Hasad a fóti hulladékhegy a házak felett

Belpol

Nyílások, mélyedések jelentek meg a gigantikus méretű felsőkopaszhegyi hulladéklerakó felszínén, a lakott épületek szomszédságában. A környezetvédelmi hatóság sem emiatt, sem a Városligetből származó sitt miatt nem aggódik.

Számos repedés húzódik azon a 10-20 méter magasra nőt fóti hulladékhegyen, amelynek a gyarapodása folyamatos volt az elmúlt években. A fót-felsőkopaszhegyi volt homokbánya feltöltésével keletkezett hulladéklerakó akkor lett országosan ismert, amikor 2016 nyarán ide kezdték üríteni a Városligetből származó sittet. A Liget Zrt. logisztikai partnere, a Szűcs Fuvar cégcsoport szállította a Liget-projekt bontási törmelékét Fótra, ahová a volt Hungexpo-épületek maradványai kerültek. A lerakóban azóta szemmel is jól látható mennyiségben gyarapodott a különböző összetételű törmelék, amelyre szemcsés homok és kavicsréteg került. Azt nem lehet látni, milyen anyagokat milyen mélységben rejt a fedőréteg, azt viszont igen, hogy az esőzések mozgásba hozták a hulladékhegy laza szerkezetű felületét. A feltöltött réteg több helyen sávokban vált el egymástól, számtalan repedés sorakozik, de keletkeztek már nagyobb üregek is a talajmozgás miatt. A hulladékhegyet nem tartja támfal, az alatta húzódó utat és a közelben lévő házakat semmi sem védi, magára hagyottan emelkedik ki a zárt kertek zöldjéből, messziről uralva a látképet. A telepet már senki sem őrzi, betontömbökkel zárták el a bejáratát, semmi mozgás nem tapasztalható. Mindez a működés befejezésére utal, bár erről a környezetvédelmi hatóságnak nincs tudomása, mivel erre vonatkozó bejelentést nem kaptak a Szűcs Fuvartól.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

Megkérdeztük a zöldhatóságot, az esetleges katasztrófahelyzet elkerülése érdekében milyen lépéseket tesznek, de illetékesség hiányában elhárították megkeresésünket. „A hatóság nem rendelkezik katasztrófaelhárítási hatáskörrel. A legutóbbi helyszíni ellenőrzés során nem volt jele annak, hogy balesetveszélyes helyzet állna fenn. A telephelyet a legközelebbi lakóháztól út is elválasztja. Homokréteg elhelyezését a hatóság nem tapasztalta, viszont apró frakciójú kezelt anyag található a helyszínen, amely külső megjelenésében hasonlíthat a homokra” – tudatta a Naranccsal a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalának Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya.

Veszélyes hulladék vagy csak az azt jelző szalag?

A zöldhatóság kérdéseink nyomán május 22-én tartott helyszíni ellenőrzést, és mindent rendben talált a Szűcs Fuvar Team hulladéklerakójában. A környezetvédelmi hatóság veszélyes hulladéknak se találta nyomát, jóllehet a telepen a veszélyes hulladékok szállításához kötelezően használt szalagok is kikandikálnak a törmelékkupacból. „A hatóság ellenőrzése során a telephelyen csak építési-bontási törmelék volt látható, amely között több mint 1 m hosszú sárga műanyag szalag volt, amelyen többször szerepel az A_D_R felirat. Veszélyes hulladékot a telephelyen az ellenőrzés során nem leltek fel. A hatóságnak nincs információja arra vonatkozóan, hogy a telephelyre veszélyes hulladék került volna beszállításra, ezt a helyszínen tapasztaltak is megerősítik.”

false

 

Fotó: A szerző felvétele

false

 

Fotó: A szerző felvétele

Ami tudható: két évvel ezelőtt a volt Hungexpo-épületek azbesztes törmelékét ideszállították. A zöldhatóság akkor sem talált veszélyes hulladékot a sittben. A Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége ugyanakkor laboratóriumi vizsgálattal igazolta az azbeszt jelenlétét: nem porlódó azbesztcementes csövet és palát talált a bontás után. Utóbbiból 1-2 köbméter került a bontási törmelékbe, összesen 10-20 kiló azbesztcementes törmelék pedig szétszóródott, ezen kívül 15 köbméter azbesztpalát azonosítottak. 2017 nyarán a Petőfi Csarnok bontása után szintén laboratóriumban mutatták ki az azbeszt jelenlétét. A PeCsa maradványait a gödi lerakóba fuvarozták, amelynek szomszédságában egy farm és egy föld alatti vízgyűjtő medence található.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

Ami a Fóton látható veszélyes hulladékot jelző csíkot illeti, abból több is található a hulladéktelepen, az egyik eredetére utalhat, hogy a Linartech Ipari Szolgáltató Kft. molinója mellé ágyazódott be. A Hermina úton működő Linartech a Pannonbau csoport tagja, amely pedig Jámbor János nagyvállalkozóhoz, a Herz szalámigyár volt tulajdonosához tartozik, aki a Pannonbau-Budapast Kft.-vel tért vissza a Fáy utcába, amikor 2016. decemberben megvette a Vasas Futball Clubot működtető céget. Nem merész feltételezés, hogy Fótra a lebontott Fáy utcai stadion maradványaiból is került egy-két vasbeton tömb.

A felsőkopaszhegyi lerakónak csak ideiglenes tárolásra van engedélye, az odaszállított törmeléket osztályozás és feldolgozás után újra kellene hasznosítani és elszállítani. A hulladékgazdálkodási engedély szerint összesen 100 000 tonna hulladék lehet egyidejűleg a telephelyen, valamint további 25 000 tonna „föld és kövek megnevezésű hulladék”. Mindeközben a hulladéktömeg magassága és kiterjedése folyamatosan növekszik, pedig a zöldhatóság is hangsúlyozta válaszában: az engedély nem hulladékártalmatlanításra szól, és homokréteget sem lehetne alkalmazni, mivel „az engedélyekben sem szerepel ilyen előírás, tekintve, hogy a telephelyen nem hulladékártalmatlanítást, hanem hasznosítási tevékenységet végeznek”. Az érdi zöldhatósági ellenőrök azt állapították meg, hogy a telephelyen „külön halmozva kezelt anyagok és kezeletlen hulladékdepóniák voltak láthatóak. A hulladékok mellett a telephelyen nagy mennyiségű hulladéknak nem minősülő (hasznosított) anyag is található”.

A Szűcs Fuvar felsőkopaszhegyi tevékenységét évek óta próbálják leállítani a bánya környékén élők, csakhogy az önkormányzatnak szimpatikus a cég tevékenysége. „Elhajtottak, azt mondták, jobban teszem, ha befogom a számat” – mondta az egyik felsőkopaszhegyi lakos két éve a vs.hu-nak. Egy másik környékbeli most arról beszélt ottjártunkkor, nem értették, miért kapott engedélyt a hulladékbánya, miután az előző gazdájának azért nem engedték folytatni a tevékenységet, hogy több anyagot már nem lehet odahelyezni.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

A Szűcs Fuvar egyébként kiváló kapcsolatot ápol Bartos Sándor (Fidesz) polgármesterrel. 2011-ben Bartos – még alpolgármesterként – felvette a kapcsolatot Szűcsékkel, hogy vállalják a fóti nyugati iparterület rendezését. Ez azt jelentette, az ott található betonhulladékot elszállítják, hasznosítják, ellenszolgáltatásaként pedig – a tereprendezést követően – bevizsgált, nem szennyezett földet tesznek le. Ez az üzlet kapóra jött a Szűcs Fuvarnak, hogy el tudja látni a Liget-projektért tett vállalását. Az elbontott Szabolcs utcai kórház területéről vittek oda törmeléket, amely nem állta ki a szerződés szerinti földminősítést: volt benne tégla, beton, műanyag cső, üveg, gumiőrlemény, kátrány, csempe, háztartási hulladék, sóder, homok és Strabag-szalag, mivel a kórház helyén a Strabag építi az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot.

A fóti képviselő-testület 2011-es döntése úgy szólt, a Szűcs Fuvar fél méter magasságban töltheti fel a területet nem szennyezett földdel, ettől függetlenül elérték a 3-5 méteres magasságot is. A feltöltési munkák végzése során a Szűcs Fuvart az önkormányzat többször felszólította, hogy a szerződésben előírtak szerint igazolja a beszállított föld mennyiségét, 5 ezer köbméterenként végezzen kontrollméréseket, az ezekről szóló igazolásokat adja át. Mivel ezek egyikét a cég nem teljesítette, az önkormányzat 2015. március 20-án megtiltotta további föld elhelyezését a területen, a cég azonban folytatta tevékenységét. Egy környezetvédelmi igazságügyi szakértő megállapította, a nyugati iparterület szántóként a továbbiakban már nem használható, ezért javasolta az ingatlanok művelési ágának megváltoztatását.

A Szűcs Fuvar Team termelési igazgatója, Szűcs Gábor a jövő hét elejére ígért válaszokat kérdéseinkre, és egy bejárásra invitált.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.