Hadházy Ákos: Szétlopják az országot, az adóhivatal meg rájuk se hederít

  • Magyar Krisztián
  • 2017. május 5.

Belpol

Farkas Flórián, Mengyi Roland, Simonka György és a többiek.

Megkérdezték Tállai Andrást, mit szól ahhoz, hogy Magyarországon hálózatok épülnek a pénzlenyúlásra. A válaszban minden benne van, ami a Fidesz pénzügyi visszaélések elleni harcát jellemzi.

Magyarországon az utóbbi években egyre inkább elszaporodó szociális és foglalkoztatási szövetkezetek a korrupció és az ügyeskedés színterévé váltak, köszönhetően annak, hogy ez a szféra a közelmúltban tízmilliárd forintnyi nagyságrendű uniós forrásra pályázhatott. Miközben a szociális szövetkezetek eredeti céljuk szerint elsősorban helyi szükségleteket elégítenek ki és a társadalom peremére szorult embereket segítik, sokan csábításba estek a könnyen jött uniós pénzek láttán. Elég csak a néhány legbotrányosabb ügyet felidézni, amelyek közül a legnagyobb visszhangot talán a Farkas Flórián-féle Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet visszaélései váltották ki, de nem is olyan rég még a fideszes Mengyi Roland Voldemort-ügy­ként elhíresült esete irányította a figyelmet az ilyen típusú visszaélésekre. A Mengyi elleni nyomozást nemrég vádemelési javaslattal zárta le az ügyészség, miközben egy másik fideszes országgyűlési képviselő, Simonka György alatt is egyre forróbb a talaj, akinek rokonsága és ismeretségi köre feltűnően sok közpénzt zsebelt be az elmúlt években, egyebek közt szociális szövetkezeteket is működtetnek.

Európai uniós forrásból az állam már évek óta milliárdokat fordít a szociális gazdaság támogatására, de a pénzek megszerzésére gründolt szociális szövetkezetek többsége a pályázati összegek elköltése után életképtelennek bizonyul, ami egyáltalán nem meglepő, hiszen jelentős részük kimondottan a könnyen jött uniós pénzek elköltésére alakult. Amikor 2010-ben a pályázatok jóvoltából 2,3 milliárd forintot kaptak 57-en, mindössze 290 szociális szövetkezet létezett – a 2013-as, 8 milliárdos kiírásra viszont közel 1500-ra nőtt a számuk; a fő motiváció a maximum 50 millió forintos összeg megszerzése lehetett. Ezt mutatja az is, hogy az akkor támogatott 180 szociális szervezetnek ma már csak a töredéke aktív.

Számos problémát lát a volt NAV-alkalmazott

A már feltárt visszaélések, és a számos gyanú miatt a zöld dossziéjáról elhíresült Horváth András kezdte el vizsgálni a szociális szövetkezeteket, a kirúgott NAV-munkatárs kutakodásának eredményeit pedig Hadházy Ákos mutatta be csütörtöki korrupcióinfóján. Horváth rengeteg szociális szövetkezet adatait gyűjtötte ki, és sok más mellett arra jutott, amit eddig is lehetett sejteni: egyes szövetkezetek bizonyíthatóan hálózatokat  alkottak vagy azért, hogy jelentős járulékköltséget spóroljanak meg, vagy azért, hogy rárepüljenek az uniós forrásokra, és sokszor a pénz haszontalan elköltése után eltűnjenek a ködben.

A Horváth-féle összegzésre hivatkozva Hadházy Ákos közölte, hogy az EU-s források zömét azok a szociális szövetkezetek nyerték el, amelyek közvetlenül a 2013-ban kezdődő osztogatás előtt alakultak. „A 2013-as szociális szövetkezetek alapításainál tehát a hálózatképző erő maga a magyar kormány volt azzal, hogy kiengedte a szellemet a palackból az uniós pályázatok átgondolatlan kiírásával, és a folyamatba épített ellenőrzés, illetve a NAV-vizsgálat – talán szándékos – elmulasztásával” – hangsúlyozta az LMP társelnöke, aki Simonka Györggyel példálózott. Felidézte: a fideszes politikus környezetének három Pusztaottlakához kötődő szövetkezete (Dél-békési Humánszolgáltató, Dél-békési Turisztikai Szolgáltató, Dolgozni Akarók) sem bírt veszíteni. Noha Simonka nem vezetője vagy tagja egyik szövetkezetnek sem, azokhoz ezer szállal kötődik, elsősorban a Paprikakert-TÉSZ tagjain, más üzlettársain és pusztaottlakai szomszédain keresztül. A Dolgozni Akarók Szociális Szövetkezet szintén az akkori friss pályázati kiíráshoz időzítetten, 2013 júliusában alakult meg, a másik két szövetkezetet pedig még 2010-ben hozták létre. A pályázatokban turizmusfejlesztést, logisztikai, üzleti és különböző marketingszolgáltatásokat, valamint „szociális és kereskedelmi piackutatást” vállaltak a térség termelői számára úgy, hogy valódi hasznát a programnak inkább csak ők láthatták, kevés felmutatható eredménnyel büszkélkedhetnek.

Hadházy Ákos és a következmények nélküli ország

Hadházy Ákos és a következmények nélküli ország

Fotó: MTI

Hálózatba tömörült szociális szövetkezetekről mi is írtunk tavaly nyáron, amikor Egerben és környékén több olyan szövetkezetet találtunk, amelyet közvetlenül a pályázati pénzek megjelenése előtt egy jól behatárolható, majd’ minden esetben egymással családi kapcsolatban álló kör hozott létre. Négy szövetkezettel közel 165 millió forint uniós forrást nyertek úgy, hogy a pályázatok leadásának ideje szinte napra pontosan megegyezett. A szövetkezetek mögött egy egri testvérpár áll, akik hol ügyvezetők, hol felügyelőbizottsági tagok a szervezetekben, több esetben a feleségek is tisztségviselők. A pályázatokban megjelölt tevékenységeknek szinte semmi nyomát nem találtuk, ráadásul ingatlanokkal is ügyeskedhettek, hiszen elvileg egy irodahelyiség és egy vizsgálólabor vásárlására is kaptak pénzt, de látogatásunkkor mindkét egri ingatlanban csak bérlőket találtunk. Az egyik szövetkezetet az akkori bejegyzett székhelyén is hiába kerestük, a céginformációs rendszerben megjelölt cím alatt egy ügyvédi irodát találtunk.

A járulékcsökkentéssel is lehet okoskodni

Nem csupán az uniós pénzek megszerzése mentén alakultak – vélhetően tisztességtelen – szociális szövetkezetek, Hadházy Ákos szerint számtalan esetben a munkáltatói járulékok szabálytalan csökkentése is cél lehetett. Erre egyébként a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége is felhívta már a figyelmet, mert elterjedt, hogy a munkáltatókat különböző szövetkezetek keresik meg azzal, hogy jelentős járulékköltséget spórolhatnának meg, ha dolgozóikat beléptetnék egy szövetkezetbe, és onnan visszafoglalkoztatnák őket. A 2013-tól tapasztalt szövetkezetalapítási láznak ez is az egyik legfőbb oka és hozadéka.

Az LMP társelnöke Horváth András összegzésére hivatkozva bemutatta, hogy egy budaörsi adószakértő 268 szociális szövetkezet alapításában működött közre 2014-ben és 2015-ben, miközben ezeknek ő lett a könyvvizsgálója is. A 2014-ben bejegyzett szövetkezetek csaknem harminc százaléka kötődik ehhez a könyvelőhöz, illetőleg a hálózat szervezőihez. A könyvvizsgálóhoz kapcsolható szociális szövetkezetek bejegyzett tevékenységi körei között megtalálható a munkaerő-kölcsönzés és az emberi erőforrás-ellátás is, amely alapján gyanítható: ezeket a szövetkezeteket (és még sokat a hálózaton kívül is) pontosan azért hozhatták létre, hogy a szövetkezetek kedvező adózási feltételeit kiterjeszthessék a piaci alapon működő szervezetekre, illetőleg azok munkavállalóira is. Ennek az okoskodásnak az a lényege, hogy a vállalkozók így olcsóbb munka­erőhöz juthattak úgy, hogy az adó- és járulékkedvezmény érdekében megszüntették munkavállalóik jogviszonyát, majd átadták őket a baráti szociális szövetkezetnek, hogy attól visszabéreljék volt dolgozóikat szerződéses formában. A munkavállaló ebből szinte semmit sem érzékelt, a vállalkozó viszont jól járt, de mindez adócsalásnak minősül. Hadházyék még két másik, jól behatárolható kört jelöltek meg, ezek a fentihez hasonlóan egy könyvelőhöz vagy könyvvizsgálóhoz tartoztak vagy tartoznak a mai napig, és vélhetően a fenti módszerrel okoskodtak. Ebben az esetben még annál is jóval nagyobb kár érhette a költségvetést, mint amit fiktív pályázatokkal zsebeltek be a TÁMOP-programok kapcsán a 2013-ban alapított szociális szövetkezetek.

A NAV különösebben nem izgatja magát

A szociális szövetkezetek körüli gyanús jelenségek miatt Hadházy Ákos még márciusban fordult Tállai Andráshoz. Egyebek közt arra kérdezett rá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal első emberénél, hogy a NAV végzett-e adóellenőrzéseket szociális szövetkezeteknél; mennyi ilyen jellegű vizsgálat van folyamatban; tettek-e feljelentéseket a fellelt jogsértések miatt; a feljelentések után indultak-e nyomozások; tervezik-e a szociális szövetkezeti szektor átfogó vizsgálatát. Konkrét kérdések, nem nehéz megérteni a lényegüket, Tállai Andrásnak mégsem sikerült, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára így reagált: „A NAV a kérdéses adózói kört már az alakulástól kezdődően nyomon követi, a működés alatt folyamatosan monitorozza, illetve kockázatelemzést és a feltárt kockázatok alapján ellenőrzést végez, szükség esetén jelzéssel él a felettes szerv felé.” A válaszadási kötelezettség kijátszásával Tállai küldött egy nagy semmit, amely Hadházy Ákos szerint felháborító annak fényében, hogy a szociális szövetkezetek megkérdőjelezhető működése mekkora kockázatot rejt magában. „Félő, hogy a dolgokat azért veszik ilyen lazán, nehogy újabb fideszes képviselőbe botoljanak – ha már Mengyi elvérzett és Simonka körül is fogy a levegő. Szétlopják az országot, az adóhivatal meg rájuk se hederít. A másik ok az előző ciklusban kapott EU-s pályázatok kipörgetése lehet, hiszen büszkén kellett jelenteni, hogy minden pénzt elköltöttünk, az pedig elég rossz fényt vetne a kormányra, ha itt is kiderülne: a nagy semmire és a haverokra ment el az unió pénze” – hangsúlyozta az LMP társelnöke.

Figyelmébe ajánljuk

Kiszúrt autókerekek, leszaggatott plakátok, feljelentések - így várja a választást Ágasegyháza

A Bács-Kiskun megyei községben 2010 óta Füredi János a polgármester, akinek az előterjesztésére a képviselő-testület megtiltotta, hogy a kampány ideje alatt a jelöltek választási fórum céljából kibéreljék a település közintézményeit. Ez ellen, illetve a településen eluralkodott közhangulat miatt tüntettek egy maroknyian a napokban, két független polgármesterjelölt felhívására.