Újabb akták a zenészvilágról II.

„Vállvonogatással felelt”

Zene

A hírszerzés a 80-as évek elején azon ügyködött, hogy egy magyar énekesnő kanadai férjén keresztül bizalmas információkhoz jusson.

Cikkünk első részében, lapunk karácsonyi számában olvashatták, hogy előkerült két jelentés azok közül, amelyeket 1981-ben a Piramis vezetője, a 2017-ben elhunyt Som Lajos adott „Professzor” fedőnéven (fn.) Bódy Magdiról. Az énekesnő, aki első sikereit a 70-es évek elején, a Generál zenekarral együttműködő Mikrolied női vokál tagjaként aratta, majd szóló­énekesként saját együttese élén szerepelt, 1981-ben a Magyar Televízió Táncdalfesztiválján a KFT kíséretében adta elő Sakkfigurák című dalát (a szövegközi címek ebből vett idézetek).

„Professzor” június 23-án és július 30-án informálta tartótisztjét, a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) szolgáló Gábor Róbert hadnagyot. Jelentéseinek lelőhelye, a K-2950 számú dosszié bepillantást enged Bódy Magdi és második férje, Kevin Darroch éle­tének egy szakaszába – s egyúttal a belső elhárítás és hírszerzés tevékenységébe. A dosszié címe – „Darka” – a kanadai fiatalember nevére utal. A Bódy Magdiról gyűjtött iratanyag az övével került egy fedél alá, miután életük fonalát összekötötték.

„Nem tudod, ki lép ellened”

Ugyanaznap, 1981. június 23-án, amikor „Professzortól” megkapta Bódy Magdi rövid életrajzát, Gábor Róbert hadnagy javaslatot és tervet írt az énekesnő tanulmányozására, beszervezési célból. Az ekkortól „Ripacs” fedőnevű jelöltként emlegetett művészt széles ismeretségi köre alapján alkalmasnak vélte arra, hogy segítse a „mélyebb felderítés”, a diszkósok és a zenekarok köreiben található „ellenséges beállítottságú személyek” ellenőrzésének folyamatát. Hogy alkalmasságáról meggyőződjenek és meglévő adataikat ellenőrizzék, utánanéztek nyilvántartásukban, érdeklődtek felőle lakókörnyezetében, a zenei intézményekben dolgozó hivatalos kapcsolataiknál és titkos hálózatuk tagjainál, ellenőrizték a postáját.

„Professzor” két jelentése között a Fiat fedőnevű titkos megbízott (tmb.) is adott Bódy Magdiról szóbeli információt. Vele a „Lázárné” néven nyilvántartott titkos lakáson találkozott Gábor Róbert; Fiat, azaz Liszenszkij László lemezlovas Bódy Magdi szakmai életrajzával szolgált. Őt 1980 októberében szervezték be „hazafias alapon, gyors módszerrel”. E mögött presszió sejthető: egy diszkós könnyen belefuthatott kisebb-nagyobb stiklikbe az éjszakában. Tán olyasmit követett el, mint beszervezése után kétszer is, amikor videók és kazetták engedély nélküli másolása és értékesítése miatt vizsgálat folyt ellene, de az eljárásokat az állambiztonsági szerv kérésére, „operatív érdekből” leállították. A harmadik vizsgálat idején elhatározták, hogy kizárják a hálózatból, de a diszkós addigra lelépett. A BRFK 1984. október 12-én napi operatív információs jelentésben tájékoztatta a belügyminisztert a tmb. disszidálásáról (nem volt érvényes útlevele, mégis kijutott az NSZK-ba), addigi ténykedéséről („részfeladatokat hajtott végre bizalmas nyomozásban, előzetes ellenőrzésekben, hálózati személyek ellenőrzésében, jelöltek tanulmányozásában, információkat szerzett a könnyűzene, disco területéről”) és a „fejében kivitt” titkokról (ismert három operatív tisztet és tudott két, titkos találkozások céljára fenntartott lakásról).

„S ha nem vigyázol, önmagad könnyen kiütöd”

De vissza 1981-be. Az állambiztonságnak az Országos Rendező Irodában dolgozó hivatalos kapcsolatától Gábor Róbert hadnagy megtudta: Bódy Magdi október 5-én, Budapesten házasságot kötött Kevin Darroch kanadai állampolgárral, és konzuli útlevél iránti kérelmet adott be; férje elkíséri fellépéseire, és „ismeretségeket próbál kötni kulturális területen dolgozó személyekkel”. Állambiztonsági szemszögből ezzel új operatív helyzet állt elő: az énekesnő, akitől a hazai zenei közegről reméltek volna információkat, külföldre készült, férje közgazdász, tisztviselő a kanadai parlamentben. Pontosabban: egy konzervatív képviselő asszisztense. Az ettől kezdve „Darka” fedőnéven emlegetett fiatalemberről munkahelye és szakképzettsége alapján „számottevő hírszerző lehetőséget” feltételezett jelentésé­ben Lakatos Károly százados, aki a Belügyminisztérium III/I-es főcsoportfőnökségén, azaz a hírszerzésen átvette az ügyet a BRFK belső elhárítással foglalkozó III/III-as tisztjétől, Gábor Róberttől.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.