A Vidnyánszky-féle Magyar Teátriumi Társaság szerint az SZFE-n nem színvonalas az oktatás

  • 2020. június 21.

Belpol

A Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátriumi Társaság nyílt levélben véleményezte a Színház- és Filmművészeti Egyetem kormány által tervezett átalakítását.

A Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátriumi Társaság nyílt levélben véleményezte a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kormány által tervezett átalakítását, miután erre kérte az egyetem hallgatói önkormányzata.

„Az Egyetem nem tagja a Teátrumi Társaságnak, így az alapszabályunk által a tagjaink számára biztosított és elvárt érdekképviseletet sem tudjuk az SZFE felé ellátni. Véleményünk, meglátásaink azonban természetesen vannak", írják.

A Társaság szerint „a magyar színházi társadalom által már széleskörűen ismert és vitathatatlan tény" az, hogy „az SZFE infrastrukturális állapota, épületeinek, előadótermeinek minősége siralmas, a munka- és oktatási körülmények az Egyetemen gyászosak. Az Egyetem vezetése az elmúlt évtizedekben nem volt képes ezt a helyzetet megszüntetni, egyetlen kormányzattal sem jutottak ebben dűlőre. Az SZFE oktatási munkájának minőségét a szakma jelentős többsége régóta alacsony színvonalúnak tartja."

Szerintük „az egyetemen végzett hallgatók nem szolgálják ki a magyar kőszínházi hálózatot, melyet az adófizetők befizetéseiből, közfeladatellátás céljából tart fenn az ország. (...) Ennek elsősorban az az oka, hogy az egyetem oktatói közössége a független szféra felé orientálja a hallgatókat, mely bár szakmailag érdekes és fontos kihívás, ugyanakkor az ország színháznézőinek kiszolgálása szempontjából megengedhetetlen. (...) Az SZFE oktatási, tudományos és menedzsment tevékenysége az elmúlt évtizedek során nem újult meg és nem tudott felfrissülni. Változatlanul ugyanazon szakmai kör folytat oktatási gyakorlatot az egyetemen, merev és elavult struktúrákhoz ragaszkodva, beszűkült elképzelések mentén", áll többek között a levélben.

Álláspontjuk szerint a modellváltás növeli az egyetem autonómiáját.

Az SZFE kormányzati átalakítása ellen több százan tüntettek vasárnap délután. A demonstráción Hegedűs D. Géza azt mondta: „törvénybe akarják iktatni, hogy a mi történetünk nincs többé."

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.