha Baján lakna albérletben

  • narancs.hu
  • 2017. május 5.

Belpol

Nyolcvanezer forint egy százötven négyzetméteres lakásért.

Hiába kérte ki az adatokat a Magyar Nemzet, az állami tulajdonú Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. nem volt hajlandó közölni, kik és mennyiért bérelhetnek lakásokat a Várnegyed egyik legfrekventáltabb részén fekvő Dísz tér 15. szám alatti épületben. Miután a lap pert indított, ki kellett adni az információkat, amelyekből kiderült, hogy a titkolózás nem volt véletlen.

Dísz tér 15.

Dísz tér 15.

Fotó: Google Street View

A kiperelt adatok szerint a Dísz téri ingatlanban olcsóbban lehet bérelni egy panorámás lakást az államtól, mint amennyiért Baján, Nagykanizsán vagy éppen Nyíregyházán piaci alapon. A kedvezmény minden bizonnyal nem véletlen, hiszen az épületben található hat lakás egyikében, ráadásul a legnagyobban lakik Nagy Gábor polgármester korábbi felesége, aki a 158 négyzetméterért alig több mint 80 ezer forintot fizet havonta, vagyis mindössze 510 forintot négyzetméterenként. Egy hasonló méretű lakás a környéken piaci alapon nagyjából 500 ezer forintba kerülne havonta – írja a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja: korábban a polgármester is itt lakhatott, legalábbis a kaputelefonon nemrég még az ő neve is szerepelt.

Kisebb lakásokért, de ugyanekkora négyzetméterárat fizet másik két lakó, míg hárman ennél is kedvezőbb, négyzetméterenként 425 és 446 forintos bérleti díjak mellett lakhatnak a Dísz tér 15. szám alatt.

A várban a fideszes kedvenceknek jár a kedvezmény, több sztori is napvilágot látott arról, hogy önkormányzati ingatlanokat egészen alacsony áron bérelhetnek azok, akik közel vannak a tűzhöz. A közelmúltban mutattuk be, hogy jut óriási előnyökhöz az Orbán családdal jó viszonyt ápoló Zsiday Roy, nemrég pedig arról írtunk, hogy a CBA fillérekért kap ingatlant a Várban.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.