Újabb akták a zenészvilágról II.

„Vállvonogatással felelt”

Zene

A hírszerzés a 80-as évek elején azon ügyködött, hogy egy magyar énekesnő kanadai férjén keresztül bizalmas információkhoz jusson.

Cikkünk első részében, lapunk karácsonyi számában olvashatták, hogy előkerült két jelentés azok közül, amelyeket 1981-ben a Piramis vezetője, a 2017-ben elhunyt Som Lajos adott „Professzor” fedőnéven (fn.) Bódy Magdiról. Az énekesnő, aki első sikereit a 70-es évek elején, a Generál zenekarral együttműködő Mikrolied női vokál tagjaként aratta, majd szóló­énekesként saját együttese élén szerepelt, 1981-ben a Magyar Televízió Táncdalfesztiválján a KFT kíséretében adta elő Sakkfigurák című dalát (a szövegközi címek ebből vett idézetek).

„Professzor” június 23-án és július 30-án informálta tartótisztjét, a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) szolgáló Gábor Róbert hadnagyot. Jelentéseinek lelőhelye, a K-2950 számú dosszié bepillantást enged Bódy Magdi és második férje, Kevin Darroch éle­tének egy szakaszába – s egyúttal a belső elhárítás és hírszerzés tevékenységébe. A dosszié címe – „Darka” – a kanadai fiatalember nevére utal. A Bódy Magdiról gyűjtött iratanyag az övével került egy fedél alá, miután életük fonalát összekötötték.

„Nem tudod, ki lép ellened”

Ugyanaznap, 1981. június 23-án, amikor „Professzortól” megkapta Bódy Magdi rövid életrajzát, Gábor Róbert hadnagy javaslatot és tervet írt az énekesnő tanulmányozására, beszervezési célból. Az ekkortól „Ripacs” fedőnevű jelöltként emlegetett művészt széles ismeretségi köre alapján alkalmasnak vélte arra, hogy segítse a „mélyebb felderítés”, a diszkósok és a zenekarok köreiben található „ellenséges beállítottságú személyek” ellenőrzésének folyamatát. Hogy alkalmasságáról meggyőződjenek és meglévő adataikat ellenőrizzék, utánanéztek nyilvántartásukban, érdeklődtek felőle lakókörnyezetében, a zenei intézményekben dolgozó hivatalos kapcsolataiknál és titkos hálózatuk tagjainál, ellenőrizték a postáját.

„Professzor” két jelentése között a Fiat fedőnevű titkos megbízott (tmb.) is adott Bódy Magdiról szóbeli információt. Vele a „Lázárné” néven nyilvántartott titkos lakáson találkozott Gábor Róbert; Fiat, azaz Liszenszkij László lemezlovas Bódy Magdi szakmai életrajzával szolgált. Őt 1980 októberében szervezték be „hazafias alapon, gyors módszerrel”. E mögött presszió sejthető: egy diszkós könnyen belefuthatott kisebb-nagyobb stiklikbe az éjszakában. Tán olyasmit követett el, mint beszervezése után kétszer is, amikor videók és kazetták engedély nélküli másolása és értékesítése miatt vizsgálat folyt ellene, de az eljárásokat az állambiztonsági szerv kérésére, „operatív érdekből” leállították. A harmadik vizsgálat idején elhatározták, hogy kizárják a hálózatból, de a diszkós addigra lelépett. A BRFK 1984. október 12-én napi operatív információs jelentésben tájékoztatta a belügyminisztert a tmb. disszidálásáról (nem volt érvényes útlevele, mégis kijutott az NSZK-ba), addigi ténykedéséről („részfeladatokat hajtott végre bizalmas nyomozásban, előzetes ellenőrzésekben, hálózati személyek ellenőrzésében, jelöltek tanulmányozásában, információkat szerzett a könnyűzene, disco területéről”) és a „fejében kivitt” titkokról (ismert három operatív tisztet és tudott két, titkos találkozások céljára fenntartott lakásról).

„S ha nem vigyázol, önmagad könnyen kiütöd”

De vissza 1981-be. Az állambiztonságnak az Országos Rendező Irodában dolgozó hivatalos kapcsolatától Gábor Róbert hadnagy megtudta: Bódy Magdi október 5-én, Budapesten házasságot kötött Kevin Darroch kanadai állampolgárral, és konzuli útlevél iránti kérelmet adott be; férje elkíséri fellépéseire, és „ismeretségeket próbál kötni kulturális területen dolgozó személyekkel”. Állambiztonsági szemszögből ezzel új operatív helyzet állt elő: az énekesnő, akitől a hazai zenei közegről reméltek volna információkat, külföldre készült, férje közgazdász, tisztviselő a kanadai parlamentben. Pontosabban: egy konzervatív képviselő asszisztense. Az ettől kezdve „Darka” fedőnéven emlegetett fiatalemberről munkahelye és szakképzettsége alapján „számottevő hírszerző lehetőséget” feltételezett jelentésé­ben Lakatos Károly százados, aki a Belügyminisztérium III/I-es főcsoportfőnökségén, azaz a hírszerzésen átvette az ügyet a BRFK belső elhárítással foglalkozó III/III-as tisztjétől, Gábor Róberttől.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk