Nem támogatta a feljelentést az orosz metrókocsik ügyében a BKV felügyelő bizottsága

Belpol

A BKV felügyelő bizottsága a független szakértői vizsgálatot megtárgyalva három javaslatot fogalmazott meg: egyik sem kapott többséget, közöttük a DK-s tagoké, amely feljelentést szorgalmazott. A szakértői jelentés következtetése szerint a BKV közgazdaságilag, pénzügyileg jól járt a felújítással, jobban, mintha újakat vásárolt volna, a műszaki tartalom hibáit pedig garanciális javításokkal elháríthatja.

A BKV felügyelő bizottsága (fb) a múlt héten tárgyalta az M3-as metróvonalra vásárolt felújított orosz metrókocsik beszerzésének konstrukcióját, műszaki, jogi tartalmát taglaló jelentést. (A dokumentum részleteit elsőként a Népszava hozta nyilvánosságra több cikkben.) Katona Tamás, az fb elnöke lapunk kérdésére azt mondta, a vizsgálati anyaggal kapcsolatban többféle tartalmú határozatijavaslat-tervezetekről szavaztak, illetve kezdeményezték Karácsony Gergely főpolgármesternél a jelentés nyilvánosságra hozatalát.

Úgy tudjuk, egyik javaslat sem kapott többséget, így a DK delegáltjai által favorizált büntető feljelentésre vonatkozó sem.

A független szakértői jelentést januárban rendelte meg a főpolgármester, amelyet augusztus végére a Budapesti Műszaki Egyetem, egy ügyvédi iroda és egy gazdasági szakértő állított össze. A szakértők szerint a 222 kocsi nagyfelújítása annak ellenére is kedvezőbb közgazdasági és pénzügyi konstrukció volt újak vásárlásánál, hogy 30 éves élettartamuk során még 15 milliárd forintot kell rájuk költeni - legfőképpen a klimatizálás megoldására. Műszaki szempontból úgy ítélték meg, a 30 éves futásidőt képesek teljesíteni, amit a feltárt anomáliák kétségtelenül kedvezőtlenül befolyásolnak, különös tekintettel a padlókorrózióra. A leszállított járműveket azonban korszerűnek tartják, annak ellenére, hogy a gyártás minőségét bizonyos esetekben gondatlannak, sorozathibásnak, amelyek garanciális bejelentések sorozatát eredményezték. A szakértők a további hibák elhárításának haladéktalan megkezdését javasolják.

A jelentés megállapította, hogy a szerelvények felújítására kiírt felhívás szempontrendszere nem kényszerítette rá az ajánlattevőket arra, hogy adott ár mellett a legjobb műszaki tartalmat ajánlják meg, ezt a ténybeliséget a későbbi szerződésmódosítások is alátámasztják. A tendereztetési eljárással ugyanakkor a BKV nem sértett jogszabályt, nem volt jogszerűtlen, műszakilag csupán észszerűtlen, amit viszont kompenzálták a későbbi szerződésmódosításokkal. Ezekbe a vázszerkezet teljes újragyártása, új típusú vontatómotorok és a garanciális idő 20-ról 30 évre való emelése is bekerült.

A független szakértők megvizsgálták azt is, mi lett volna, ha a BKV maga oldotta volna meg a régi kocsik további karbantartást, illetve ha új szerelvényeket vásároltak volna. Előbbi opció lényegében kivitelezhetetlen lett volna, mivel a felszíni metrópótláshoz megfelelő mennyiségű úthálózat nem állna rendelkezésre, a lerobbant szerelvények vállalt élettartamán túli működtetése üzembiztonsági, baleseti és üzemszüneti kockázatait pedig a BKV nem vállalhatta volna. Ez a megoldás, a felszíni pótlás 100 milliárd forinttal haladta volna meg a felújított szerelvények 72 milliárdos költségét, nem szólva a plusz 255 milliárd forintos társadalmi kihatásán, amit a megnövelt környezetterhelés és a többlet utazási idő okozott volna.

Az új szerelvények vásárlására készített költség/haszon elemzés is a felújítás felé billentette a mérleget.

A szakértők szerint bár a felújított szerelvényeknek magasabbak az üzemeltetési költségei, mint az újaknak, azonban ez nem éri el az újak és a felújítottak beszerzési ára közötti különbséget, így összességében jó döntés szültetett az orosz szerelvények felújításáról.

A független szakértői jelentés kalkulációja szerint az új szerelvények 108 milliárd forintos beszerzése állítható szembe a felújított szerelvények 72 milliárd forintos költségvonzatával.

A konstrukció kiválasztásának hiteles történetéhez hozzátartozik az a lényeges körülmény, hogy BKV-nak nem volt más választása, mint a felújítás mellett dönteni. Az Orbán-kormány ugyanis politikai döntéssel jelölte ki az egyetlen utat: kormányhatározatban korlátozta a főváros lehetőségeit, csak azzal a feltétellel engedélyezte a hitelfelvételt a modernizálására, ha a főváros felújíttatja azokat. Erről a Fővárosi Közgyűlés 2014 augusztusában Tarlós István főpolgármester előterjesztésére egyhangúlag döntött ellenzéki támogatással.

A Főpolgármesteri Hivatalban érdeklődtünk arról, milyen intézkedést tervez Karácsony Gergely a jelentés ismeretében. Amint választ kapunk, közöljük.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.