A politika, amely a mélybe taszít

Belpol

Villámgyors sátorozás kerekedett a Kossuth téren, amikor tüntetők a hajléktalanságra és a szegénységre hívták fel a figyelmet. Az ország karácsonyfája elé kitelepült aktivisták így kívántak békés ünnepeket.

A közterületen élő hajléktalan emberek hatósági üldözése és a szegénységben élők ellehetetlenítése ellen tiltakozott A Város Mindenkié (AVM) pénteken, késő délutántól egészen estig Budapesten. A csoport és szimpatizánsaik bevették a Kossuth teret: 20 sátrat helyeztek el patkó alakban az ország karácsonyfája előtt, amelyekbe egy-egy aktivista bele is ült, nyakukban pedig kézzel írt táblák lógtak: „A szegénységet üldözd, ne a szegénységben élőket!”, „Más is ember, nem csak te!”, „Emberséges szolidaritást, felelős demokráciát!”.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Ezek a feliratok mind a lakhatási szegénységre és a nehéz szociális körülmények között élőkre, valamint az ezzel kapcsolatos problémákra hívták fel a figyelmet, de az akciónak egyértelmű célja volt a szolidaritáskeltés is.

Isten hozott szerény hajlékomban

A demonstrálók a nem bejelentett akció során azt követelték az Országgyűlés tagjaitól, hogy a szegény emberek üldözése és kisemmizése helyett foglalják törvénybe a lakhatáshoz való jogot, és érvényesítsenek megfelelő lakás- és szociálpolitikát.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

A tiltakozók a nyitott sátrak előtt egy-egy papírból készült házikót helyeztek el, befőttesüvegben mécsest gyújtottak, és a sátrakban némi kartonon ülve képviselték jelképesen azokat az embereket, akik kénytelenek az utcán élni. Az AVM az akciót azért nem jelentette be a rendőrségen, mert az utcán élők sem jelentik be sehol, hogy az utcán élnek, hogy melyik városrészben, hányadik kapualjban húzzák meg épp magukat – mondta Sebály Bernadett, az AVM tagja. (A rendőrség egyébként ezúttal nem avatkozott közbe, nem szólította fel az akciózókat a tér elhagyására, pedig a devizahitelesek mai tüntetése miatt szép számmal gyülekeztek a készenléti rendőrség egységei a Parlament oldalainál. Ezt az akciót csupán videózták.)

A szeretet mindenkié. A város mindenkié.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

A Fidesz 2010 óta állampolitikai szintre emelte a közterületen élő emberek üldözését: 2011-ben betiltották a fővárosban az életvitelszerű közterületen tartózkodást, majd 2012-ben szabálysértéssé nyilvánították a közterületi hajléktalanságot. És bár 2012 végén az Alkotmánybíróság megsemmisítette ezt a törvényt, a Fidesz 2013-ban beleírta az alaptörvénybe az utcán élés büntetésének lehetőségét.

Az AVM adatai szerint 2011-ben több mint 800, 2012. április 15-e és november 21-e között 2200, 2013 októbere és decembere között pedig több mint 400 esetben indult eljárás utcán élő emberek ellen csak azért, mert hajlék nélküliek, vagy általános értelemben véve nincs otthonuk. A kormány 2013-ban összesen 19 millió forintot, 2014-re pedig 227 millió forintot különített el az életvitelszerű közterületen tartózkodás tiltásának végrehajtására. 2013 végén Budapesten külön szabálysértési irodát nyitottak, amely kizárólag a hajléktalan emberek előállítására szolgál. (A szabálysértési iroda előtt szervezett figyelemfelkeltő demonstrációról itt írtunk.)

Valódi megoldásokat!

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

A Kossuth téri sátorozás során rövid beszédet mondott Erdős Mária Csurika (AVM-aktivista), aki rávilágított a lakhatási szegénység problematikájára, és annak megoldására szólította fel a kormányt.

Ma Magyarországon lakhatási válság van, és a közterületi hajléktalanság gyakorlatilag csak a jéghegy csúcsa. Legalább 300 ezer embernek lenne szüksége megfizethető lakhatásra, ami a jelenlegi önkormányzati lakásállomány több mint kétszerese. Mintegy 4 millió ember él a létminimum alatt, másfél millió ember pedig olyan háztartásban, ahol nem tudják megfelelően fűteni otthonukat. A társadalom háromnegyedének gondot okoz egy váratlan kiadás. Mégis: a kormány 2015 márciusától megszünteti a lakásfenntartási támogatást és az adósságkezelési szolgáltatást, emellett pedig szűkíti a rendszeres szociális segélyre jogosultak körét. Ezeknek a támogatásoknak a megszűnésével lényegében szegény emberek tömegei veszíthetik el a lakhatásukat egyik napról a másikra – derült ki Csurika beszédéből, valamint az AVM közleményéből. Vagy ahogy Kovács Tünde, az AVM másik hajléktalan aktivistája mondta: „Orbán Viktor és kormánya politikájával a mélybe taszítja az embereket, a szegényeket még szegényebbé teszi, a hajléktalan embereket pedig megbírságolja és elzárja azért, mert nincs hol lakniuk.”

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

A picit performanszjelleget mutató tüntetés során a Bennfentes Kívülállók Közkórusa dalolt, de a „nyitott mikrofon” keretén belül bárki szólhatott: volt, aki verset mondott vagy olvasott, vagy épp csak elmondta véleményét a rendszerről. Később aztán lehetett rajzolni, sőt képeslapokon üzenni lehetett képviselőknek – ezeket az AVM el is juttatja a címzetteknek.

Az elmúlt másfél hónapban 25 ember fagyott halálra. Az áldozatok közül 8-an saját otthonukban fagytak meg, míg 17-en közterületen, a szabad ég alatt hűltek ki.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

„A megfélemlítés működött”

A Szuverenitásvédelmi Hivatal ún. elemzésében azt taglalja, hogyan szerzett befolyást a civil szerve­zeteken keresztül a „Soros-hálózat”. Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója szerint a dokumentum nem lóg ki az elmúlt évek tendenciájából: a hatalom fél a komoly tudással rendelkező civilektől.