A tű fokán

Belpol

A kormány a harmadik körös oltásra koncentrál, a szakemberek viszont a miatt a nagyjából 3 millió ember miatt aggódnak, akik eddig nem regisztráltak a koronavírus elleni vakcinára.

Az Our World in Data legfrissebb összegzése szerint a világ népességének 15,4 százaléka rendelkezik az új koronavírus elleni teljes oltottsággal. A listát Málta vezeti 89,6 százalékkal, Magyarország a 25., (56,7 százalék), az európai uniós átlag pedig 51,4 százalék. A majdnem 10 millió hazai lakosból – a hétfői lapzártánkkor elérhető adatok alapján – több mint 5,6 millióan megkapták az első oltást, és majdnem 5,5 millióan a koronavírus elleni vakcina mindkét dózisát. Ezek alapján azt is gondolhatnánk, hogy nem állunk rosszul, ám az oltásra regisztráltak száma nem éri el az 5,9 milliót – vagyis kérdés, hogy a negyedik hullám és a delta variáns közeledtével mi lesz a 3 millió beoltatlan (és oltásra még csak nem is regisztrált) emberrel. (A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon nagyjából 1,1 millió 12 év alatti él, őket egyelőre nem oltják.)

Lanyhuló kedv

Az év elején a kormány klipekkel és plakátkampánnyal hirdette, hogy az oltás életet ment. Február végétől, március elejétől már heti 200–300 ezer első oltást adtak be; a csúcs az áprilisi első héten volt, amikor több mint félmillió vakcina talált gazdára. A látványos csökkenés május végén kezdődött, s az elmúlt héten már csupán 24 610 első dózist adtak be. Mindez nem a vakcina hiánya miatt van, hiszen Magyarországra eddig több mint 19 millió adag érkezett, a raktárak tele vannak. A visszaesés okait egyelőre egyetlen átfogó tanulmány sem tárta fel, pedig a szakemberek szerint nagy szükség volna egy ilyen kutatásra. „Azok között, akik eddig nem regisztráltak az oltásra – mondja Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser –, biztosan vannak szélsőséges nézeteket valló oltásellenesek, de a legtöbben valószínűleg csak bizonytalanok, mert eddig nem sikerült őket megfelelő szakmai érvekkel meggyőzni az oltás szükségességéről, és olyan információs buborékban élnek, amely csak egy irányba tájékoztatja őket. Ezért lenne szükség egy szociológiai kutatásra, amelyből megérthetnénk ezeknek az embereknek az érveit, az oltással kapcsolatos problémáit, amire aztán megoldást találhatnánk szakértők bevonásával. Ez nemcsak egyéni probléma, társadalmi vonatkozása is van, hiszen ezek nélkül az emberek nélkül nem fogjuk tudni elérni a nyájimmunitást. Így pedig lehetőséget adunk a koronavírus és variánsai további terjedésének.”

„Ha arra vagyunk kíváncsiak, milyen szociológiai-demográfiai jellemzőik vannak azoknak, akik nem akarják felvenni az oltást, nincs könnyű feladatunk, nem valószínű ugyanis, hogy homogén csoport rajzolódna ki előttünk. Egy ilyen kutatást viszonylag nagy mintán lenne érdemes elvégezni, 2-3 millió forintból nagyjából ezer emberhez el lehetne jutni egy 20-30 perces kérdőívvel” – mondja Hann Endre szociálpszichológus, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója. A szakértő szerint kvalitatív kutatást is érdemes lenne készíteni, ahol egy-egy fókuszcsoportban 8-10 emberrel készül mélyinterjú arról, hogy miért nem akarják felvenni az oltást. Hann szerint ez azért is lenne érdekes, mert a csoportos beszélgetések alkalmával nem csak egyéni válaszok születnek, hanem a csoporttagok egymást is erősíthetik. És bár az elutasítás okait firtató kérdés nyitott kérdés, azaz nem csak igen/nem válasz adható rá, és emiatt az eredmény nehezebben számszerűsíthető, fontos következtetésekre adna lehetőséget. „Emellett egy olyan felmérést is jó lenne készíteni, ahol azokat is kérdeznénk, akik az oltás mellett vannak, így megvizsgálhatnánk, miben különböznek az oltás ellen érvelőktől.”

Július végén, amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarországon mindenki, aki igényli, megkaphatja a védőoltás harmadik dózisát is (ha minimum négy hónap eltelt a második oltás óta), egészségügyi szakemberek (Balkányi László, Falus András, Rékassy Balázs, Sarkadi Balázs és Weltner János) nyílt állásfoglalásban kritizálták e lépést. Szerintük Magyarországon ma a jelenlegi legfontosabb járványügyi feladat az átoltottság növelése, különösen a veszélyeztetett csoportok körében. A kritikus hangokat tovább erősítette a harmadik oltás beadásának eljárásrendje – ezt több háziorvos is úgy kommentálta lapunknak, hogy „nincs szakmailag előkészítve”. A fenti szakértők (ezúttal Ferenci Tamás klinikai biostatisztikussal kiegészülve) megjelentettek egy részletes, többoldalnyi szakirodalommal alátámasztott, átlátható eljárásrendet, amelyet aztán a Magyar Orvosi Kamara nyugodt szívvel ajánlott minden tagjának.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk