Már a kormányhivatalok működését veszélyezteti a durvuló felmondási hullám. A kormány azonban egy titkos határozatban tovább csökkentette az érdemi munkát végző köztisztviselők létszámkeretét – írja az Index.
Márciusban 2500-an mondtak fel, mert nem fogadták el azt a jogszabályváltozást, ami a köztisztviselőknek hosszabb munkaidőt, az eddiginél több munkát és kevesebb szabadnapot jelent. A kormánynak ez sem volt elég, újabb 2477 fővel próbálják csökkenteni a területi igazgatáshoz tartozó állományt; titokban, előzetes egyeztetés nélkül.
Egy titkosított kormányhatározatban adták ki az új teljes létszámkereteket, amelyek minden érintett kormányzati igazgatási szervnél több száz fős leépítést vonhatnának maguk után.
A Miniszterelnökség a lapnak azt állította, hogy nem okoz fennakadást az állampolgárok ügyintézésében a felmondási hullám, holott már a 2500 fős létszámcsökkenés is súlyos fennakadásokhoz vezet a kisebb létszámú hivatalokban. Erre jön még rá a 2470 fős előírt létszámkeret-csökkentés, ami részben már eddig is betöltetlen álláshelyeket érint.
Érzékeltes példa a Fővárosi Kormányhivatalé, amely több mint 3 millió ember (a budapestiek mellett számos közigazgatási ügyben oda utalt, környező agglomerációs lakos) ügyét intézi. A hivatal létszámkeretét újabb 385 fővel csökkentették, miközben 623-an már felmondtak márciusban. A fővárosi kormányhivatalban így akad olyan komplett osztály, amelyik teljesen kiürült, míg másutt ketten maradtak a húszból.
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakértelem nem pótolható egyik percről a másikra, a bürokráciacsökkentés a kormány olvasatában nem azt jelenti, hogy az elvégzendő munka is kevesebb lenne. A szakszervezeti vezető a kormányzati sikerkommunikációval szemben azt állítja: vidéken még a fővárosnál is sokkal rosszabb a helyzet, az állampolgárok bizonyosan érzékelik az ügyintézés akadályokba ütközését, lassulását, sőt esetenként ellehetetlenülését.
A Népszava forrásai a gyámügyi hivatali munka elakadását, sőt a gyermekvédelemben dolgozók tömeges távozását jelezték. Akad olyan megye, ahol válságértekezletet kellett összehívni, mert az olyan politikailag kényes ügyekben, mint például a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) odaítéléséről döntő osztályokon sincs már elég ember. Máshol a feladatokat megpróbálják kiszervezni az államigazgatásból gazdasági társaságokba.
