A NER-lovagoknak kedvezhet a készülő borászati és szőlészeti törvény egyik új fejezete - írja a Népszava.
A lap azt írja, a rövidesen a parlament elé kerülő törvénytervezet különválasztaná a történelmi borvidéken a síkfekvésű és a hegyi területeket, s csak az utóbbiakról kerülhetne ki „tokaji” névvel ellátott palack, a többiek „zempléni” megjelöléssel, s emiatt jóval alacsonyabb áron hozhatnák csak forgalomba a borokat.
A most tervezett bortörvényi változás kettévágná a hatezer hektáros borvidéket, s zempléninek minősítené például Olaszliszka, Hercegkút, Szegi, Sárospatak, Bodrogkisfalud sőt, még Tokaj és Tolcsva egyes területeit is.
A lapnak nyilatkozó helyi borászok szerint a tervezett intézkedésekkel a kisbirtokosokat hozzák nehéz helyzetbe, miközben néhány hatalomközeli kézben koncentrálódnak a tokaji területek. Ennek első lépése az volt, amikor az állami felvásárló Grand Tokaj Zrt. három éve a kistermelők jó részével nem kötött felvásárlási szerződést, vagy épp kilónként alig nyolcvan – sőt, néhány esetben tíz - forintot ajánlott a szőlőért, miközben annak előállítási költsége nagyjából 110 forint kilónként.
Később a kormány a túltermelésre hivatkozva bevezette a zöld szüret lehetőségét, vagyis támogatta, ha valaki még éretlen állapotban levágta és megsemmisítette a fürtöket. A lap szerint az alföldi területek után a tokaji borvidéken éltek legtöbben ezzel a lehetőséggel, nem látva esélyét a normális áron történő értékesítésnek.
A tokaji borvidéken az utóbbi években több kormányközeli szereplő is szerzett területet, kivágták a régi szőlőket, és felvették a 75 százalékos állami támogatást az új telepítésre. A lap információi szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) egyik vezető tisztségviselője nemrég telepített közel öt hektár szőlőt a borvidéken, Erdőhorváti környékén, Mádon vannak birtokai Lázár János volt miniszternek, Demeter Ervin korábbi titokminiszternek, míg Tállyát a Fidesz-közeli Századvég volt vezérigazgatója, a Magyar Államkincstár miniszteri biztosi címével is megpántlikázott Márton Péter igyekszik felvirágoztatni.
A lap információi szerint a NER-hez köthető gazdálkodók zöme hegyvidéki birtokkal rendelkezik, abban érdekeltek tehát, hogy minél kevesebb legyen a tokaji megjelölésű terület, s magasabb árfekvésben lehessen a borokat értékesíteni.
Molnár Péter, a Patrícius Borház birtokigazgatója, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának (TBHT) elnöke szerint a készülő bortörvény nem hátrányos a síkvidéken gazdálkodókra, sőt szerinte ezzel egy régen vágyott új lehetőséget kapnak az itteniek, mert ezeken a területeken nemzetközi szőlőfajtákat is telepíthetnek. Molnár szerint arra is van mód, hogy a síkvidéki területeken továbbra is tokaji kategóriában maradjon az, aki az eredetmegjelölés szabályai szerint kíván gazdálkodni, bár a tervezet szerint ezt csak a már meglévő birtokok élettartamáig lehetne igényelni, vagyis, ha bárki újratelepítené a síkvidéki területét, már nem kaphat tokaji minősítést.
