A választók 60 százaléka elhitte, hogy Márki-Zay katonákat küldene Ukrajnába

  • narancs.hu
  • 2022. április 13.

Belpol

Egy friss kutatás megerősíti, hogy nagyon átmentek a propaganda által sulykolt kormányzati üzenetek a kampányban. 

A választók 86 százaléka találkozott azzal az állítással, hogy Márki-Zay Péter magyar katonákat és fegyvereket küldene Ukrajnába, és azok közül, akik találkoztak vele, 60 százalék igaznak is tartja az állítást - derül ki a Dimenzió Média Alapítvány HVG által ismertetett kutatásából.

A valóságban Márki-Zay mindössze annyit mondott, hogy egy ilyen irányú NATO-döntés esetén (ami természetesen azóta sem született meg) akár katonai segítséget is nyújtana Ukrajnának, a kutatás szerint mégis a Fidesz támogatóinak 88 százaléka azonosult a kormányzati narratívával. A pártnélküliek 61, de még az ellenzéki szavazóknak is 30 százaléka tartotta igaznak, hogy Márki-Zay magyar katonákkal támogatná Ukrajnát.

Annak a két állításnak, hogy a baloldal elvenné a 13. havi nyugdíjat és támogatná a nemátalakító kezelések népszerűsítését némileg alacsonyabb volt az elterjedtsége és az elfogadottsága, de a Fidesz-szavazók többsége és a pártnélküliek közel fele ezeket is elhitte.

Vicsek Ferenc, a jelentés egyik készítője szerint a tanulság az, hogy „nem lehet szabad és demokratikus választásokról beszélni ott, ahol a polgárok jelentős része, a választást érdemben befolyásoló aránya nem találkozik a politikai versenyben részt vevők egy részének üzeneteivel, így azokkal sem, amelyek idejében cáfolják a róluk terjesztett hamis állításokat.”

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.