Háttérbeszélgetést szervezett a rendőrség, hogy elmondják, mit tehet jogszerűen egy tüntető, és milyen jogkörei vannak a rendőrségnek. A Telex beszámolója szerint Wieszt Ferenc rendőrezredes a lap érdeklődésére elmondta, a pénteki tüntetés nem jelentett olyan nagy testi veszélyt a rendőrökre, mint a korábbi Karmelitánál zajló tüntetés, ezért a helyszínen úgy ítélték meg, hogy nincs szükség könnygáz bevetésére.
Wieszt Ferenc azt is elmondta,
pénteken az egyik rendőrnél valóban feltűnt egy sokkoló is, de a rendőrsorfal mögött, és csak abból a célból, hogy kipróbálja, működik-e, azaz használatára nem került sor.
Hozzátette: a rendőröknél szokott lenni sokkoló, nála is van éppen egy.
Gömbös Sándor rendőr dandártábornok a szerdai sajtótájékoztatón megismételte: ameddig egy gyülekezés bejelentett módon, békésen zajlik, addig a rendőrségnek legfeljebb csak az esemény biztosítása a feladata. A feladat ott kezdődik, amikor a jogszerű demonstráció befejeződik, viszont „megjelennek bizonyos személyek, ellopják a tömeget”, és arra biztatják a résztvevőket, hogy folytassák a tüntetést. Legtöbbször ilyenkor sem kell még fellépni, csak akkor, amikor a tömeg „békétlenné válik”, és különböző dolgokat a rendőrök felé dobálva veszélyeztetik a testi épségüket – mondta Gömbös.
Állítása szerint a rendőrök reakciója mindig a tömeg agresszivitásával arányos. Az alapelvük az, hogy kartávolságon belül senki nem léphet be a rendőrsorfal elé. Ezt az alapelvet azonban szerinte a legutóbbi tüntetésen egy új módszerrel játszották ki a tüntetők: háttal közelítették meg a sorfalat, nekitámaszkodtak, majd tolni kezdték.
„Nem tudom megfejteni, mi az értelme a rendőrsorfallal birkózásnak, hiszen ha valaki véleményt akar nyilvánítani, megteheti”
– mondta Gömbös, majd hozzátette, értékelése szerint a helyszínen levő rendőrök óriási türelemmel kezelték pénteken a helyzetet, azt a négy tüntetőt pedig, akit kiemeltek a tömegből, a saját érdekükben emelték ki, hogy ne sérüljenek meg a tömeg mozgása miatt.
