Luxusingatlanok Stumpf István cégeiben

A szerencse fia

szerző
Böszörményi Jenő
publikálva
2014/20. (05. 15.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Stumpf István két vállalkozásában 2006 és 2009 között egy svájci székhelyű cég 135 millió forintért vásárolt 9,93 millió forint értékű tulajdoni részesedést, amit 2012-ig névértéken adott vissza Stumpféknak. 2010 nyarán Stumpf és egyik cége 4 millióért vett egy kft.-t, amely egy 250 milliós rózsadombi luxusvilla tulajdonosa.

2006. április 30-án a svájci székhelyű Brainwork Trust AG a törzstőke 9-ről 12 millió forintra emelésével 3 millió forintos részesedést vásárolt a Stumpf István és Anna nevű lánya tulajdonában lévő Faktum 57 Kft.-ben. Fél évvel később, október 16-án a svájci cég újabb, ezúttal ötmilliós tulajdoni részesedést vásárolt a Faktum 57-ben: a törzstőke felemelése ún. ázsiós tőkeemeléssel történt, az ötmilliós részesedésért a cég ennek tízszeresét, összesen 50 millió forintot fizetett, az ázsió (a két összeg különbözete) tehát 45 millió forint volt. A taggyűlési jegyzőkönyv szerint (szöveghű közlés): "Így tehát Brainwork Trust AG. befizet a társaság alább jelölt számlájára 5.000.000.- Ft, azaz Ötmillió forint összeget pénzbetét szolgáltatás jogcímén, amely a jegyzett tőke részét képezi, míg 45.000.000.- Ft összeget tőketartalék jogcímén." (A Faktum 57 Kft. 2006-os mérlegadatai szerint abban az évben a tőketartalék nulláról 92 millió forintra nőtt. Ebből 45 milliót tett ki az októberi tőkeemelés ázsiórésze. A fennmaradó 47 millió forint forrása a cégbíróságon elérhető iratokból nem tudható. Elképzelhető, hogy a svájci cég első tulajdonrész-szerzésénél szintén ázsiós tőkeemelésre kerülhetett sor: amenynyiben a 3 millió forintos üzletrészt a Brainwork Trust 50 millió forintért vásárolta meg, az ázsió éppen 47 millió forint.)

Hasonló lépésekre került sor Stumpf István másik cégében is: néhány hónappal a Stumpf és András nevű fia tulajdonában lévő Brain Business Bt. kft.-vé alakulását követően, 2006. október 16-án a Brainwork Trust - a 3 milliós törzstőkét 5,9 millió forintra emelve - 2,9 millió forintos részesedést szerzett a Brain Businessben, a részesedésért összesen 50 millió forintot fizetett (az ázsió ezúttal 47,1 millió volt). Két és fél évvel később, 2009. március 6-án a svájci cég szintén ázsiós tőkeemeléssel 2,03 millió forintos részesedést szerzett a Brain Businessben, amiért ezúttal összesen 35 millió forintot fizetett (az ázsió 32,97 millió), s ezzel a művelettel a Brainwork Trust többségi tulajdonossá vált a 7,93 millió forintos törzstőkéjű vállalkozásban. Feltehetően ez indokolja, hogy 2009 júliusában Stumpf 2 milliós tőkeemelést hajtott végre (9,93 millióra emelve a törzstőkét), visszaszerezve így a többségi részesedést.

Ingatlanboom

A cégbírósági nyilvántartásból és a cégek beszámolóiból úgy tűnik, Stumpf két cége ingatlanokba fektette a svájci vállalkozástól érkezett jelentős mennyiségű pénzt. A 2006-ban befolyt összegek a mérleg adatai szerint egy ideig nagyrészt az értékpapír- és pénzeszközállományt gyarapították, 2008-ban és 2009-ben aztán ezek nagy része tárgyi eszközökbe került. 2009 februárjában a Faktum 57 a siófoki Aranyparton épült Galerius Harmony lakóparkban egy 124 négyzetméteres luxusapartmant vásárolt, 2009 márciusában pedig a Brain Business a Rózsadombon, a Pusztaszeri úton vált résztulajdonossá egy kétlakásos társasházzá alakított villa nagyobbik felében. A Brain Business a 225 négyzetméteres lakás 76 százalékát szerezte meg, a fennmaradó 24 százalékot Stumpf feleségének szülei, Horváth István volt belügyminiszter és felesége vásárolták meg. Mindkét ingatlan egyben a cégek telephelyeként is szolgál.

Nem sokkal az ingatlanvásárlásokat követően a svájci székhelyű részvénytársaság elkezdte leépíteni tulajdoni részesedését Stumpf cégeiben, kilépése a cégekből azonos időpontban, azonos modell szerint ment végbe. A Brainwork Trust üzletrészét a 2009. december 8-án megtartott taggyűléseken mindkét cégben 100ezer forintra csökkentették, az üzletrészek vásárlója mindkét cég esetében Stumpf István volt. A tulajdoni részesedések névértéken cseréltek gazdát: Stumpf a Faktum 57-ben 7,9 millió forintot fizetett a 7,9 millió forintos tulajdoni részesedésért, a Brain Businessben 4,83 millió forintot a 4,83 millió forintos tulajdoni részesedésért. Az összegeket a taggyűlésen Stumpf átadta a Brainwork Trust képviselőjének, aki az üzletrész-adásvételi szerződés aláírásával ezt elismerte és nyugtázta. Az ugyanaznap lezajlott, közel 13 millió forint kifizetésére tehát készpénzben, forintban került sor.

Három évvel később, 2012. szeptember 15-én a fennmaradó kétszer 100ezer forintos részesedésén is túladott a svájci részvénytársaság, mindkét esetben Stumpf tulajdonostársai, a Faktum 57-ben lánya, a Brain Businessben fia vásárolta meg - ezúttal is névértéken - a két üzletrészt. Az üzletrészek ellenértékét az új tulajdonosok megint csak a taggyűlésen adták át a svájci cég megjelent képviselőjének, Michael Reissnek.

Az eddigieket összefoglalva azt mondhatjuk tehát, hogy a svájci cég, amely a két Stumpf-vállalkozásban összesen 135 millió forintot fizetett az összességében 9,93 millió forintos tulajdoni részesedésekért - illetve, ha feltételezzük, hogy az első részesedésvásárlás is ázsiós tőkeemeléssel történt, akkor nem kevesebb mint 185 millió forintot fizetett az összességében 12,93 millió forintos tulajdoni részesedésekért -, mindkét esetben megelégedett azzal, hogy névértéken szálljon ki befektetéseiből.

Svájci nagyvonalúság

Különösen érdekes a 2009-es év: a svájci részvénytársaság márciusban 35 millió forintot fizet a Brain Business egy 2,03 millió forintos részesedéséért, és ugyanebben a hónapban a cég 76 százalékos tulajdoni részesedést vásárol egy rózsadombi villában, majd az év végén a svájci befektetők a Stumpf-cégben meglévő 4,83 milliós üzletrészüktől névértéken válnak meg. Emellett mindössze négy hónap különbség van a Brainwork Trust és a Stumpf által végrehajtott tőkeemelés között, a Brainwork Trust mégis 35 milliót fizet egy 2,03 milliós üzletrészért, míg Stumpf névértéken jut nagyjából ugyanekkora üzletrészhez. Eltelik még öt hónap, és a svájci cég majdnem teljes egészében kiszáll a cégből, miközben eladott üzletrészéért az általa korábban befektetett összeg - 85 millió forint - kevesebb mint egytizenhetedét kapja meg.

A konstrukció azért is figyelemre méltó, mert mindkét Stumpf-cég nagy értékű ingatlanokat birtokol, amelyekhez a tőkét - a mérleg adataiból úgy fest - leginkább a svájci firma biztosíthatta. A cégek eredményességét vizsgálva az alábbi kép rajzolódik ki: a Faktum 57 Kft. 2004 óta általában 20 millió forint feletti nettó árbevételt ért el, 2012-ben meghaladta a 30 milliót. Adózott eredménye 2008 és 2011 között 10 millió forint felett volt. A Brain Business teljesítménye jóval gyengébb és egyenetlenebb: 2009-ben majdnem 12 milliós nettó árbevétele két évvel később nullára esett, adózott eredménye pedig 2008-ban ugyan 3,65 millió forint volt, 2011-ben viszont közel 5,8 milliós veszteséget szenvedett el. A cégekből a svájciak tulajdonossá válását követően nem vettek fel osztalékot - egyetlen kivétellel, 2006-ban a Faktum 57 négymillió forint osztalékot fizetett.

A Brainwork Trustról kevés információ áll rendelkezésre. A 2006. március 16-án alapított céget a svájci cégbíróság részvénytársaságként jegyezte be március 29-én. A részvénytársasági forma miatt a tulajdonosok nem ismertek. A cégbírósági nyilvántartás szerint a "társaság célja részesedések adásvétele, valamint tartós kezelése. A társaság bel- és külföldön más vállalatokban részesedhet, valamint ingatlanokat szerezhet meg, kezelhet, megterhelhet és elidegeníthet. A társaság továbbá szabadalmakat, licenceket, védjegyeket, valamint egyéb ipari oltalmi jogokat bejelenthet, megszerezhet, hasznosíthat, kezelhet és elidegeníthet."

A céget 330ezer svájci frank tőkével alapították, ami az akkori MNB-középárfolyamon (1CHF= 167,03 HUF) számolva 55119900 forintnak felelt meg, összesen 330ezer darab, 1 CHF névértékű, bemutatóra szóló részvényt bocsátottak ki. A cég székhelye Nidwalden kantonban, a festői Luzerni-tó partján fekvő Hergiswil városkában, a Schulhausstrasse 9. szám alatt van; ugyanezen a címen tucatnyi vállalkozás található még. A cég képviselője az alapításkor Niels Fisher, a későbbiekben Michael Reiss volt. A Brainwork Trust jelenleg felszámolás alatt áll: a társaság taggyűlése 2013 márciusában egyszer már kimondta a feloszlást, egy hónappal később azonban visszavonták. Úgy tűnik, a cég sorsa októberben végleg megpecsételődött: a tulajdonosok újra a felszámolásról döntöttek.

Bérlőből tulajdonos

Izgalmas a története Stumpf István harmadik cégének, az Aleria Ingatlanhasznosító Kft.-nek is. Ez az a cég, amelyben a cégbíróság szerint Stumpf ügyvezetősége az alkotmánybírói összeférhetetlenség felszámolására nyitva álló tíznapos határidő lejártát követően szűnt csak meg (lásd: Összeférhetetlen tévedés, Magyar Narancs, 2014. április 24.). Az első Orbán-kormány választási vereségét követően, 2002 őszén röppent fel a hír, hogy a volt kancelláriaminiszter a Rózsadombon havi egymillió forintért bérel egy 700 négyzetméteres, úszómedencés, másfél ezer négyzetméteres telken fekvő háromszintes villát. A Magyar Narancs akkori beszámolója szerint (lásd: Kutatni érdemes,Magyar Narancs, 2002. november 7., és Lakáskultúra, 2002. november 21.) a Rózsadomb impozáns részén épült, Gárdonyi Géza utcai luxusvillát részben Stumpf mint magánszemély, részben a 2002 júniusában általa és Anna nevű lánya által alapított Faktum 57 Kft. vette bérbe az Aleriától.

Az Aleriát Petróczki László és lánya, Spéderné dr. Petróczki Márta 2002 márciusában alapította, s a cég megalakulását követően lényegében azonnal, májusban megvásárolta a Gárdonyi utcai villát, amelyet ezután bérbe adott Stumpféknak. Stumpf akkori nyilatkozatai szerint a milliós bérleti díj nagyobbik részét pár utcával arrébb lévő Szikla utcai, valamint egy Bécsi úti lakásuk bérbeadásából fedezték. Az akkor indult, de megrendelésekkel már rendelkező Faktum 57 pedig a bérleti díj kb. egyharmadával szállt be.

Az Aleria elérhető beszámolóiból látható, hogy a cég éves nettó árbevétele 2003 óta változatlanul 11880000 forint, amit 12-vel osztva feltehetően az Aleria tulajdonában álló Gárdonyi utcai luxusvilla egyhavi bérleti díját kapjuk meg (nettó 990ezer forintot), ami egybevág Stumpf 2002-es nyilatkozataival is (akkor 1 millió forint körüli bérleti díjról beszélt). Az Aleria tulajdonosai, úgy tűnik, nagyra értékelték, hogy Stumpf és cége stabil bérlő, a bérleti díjat ugyanis sem a pénzügyi világválság, sem az infláció, sem a magyar ingatlanpiac összeroskadása nem tudta megmozdítani az elmúlt tíz év során, az változatlanul közel nettó egymillió forint a legutóbbi adatok szerint is - annak ellenére, hogy ingatlanpiaci szakértők a bérleti díjat már 2002-ben is nyomottnak értékelték.

Az Aleria mérlegadataiból az is sejthető, hogy a Gárdonyi utcai luxusvillát kb. 270 millió forintért sikerült megvásárolni annak idején. Honnan volt erre pénze a 3 millió forintos törzstőkével alapított vállalkozásnak? A cégbírósági papírok szerint az alapítás után három hónappal a vállalkozás ázsiós tőkeemelést hajtott végre, amelynek során Petróczki László egy egymillió forintos üzletrészt 85 millió forintért vásárolt meg, 4 millió forintra emelve ezzel a törzstőkét. A mérlegben emellett 2002-ben feltűnik egy 183 millió forintos hosszú lejáratú kötelezettség is, ami feltehetően bankkal, vállalkozással vagy magánszeméllyel szemben fennálló kölcsöntartozás lehet, bár a tulajdoni lap szerint jelzálog nem terhelte az ingatlant (a cégpapírokból nem derül ki, hogy e tartozás kivel szemben áll fenn). E kötelezettség összegét 2012 végére 57 millió forinttal sikerült apasztani, vagyis az Aleriát mint tulajdonost továbbra is 126 millió forintos kötelezettség terhelte (a tartozás csökkenése nem egyenletes: volt olyan év, amikor a cég egyetlen fillért sem törlesztett, ami legalábbis azt jelzi, hogy itt nem szokványos lakásvásárlási hitelkonstrukcióról lehetett szó, ahol havonta fizetni kell a részleteket).

Alkalmi vétel

2010. június 15-én, két héttel a második Orbán-kormány megalakulását követően és cirka egy hónappal alkotmánybíróvá választása előtt Stumpf István és a minősített többségi tulajdonában lévő Faktum 57 Kft. megvásárolta az Aleria Kft.-t, az ügyvezető Stumpf István lett. Spéderné Petróczki Erzsébet helyett a cégpapírok ekkor már volt férjét, az OTP korábbi vezérigazgató-helyettesét, az FHB Bank igazgatóságának jelenlegi elnökét, Spéder Zoltánt tüntették fel tulajdonosként. Spéderné még 2006-ban vált meg üzletrészétől: házastársi vagyonközösségük megszüntetésekor az Aleriában meglévő tulajdoni részesedése Spéder Zoltánra szállt.

Stumpf István és a Faktum 57 névértéken vásárolta meg Petróczkitól és Spédertől a Gárdonyi utcai nagy értékű ingatlant tulajdonló vállalkozást, a cégpapírok között megtalálható üzletrész-adásvételi szerződés szerint összesen 4 millió forintot fizettek érte. A taggyűlés napján megkötött üzletrész-adásvételi szerződés szerint a vevők a vételárat a szerződés aláírásával egyidejűleg helyben át is adták az eladóknak. A Faktum 57 és Petróczki közötti szerződés szerint az üzletrész tulajdonjoga "az ahhoz és tagi jogviszonyhoz tartozó jogosultságokkal és külön okiratban rögzített kötelezettségekkel" szállt át a vevőre. E kitétel arra utalhat, hogy a Faktum 57 az Aleriát terhelő - a mérleg szerint 2010-ben 139 millió forintnyi - hosszú lejáratú kötelezettséget is átvette. (Stumpf alkotmánybíróként tett vagyonnyilatkozataiban tévesen 0,25 százalékos részesedést jelöl meg az Aleriában, holott tulajdonrésze valójában 2,5 százalék.) Az adásvételre annak ellenére névértéken került sor, hogy Petróczki közel 88 milliót tett bele a vállalkozásba, és a cégből annak alapítása óta egyszer sem fizettek osztalékot a tulajdonosoknak. Az Aleria mindeközben egy legalább negyedmilliárdos rózsadombi ingatlan egyedüli tulajdonosa, s még ha ebből levonjuk is a fennálló hosszú lejáratú kötelezettséget - amit Stumpf cége a fentiek szerint átvállalhatott -, akkor is bőven százmillió fölötti összeg jön ki.

Az ügylettel Stumpf a saját cégein keresztül feltehetően önmaga bérlője lett. A Faktum 57 és a Brain Business székhelyeként a Gárdonyi utcai ház van megjelölve, s vélhetően Stumpf maga továbbra is ugyanott lakik (Stumpf az ezt firtató kérdésünkre nem kívánt válaszolni). Nem életszerűtlen ezért az a feltételezés, hogy Stumpfék, illetve az erre a címre bejegyzett cégek, de legalábbis a Faktum 57 továbbra is bérleti díjat fizetnek az ingatlanért. (Ez viszont annak a kérdését is felveti, hogy a bérlet miért nem szerepel Stumpf vagyonnyilatkozatában, ha ugyanis magánszemélyként is bérli az ingatlant, ezt a vagyonbevallásban is szerepeltetnie kellene.)

A cégekről, a svájci Brainwork Trust tulajdonosairól és szerepéről, az ázsiós tőkeemelésekről, az ingatlanvásárlásokról, a Spéder Zoltánnal való üzleti kapcsolatáról megkérdeztük Stumpf István alkotmánybírót is, aki válaszában az alábbiakat közölte: "A napokban hozzám eljuttatott kérdésekkel kapcsolatban tájékoztatom, hogy vagyonnyilatkozatom nyilvános, az az Alkotmánybíróság honlapján közzétételre került, és minden, a jogszabályban megjelölt információt tartalmaz. [...] Egyebekben sem az általam részben tulajdonolt magyar társaságoknak, sem ezek külföldi vagy magyar üzleti partnereinek gazdálkodása kapcsán nem vagyok köteles és nem is kívánok Önöknek további felvilágosítást adni, de e társaságok beszámolói, mérlegei is nyilvánosak. Álláspontom szerint [...] kérdéseik (azok mélysége, célzottsága és különösen azok ütemezése) az Alkotmánybíróság és ezen belül az alkotmánybírák befolyásolását célozzák bizonyos döntésre érett ügyekben, illetve azt, hogy megkérdőjelezzék az Alkotmánybíróság és egyes alkotmánybírák függetlenségét vagy megingassák a pártatlanságukkal kapcsolatos közbizalmat." A "döntésre érett ügyek" alatt Stumpf István feltehetően a takarékszövetkezetek államosításával és a Takarékbank eladásával kapcsolatos alkotmánybírósági eljárásokra utalhatott, a kormány ugyanis az elmúlt hónapokban komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a takarékszövetkezeti szektort és a Takarékbankot a Spéder Zoltán által vezetett és részben tulajdonolt FHB érdekeltségébe manőverezze.A cégekről azonban többet nem tudtunk meg, az viszont alighanem megállapítható: Stumpf szerencsés kézzel választja ki tulajdonostársait és üzleti partnereit, akik hozzák, de nem viszik a pénzt.

szerző
Böszörményi Jenő
publikálva
2014/20. (05. 15.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra