Ön felvenne devizaalapú lakáshitelt ezekkel a kondíciókkal? Az építési munkálatok számláinak 80 százalékát fizetheti ki belőle folyamatosan (a többi önrész). A hitelező mondja meg, ki építi a házat. Az építkezés, de legalábbis a tervezés belátható időn belül - talán már az idén? jövőre? - elkezdődik. A futamidő 21 év, a hitel kamatát már az első részlet lehívásától számítva fizetni kell. Legkésőbb 2026-tól el kell kezdeni visszafizetni a tőkét. Minden évben kétszer kell fizetni, először március 15-én, majd szeptember 15-én. 7 évig 4,5 százalék lesz a kamat, aztán 7 évig 4,8, az utolsó 7 évben pedig 4,95. Az első hét évben az addig felvett tőke negyedét kell visszafizetni 14 egyenlő részletben, a következő hét évben az addig felvett összeg 35 százalékát, majd az utolsó hét évben a tőke maradék 40 százalékát. Ha pedig nem tud fizetni, és 180 napot késik, akkor a hitelező azonnal, egy összegben leszedi a számlájáról a teljes addig nyújtott hitelt és büntetőkamatait. És hogy el ne felejtsük: a házat, amit így építene fel 2023-ra, esetleg 2026-ra, egy jó darabig még csak nem is lakná, hanem kiadná, a jó ég tudja, mennyiért. A két új tervezett paksi blokk üzembe állításakor ugyanis még javában működik majd a mostani erőmű: 2032-ig, illetve 2037-ig a fölösleggel kereskedni kíván majd az erőmű tulajdonosa, a magyar állam.
Mit titkolhatnak?
Ha eltekintünk attól, hogy kormány még mindig adós a magyarázattal, miért kell most elköteleznünk magunkat a paksi atomerőmű bővítése mellett, és arról sem mutatott be meggyőző érveket, hogy a két új blokk megépítésére miért van szükség egyáltalán, akkor is kérdéses, miért éppen a fenti feltételekkel aláírt államközi hitelkonstrukcióval finanszírozza majd a beruházást. Magyarország tízmilliárd euró keretösszegű hitelről kötött szerződést az orosz állammal. Ez a dokumentum a magyar nyilvánosság számára hivatalosan még nem ismert; mindössze annyit tudunk, hogy az orosz kormány hozott róla egy határozatot, majd a 11 oldalas irományt egy rövid időre tervezetként nyilvánossá tették egy orosz kormányoldalon. Itt csapott le rá a szemfüles vs.hu, a Greenpeace pedig gyorsan lefordította magyarra. Ha e tervezet és az állítólag véglegesen aláírt dokumentum között nincs különbség, akkor a hitelt a magyar lakosság még akkor is fizetni fogja, amikor Orbán Viktor 2041-ben a 78. születésnapját ünnepli.
Az érdeklődő közvélemény dolgát legalábbis nem könnyíti meg, hogy nem tudjuk, valójában mi is ennek a nyilvánosságra került irománynak a státusza. Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár úgy nyilatkozott, hogy magyar részről a szerződés már aláíratott; egy orosz lap szerint Orbán Gábor fejlesztési államtitkár látta el kézjegyével, Varga Mihály pedig a parlamentben úgy nyilatkozott róla, mint hatályos dokumentumról. Varga, anélkül, hogy részletekbe ment volna, máris kiszámolta: ez a hitelkonstrukció 600 milliárd forintos megtakarítást hoz Magyarországnak, mert ennél csak drágában jutott volna hitelhez. A 600 milliárd forint mintegy kétmilliárd euró - Varga a közvélemény előtt máris lealkudta a hitel ötödét anélkül, hogy a hitelszerződést megmutatta volna.
Ezt is csak azért volt kénytelen elmondani, mert Szél Bernadett, az LMP társelnöke írásbeli kérdéssel fordult a miniszterelnökhöz, azt tudakolva, hogy ezt az előnytelen szerződést fel lehet-e még bontani. "Erre pont nem kaptam választ, és az is kész csoda, hogy érdemi reakció született" - mondja az ismét képviselővé választott politikus. Szél január 14-ét követően, amikor kiderült, hogy Németh Lászlóné fejlesztési miniszter kormányközi egyezményt írt alá Moszkvában Paks megépítéséről, hosszú harcba kezdett az ott született és azóta megszülető szerződések nyilvánosságáért. Márciusban leült Németh Lászlóné folyosójára azzal, hogy addig nem áll fel, amíg érdemi információkat nem kap. Végül négy óra várakozás után találkozhatott a miniszter asszonnyal. "A miniszter asszony láthatóan képben volt, tudta, hogy mit írt alá, sőt elkottyintott egy érdekes információt arról, hogy a magyar kormány már aláírt ütemterveket a paksi atomerőmű bővítéséről. Ezt másnap a kormány képviselői már letagadták" - mondja Szél Bernadett. A harc most az állítólag létező hatástanulmányok megszerzéséért zajlik. De Szél Bernadett szerint a lényeg nem is Paks. "A Fidesz rendszerének finanszírozásához nagy külföldi hitelre volt szükség, amit a kormány végül Moszkvában talált meg. Ott Paksra adtak hitelt, ezért atomerőmű fog épülni, méghozzá értelmetlenül és drágán. A Fidesz számára szerencsés helyzet, hogy Magyarországot évtizedek óta atompárti nagykoalíció vezeti. Az építés kiválóan alkalmas lesz egyéni előnyök megszerzésére és a közpénzek kifolyatására" - elemzi a helyzetet a képviselőnő.
Közjogi aggályok
Ságvári Ádám nemzetközi ügyekkel is foglalkozó jogász szerint a kiszivárgott pénzügyi megállapodás egyértelműen közjogi nemzetközi szerződés (tehát nem magánjogi megállapodás, amelyben mondjuk az MVM kapja a hitelt egy orosz pénzintézettől vagy a Roszatomtól), azaz az érvényességéhez ki kell hirdetni a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény alapján. A megállapodás 14. cikke is az ilyenkor szükséges belső állami eljárások megtörténtéhez köti az egyezmény hatálybalépését. Ezt támasztják alá azok a kormányzati nyilatkozatok és sajtóhírek is, hogy a megállapodást az új parlament "jóváhagyja" majd. Az eljárás tehát ugyanaz, mint a "Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény" februári kihirdetésénél.
| ||
Ságvári azt is vélelmezi, hogy a kölcsönszerződés alkotmányellenes lehet. A megállapodásban szabályozott kötelezettségvállalás ugyanis nyilvánvalóan növeli a GDP-arányos államadósságot - ez viszont érdekes kérdést vet fel az alaptörvénybe foglalt adósságplafon miatt. Az alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése értelmében ugyanis nem vállalhat a magyar állam olyan pénzügyi kötelezettséget, aminek eredményeként a GDP-arányos államadósság a megelőző évben fennállóhoz képest - tehát idén a 2013-as szinthez képest - növekedne. A szabály megsértésének egyértelmű következménye van: ha mégis nő az államadósság, a kötelezettségvállalás semmis, mert jogszabályba ütközik. Mivel a februárban kihirdetett magyar-orosz egyezmény 9. cikke alapján az állami kölcsönszerződés megkötése a jelen szerződés implementálásának feltétele, annak érvényessége alapvetően érinti az államközi egyezmény végrehajtását is.
Ez esetben viszont Áder Jánosnak közbe kellene lépnie. A nemzetközi szerződéskötés eljárásrendjében ugyanis a köztársasági elnöknek van lehetősége arra, hogy a nemzetközi szerződést kihirdető törvény aláírása, illetve a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismeréséről szóló okirat kiállítását megelőzően kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a nemzetközi szerződés alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát. Az adósságplafonra vonatkozó szabály miatt tehát az eljárás könynyen megakadhat.
A jogásznak a megállapodás 11. cikkében szabályozott vitarendezési mód is szemet szúrt. A szöveg szerint a felek a felmerülő vitákat és nézeteltéréseket - a nemzetközi jogban bevett módon - kétoldalú tanácskozások és tárgyalások útján rendezik, azaz nincsen külső, harmadik szereplő a vitarendezésben. "Ez különösen veszélyes, az aszimmetrikus orosz-magyar érdekérvényesítési képességeket figyelembe véve" - mondja Ságvári Ádám.
A tervezet szövegét átböngészve látszik, hogy ha Moszkva nagyjából 3000 milliárd forintnyi hitelt ad, akkor ehhez Magyarországnak 750 milliárd forintot kell hozzátennie. Sem ez, sem a felveendő hitel nem látszik magyar költségvetési tervezésben - hívja fel a figyelmet Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője. A hitel működési elve szerint, ha egy falat felépítenek, akkor az alvállalkozó leadja a számlát, azt a magyar beruházó (valószínűleg az MVM) elfogadja, és az oroszok azonnal kifizetik annak 80 százalékát a - döntő részben orosz - kivitelezőnek. Ennyivel nő a felvett hitel, egyúttal az államadósság. Ha például a Roszatom egy szép napon behozza és eladja a magyaroknak a reaktort, ami a beruházás értékének akár 20 százalékát is kiteheti, akkor hirtelen 500 milliárddal is megugorhat az államadósság. Ez egy kőkemény és húsba vágó európai uniós szabály miatt jelenthet majd gondot. Az ún. egyhuszados szabály szerint éves átlagban az adósságráta mindenkori szintje és a 60 százalékos szint közötti különbségnek az egyhuszadával kell éves átlagban csökkenteni az adósságrátát. Ez egy 70 százalékos ráta esetén évente fél százalékpontos államadósságráta-csökkenés, 80 százaléknál pedig egy százalékpontos.
Valójában teljesen mindegy lenne, hogy a magyar szabályok vagy az unió éppen milyen korlátok közé szorítják az államadósság alakulását: a lényeg az, hogy ha van egy szabály, amelyet Paks nélkül sem biztos, hogy teljesítenénk, akkor Pakssal együtt nyilván még nehezebb a feladat. Ha bármilyen olyan számla keletkezik, amelyik az államadósságot növeli, azonnal ki kell találni valamit a csökkentésére. Egy 500 milliárdos reaktor esetében például az adott évre olyan mértékű egyszeri elvonást kellene kitalálni, mint a tranzakciós illeték, a bankadó, a Robin Hood-adó és a közműadó együtt. Ellenkező esetben az unió megint kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, és büntet. És ez a történet nem húsz év múlva kezdődik: a jövő évi konvergenciaprogramban már szerepelnie kellene, hogy az azt követő három évben mi lesz a deficittel. Márpedig Paks-2 2017-ben bizonyára épülni fog, kiadásai lesznek, és megindul az orosz hitelkeret lehívása.
Mindazonáltal a hitelszerződésben Romhányi Balázs talált pozitívumokat is. Az egyik, hogy Magyarország, ha akarja, büntetlenül előtörlesztheti a hitelt. Vagyis szabad a mozgástere abban, hogy ha kedvező a nemzetközi kamatkörnyezet, visszafizesse a kölcsönt az oroszoknak, például külföldön felvett, alacsonyabb kamatozású hitelből. Ez esetben persze nem teljesül a nemzeti bank azon vágyálma, hogy csökkenjen az államadósság devizahányada, de sebaj. A másik pozitívum, hogy a kialkudott kamatok nem túl magasak. (A magyar állam április végén 5,35 százalékos hozammal értékesített tízéves kötvényeket.) A hosszú távú hiteleknél az is megszokott, hogy a kamat a tőke hosszabb lekötése miatt magasabb. A tényleges törlesztőrészletek persze emelkednek, hiszen nemcsak a kamat nő sávosan hétévenként, hanem a felhasznált tőke visszafizetendő aránya is, így a 2030-as évek vége felé már nagy lesz a visszafizetendő összeg. De hátha akkor már jó magas lesz az ország GDP-je, és vígan visszafizetjük a hitelt!
A csali a horgon
Székely Árpád volt moszkvai magyar nagykövet úgy véli, hogy ez a papír nem lehet hivatalos államközi szerződés, hiszen sem terjedelme, sem komplexitása nem éri el egy lakossági autóhitel-szerződés szintjét. Székely szerint továbbá tízmilliárd euró az orosz költségvetés számára is nagy pénz. Az orosz GDP 2013-ban 1450 milliárd euró, a költségvetés kiadási főösszege 290 milliárd euró volt: a tízmilliárd euró tehát az orosz büdzsében is jelentős tétel. Ráadásul Moszkva most leginkább Ukrajnával és a Krím félszigettel van elfoglalva, s az utóbbi Oroszországhoz csatolása nagy kiadásokkal jár: felzárkóztatására legalább 3, de inkább 6 milliárd dollárra, azaz 3-4 milliárd euróra lesz szükség évente. Az orosz pénzügyminiszter, Anton Germanovics Sziluanov többször is utalt rá, hogy a tízmilliárd eurós hitelkeretre nem áll rendelkezésre orosz költségvetési pénz. A Vnyesekonombank állami bank feladata lesz, hogy forrásokat hajtson fel az állami Roszatom nagy üzlete számára.
A volt nagykövet szerint Moszkvának a beruházás konkrét előnyein túl egyértelmű geopolitikai érdeke a hitelszerződéssel megépülő erőmű, hiszen ezzel komoly politikai befolyást szerez egy NATO- és EU-tagállamban. "Oroszország az energetikában két módon szerezhet politikai befolyást. Az egyik esetben olcsó energiáért cserébe kér politikai előnyöket, mint láttuk ezt Ukrajna esetében. A másikban függővé teszi az államot. Magyarország esetében például szinte monopolhelyzetre tesz szert a primerenergia-mérlegben, hiszen a gáz jelentős része és a nukleáris fűtőanyag teljesen Oroszországból jönne, és akkor még a kiégett fűtőelemek végleges lerakásával járó kockázatokról nem is beszéltünk."
Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója korábban úgy nyilatkozott, hogy a fűtőanyag-beszállítás több árbevételt hoz majd, mint az építkezés. Vagyis ez energiatermelés alapanyaga, a fűtőelem többe fog kerülni, mint az építkezés, amelyről most azt sejtjük a hitelszerződés alapján, hogy legalább 12 milliárd euró lesz. Paks-2 megépülésével a régi és az új blokkok pár évig egy időben fognak termelni, a hazai áramszükséglet akár 80 százalékát is adva. Vagyis csaknem a teljes magyar villamosenergia-rendszer az oroszoktól függ majd. Székely Árpád egy további biztonsági szempontra is felhívja a figyelmet: a Magyarországot ellátó legtöbb vezeték Paksról indul majd, márpedig nem okos dolog ilyen stratégiai fontosságú és könnyen sebezhető rendszereket ennyire egy pontba sűríteni. "Szerintem ebből nem lesz semmi" - foglalja össze véleményét a volt moszkvai nagykövet. Székely Árpád szerint a politikailag motivált projekteket ugyanis az élet általában nem igazolja vissza - lásd Nabucco vezeték.
