„A Várba ácsingózó haveroknak akarnak olcsó műemlék lakásokat adni”

Két héten belül szavaz a parlament a lakástörvény módosításáról. A jogszabály szerint a világörökségi helyszínen lévő bérlakásokat áron alul lehetne megvásárolni az önkormányzatoktól. A törvényjaslatot jegyző fideszes Böröcz László nem egyeztetett a jogszabály által leginkább érintett budapesti kerületek vezetésével. Pedig lenne mit megbeszélni. V. Naszályi Márta budavári és Soproni Tamás terézvárosi polgármestert kérdeztük.

Narancs.hu: Nemrég Böröcz László bejelentette, hogy módosítja a benyújtott törvényjavaslatot, melynek értelmében az önkormányzati lakásokat nem lenne kötelező az egész országban eladni, hanem csak azokat, amelyek világörökségi helyszíneken vannak. Budapest tekintetében ez leginkább az I. és a VI. kerületre vonatkozik. Mi a véleményük erről a változtatásról?

V. Naszályi Márta: Itt bújt ki a szög a zsákból, hiszen az, ami a módosító indoklásában szerepel, miszerint a kispénzű családokat szeretnék megfizethető áron lakástulajdonhoz juttatni, egész egyszerűen nem igaz. Csak arról van szó, hogy a Várba ácsingózó haveroknak akarnak olcsó műemlék lakásokat adni. Kifejezetten visszataszító, hogy fedősztoriként használják fel azokat a vári lakosokat, akiket sérelem ért a rendszerváltás utáni lakásprivatizáció kapcsán, mivel ők akkor nem vásárolhatták meg nyomott áron a bérleményeiket. Ezt a helyzetet a kerület előző, kormánypárti polgármestere huszonegy éven keresztül nem oldotta meg. Eddig eszük ágában sem volt foglalkozni az érintett lakók kárpótlásával, most, hogy ellenzéki vezetésű a kerület, hirtelen fontos lett ez a kérdés. Az előző önkormányzati vezetéssel ellentétben mi szabályosan működünk, ami pedig a lakáspolitikánkat illeti, mindenkinek a bérleti jogviszonyát azonos szempontrendszer alapján bíráljuk el, nem kivételezünk senkivel sem politikai alapon, sem más alapon. A Fideszben most úgy érezhetik emiatt, hogy a kerületben bezárult egy kiskapu, éppen ezért törvényi szintre emelik a lakásgazdálkodást. A választási programomban szerepelt, hogy az említett történelmi igazságtalanságot elszenvedő lakók helyzetét rendezzük, ehhez valóban szükség lett volna törvénymódosításra, azonban az, amit Böröcz László szeretne, egészen másról szól. Az önkormányzatnak nem lesz beleszólása abba, hogy kinek és hogyan adja el ezeket a lakásokat, így nem lesz lehetőségünk felelősen dönteni.

Soproni Tamás: Ami a VI. kerületet illeti, még mindig nem tudjuk, hogy pontosan hogyan fog minket érinteni ez a törvényjavaslat. Két opció van: ha a világörökségi területekről van szó, akkor az az Andrássy utat és egy belső utcasort jelent. Ez nagyságrendileg hetven lakásunkat érinti. A másik eshetőség szerint ha a világörökségi terület védőövezetét is beleértik a meghatározásba, akkor az összes ingatlanunkra vonatkozik a kényszerprivatizáció. Egyébként elfogadhatatlannak tartom, hogy Böröcz képviselő úr egy telefont sem eresztett meg eddig az érintett polgármesterek felé. Ami pedig az 1993-as lakásprivatizációból kimaradt vári ingatlanokat illeti, szerintem jó döntés volt annak idején elidegeníthetetlenné tenni ezeket, ugyanakkor, ha tényleg csak az ott lakók vehetnék meg a lakásaikat, az még elfogadható kompromisszum lenne. De mint látjuk, nem erről van szó.

Narancs.hu: Böröcz László szerint nem kell attól félni, hogy NER-közeli emberek, mint például Bayer Zsolt áron alul veheti majd meg a vári bérleményét, mivel minimum ötéves bérleti jogviszony szükséges ehhez. Pár év múlva azonban letelik ez az idő.

VNM: Bayer Zsolt csak a saját nevén lévő bérleményt nem veheti meg most azonnal, de a szomszéd nyugdíjas néni nevében benyújthat vásárlási kérelmet, ha neki már összejött az ötéves bérleti jogviszony. Megjegyzem, hogy én még nem láttam írásban ezeket a legújabb módosításokat, tehát még nem tudom mi lesz ennek a vége. Véleményem szerint csak azokat a lakásokat kellene felszabadítani az elidegenítési tilalom alól, ahol olyan lakók élnek, akik tényleg kimaradtak annak idején a privatizációból.

ST: A legelső hírekhez képest ez pozitív változás, mivel van olyan ingatlanunk az Andrássy úton, amit tavaly újítottunk fel abból a célból, hogy szociális alapon kiadhassuk. Ha most azonnal ezt áron alul el kéne adnunk, eléggé visszás lenne. Nem ártana tudni azt sem, hogy ez az egész visszamenő rendszerben fog működni, vagy mostantól folyamatosan el kell adnunk azokat a lakásokat, ahol öt évnél tovább van egy bérlő. Továbbá ez a törvényjavaslat a jelenlegi formában mindenképpen sérti az önkormányzatok jogbiztonságát, hiszen mégiscsak arról van szó, hogy a saját tulajdonunkról le kell mondanunk az Országgyűlés esetleges döntése alapján. Egyeztetés nélkül mindezt egy normálisan működő jogállamban nem lehetne megtenni. Mindenesetre bizakodunk, hogy fog még puhulni ez a törvényjavaslat, mire szavazásra kerül sor.

Narancs.hu: Ha Böröcz László végül mégis egyeztetésre hívná önöket, mit mondanának neki?

VNM: Azt, hogy ez a törvénymódosítás szóljon arról, az önkormányzatok maguk dönthethessék el, melyik lakás elidegeníthető és melyik nem. Továbbá szerepeljen benne, hogy az, aki most olcsón megvásárolja a lakását, 5-10 évig nem adhatja el. (Interjúnk elkészülte után jelentette be Böröcz László, hogy a továbbértékesítés 3-5 éves tilalmát is beleírhatják a törvényjavaslatba - a szerk.)

ST: Véleményem szerint csak azt a szűk kört kellene kedvezményezetté tenni a törvény által, akik bizonyíthatóan kimaradtak a harminc évvel ezelőtti lakásprivatizációból. Ezen kívül olyan összegért kellene eladni ezeket a lakásokat, ami az önkormányzatok számára is elfogadható árat jelent, a lakókat pedig kedvező állami hitellel lehetne támogatni, annak érdekében, hogy ne az önkormányzatok kárára történjen a tranzakció.