A tű fokán

Belpol

A kormány a harmadik körös oltásra koncentrál, a szakemberek viszont a miatt a nagyjából 3 millió ember miatt aggódnak, akik eddig nem regisztráltak a koronavírus elleni vakcinára.

Az Our World in Data legfrissebb összegzése szerint a világ népességének 15,4 százaléka rendelkezik az új koronavírus elleni teljes oltottsággal. A listát Málta vezeti 89,6 százalékkal, Magyarország a 25., (56,7 százalék), az európai uniós átlag pedig 51,4 százalék. A majdnem 10 millió hazai lakosból – a hétfői lapzártánkkor elérhető adatok alapján – több mint 5,6 millióan megkapták az első oltást, és majdnem 5,5 millióan a koronavírus elleni vakcina mindkét dózisát. Ezek alapján azt is gondolhatnánk, hogy nem állunk rosszul, ám az oltásra regisztráltak száma nem éri el az 5,9 milliót – vagyis kérdés, hogy a negyedik hullám és a delta variáns közeledtével mi lesz a 3 millió beoltatlan (és oltásra még csak nem is regisztrált) emberrel. (A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon nagyjából 1,1 millió 12 év alatti él, őket egyelőre nem oltják.)

Lanyhuló kedv

Az év elején a kormány klipekkel és plakátkampánnyal hirdette, hogy az oltás életet ment. Február végétől, március elejétől már heti 200–300 ezer első oltást adtak be; a csúcs az áprilisi első héten volt, amikor több mint félmillió vakcina talált gazdára. A látványos csökkenés május végén kezdődött, s az elmúlt héten már csupán 24 610 első dózist adtak be. Mindez nem a vakcina hiánya miatt van, hiszen Magyarországra eddig több mint 19 millió adag érkezett, a raktárak tele vannak. A visszaesés okait egyelőre egyetlen átfogó tanulmány sem tárta fel, pedig a szakemberek szerint nagy szükség volna egy ilyen kutatásra. „Azok között, akik eddig nem regisztráltak az oltásra – mondja Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser –, biztosan vannak szélsőséges nézeteket valló oltásellenesek, de a legtöbben valószínűleg csak bizonytalanok, mert eddig nem sikerült őket megfelelő szakmai érvekkel meggyőzni az oltás szükségességéről, és olyan információs buborékban élnek, amely csak egy irányba tájékoztatja őket. Ezért lenne szükség egy szociológiai kutatásra, amelyből megérthetnénk ezeknek az embereknek az érveit, az oltással kapcsolatos problémáit, amire aztán megoldást találhatnánk szakértők bevonásával. Ez nemcsak egyéni probléma, társadalmi vonatkozása is van, hiszen ezek nélkül az emberek nélkül nem fogjuk tudni elérni a nyájimmunitást. Így pedig lehetőséget adunk a koronavírus és variánsai további terjedésének.”

„Ha arra vagyunk kíváncsiak, milyen szociológiai-demográfiai jellemzőik vannak azoknak, akik nem akarják felvenni az oltást, nincs könnyű feladatunk, nem valószínű ugyanis, hogy homogén csoport rajzolódna ki előttünk. Egy ilyen kutatást viszonylag nagy mintán lenne érdemes elvégezni, 2-3 millió forintból nagyjából ezer emberhez el lehetne jutni egy 20-30 perces kérdőívvel” – mondja Hann Endre szociálpszichológus, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója. A szakértő szerint kvalitatív kutatást is érdemes lenne készíteni, ahol egy-egy fókuszcsoportban 8-10 emberrel készül mélyinterjú arról, hogy miért nem akarják felvenni az oltást. Hann szerint ez azért is lenne érdekes, mert a csoportos beszélgetések alkalmával nem csak egyéni válaszok születnek, hanem a csoporttagok egymást is erősíthetik. És bár az elutasítás okait firtató kérdés nyitott kérdés, azaz nem csak igen/nem válasz adható rá, és emiatt az eredmény nehezebben számszerűsíthető, fontos következtetésekre adna lehetőséget. „Emellett egy olyan felmérést is jó lenne készíteni, ahol azokat is kérdeznénk, akik az oltás mellett vannak, így megvizsgálhatnánk, miben különböznek az oltás ellen érvelőktől.”

Július végén, amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarországon mindenki, aki igényli, megkaphatja a védőoltás harmadik dózisát is (ha minimum négy hónap eltelt a második oltás óta), egészségügyi szakemberek (Balkányi László, Falus András, Rékassy Balázs, Sarkadi Balázs és Weltner János) nyílt állásfoglalásban kritizálták e lépést. Szerintük Magyarországon ma a jelenlegi legfontosabb járványügyi feladat az átoltottság növelése, különösen a veszélyeztetett csoportok körében. A kritikus hangokat tovább erősítette a harmadik oltás beadásának eljárásrendje – ezt több háziorvos is úgy kommentálta lapunknak, hogy „nincs szakmailag előkészítve”. A fenti szakértők (ezúttal Ferenci Tamás klinikai biostatisztikussal kiegészülve) megjelentettek egy részletes, többoldalnyi szakirodalommal alátámasztott, átlátható eljárásrendet, amelyet aztán a Magyar Orvosi Kamara nyugodt szívvel ajánlott minden tagjának.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.