A rendőrség szerint a pénteki tüntetésen csak azért került elő egy sokkoló, mert az egyik rendőr kipróbálta, működik-e

  • narancs.hu
  • 2023. május 24.

Belpol

Használatára nem került sor.

Háttérbeszélgetést szervezett a rendőrség, hogy elmondják, mit tehet jogszerűen egy tüntető, és milyen jogkörei vannak a rendőrségnek. A Telex beszámolója szerint Wieszt Ferenc rendőrezredes a lap érdeklődésére elmondta, a pénteki tüntetés nem jelentett olyan nagy testi veszélyt a rendőrökre, mint a korábbi Karmelitánál zajló tüntetés, ezért a helyszínen úgy ítélték meg, hogy nincs szükség könnygáz bevetésére.

Wieszt Ferenc azt is elmondta,

pénteken az egyik rendőrnél valóban feltűnt egy sokkoló is, de a rendőrsorfal mögött, és csak abból a célból, hogy kipróbálja, működik-e, azaz használatára nem került sor.

Hozzátette: a rendőröknél szokott lenni sokkoló, nála is van éppen egy.

Gömbös Sándor rendőr dandártábornok a szerdai sajtótájékoztatón megismételte: ameddig egy gyülekezés bejelentett módon, békésen zajlik, addig a rendőrségnek legfeljebb csak az esemény biztosítása a feladata. A feladat ott kezdődik, amikor a jogszerű demonstráció befejeződik, viszont „megjelennek bizonyos személyek, ellopják a tömeget”, és arra biztatják a résztvevőket, hogy folytassák a tüntetést. Legtöbbször ilyenkor sem kell még fellépni, csak akkor, amikor a tömeg „békétlenné válik”, és különböző dolgokat a rendőrök felé dobálva veszélyeztetik a testi épségüket – mondta Gömbös.

Állítása szerint a rendőrök reakciója mindig a tömeg agresszivitásával arányos. Az alapelvük az, hogy kartávolságon belül senki nem léphet be a rendőrsorfal elé. Ezt az alapelvet azonban szerinte a legutóbbi tüntetésen egy új módszerrel játszották ki a tüntetők: háttal közelítették meg a sorfalat, nekitámaszkodtak, majd tolni kezdték.

„Nem tudom megfejteni, mi az értelme a rendőrsorfallal birkózásnak, hiszen ha valaki véleményt akar nyilvánítani, megteheti”

– mondta Gömbös, majd hozzátette, értékelése szerint a helyszínen levő rendőrök óriási türelemmel kezelték pénteken a helyzetet, azt a négy tüntetőt pedig, akit kiemeltek a tömegből, a saját érdekükben emelték ki, hogy ne sérüljenek meg a tömeg mozgása miatt.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.

Lefotózta a Kígyó-sziget egyik védőjét, aki visszaszólt az oroszoknak

Emeric Lhuisset fotográfus fényképein valódi harctereket és igazi katonákat látunk, még akkor is, ha a kompozíció klasszikus festményeket idéz. Mi a viszonya valóságnak és beállításnak, hogyan nyerhetik vissza hangjukat a történelem tényleges főszereplői, és hogyan sikerült lefotózni a Kígyó-sziget védőjét, aki rádión szólt be az orosz hadihajónak? Budapesti kiállítása apropóján beszélgettünk.