Vitályos Eszter Pest megyei országgyűlési képviselő és a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára egy éve jelentette be, hogy az Átölel a Pilis Dunakanyar Szövetség alapítójaként kezdeményezi a Pilis-Dunakanyar UNESCO Világörökséggé nyilvánítását. „A Szövetség építettörökség- és természetvédelmi munkacsoportjával egyetértésben úgy látjuk, a Pilis-Dunakanyar páratlan vidéke, kulturális és történelmi múltja, épületei és természeti csodái megőrzendő és ápolandó értékek” – fogalmazott. Hozzátette, a kezdeményezés lehetőséget teremt arra, hogy az eddig elmaradt és a járványhelyzet miatt átcsoportosított turisztikai, épített örökségi és természetvédelmi fejlesztéseknek a települési önkormányzatokkal közösen újabb lendületet adjanak és forrást szerezzenek.
Pár nappal később Vitályos Eszter levelet küldött a térség polgármestereinek, hogy javaslataikkal és szakmai véleményükkel segítsék az UNESCO Világörökséggé nyilvánításának előkészítését. Decemberben egy megbeszélésre is sor került, melyen az Építési és Közlekedési Minisztérium, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Turisztikai Szövetség, Visegrád Várös Önkormányzata, valamint az Átölel a Pilis Dunakanyar Szövetség munkatársai vettek részt. „A mai megbeszélésen tisztáztuk a világörökségi pályázat benyújtásának folyamatát és egyeztettük a ránk váró feladatokat ahhoz, hogy 2023-ban egy, a Kormány által is elfogadható és példa értékű munka kerüljön benyújtásra és remélhetőleg a világörökségi várományosi listára!” – fogalmazott Vitályos akkori bejegyzésében.
Mi történt egy év alatt?
Megkerestük a képviselőt, valamint az Átölel a Pilis Dunakanyar Szövetséget, hogy megtudjuk, milyen munka történt az elmúlt egy évben. Megkeresésünkre Csontos Dömötör, a szövetség épített- és természeti örökségvédelmi munkacsoportjának vezetője, a Pilisi Parkerdő Visegrádi Erdészetének vezetője válaszolt. Mint írta, 2022 év elején mutatták be az Átölel a Pilis-Dunakanyar 2030 Fejlesztési Stratégiát, „amely a lakossági felmérések alapján dinamikusan meghatározza a következő években folytatott fejlesztési törekvéseiket térségünket tekintve”. A dokumentum épített és természetvédelmi örökséggel foglalkozó pontjában úgy fogalmaztak: „távlati céljaink között szerepel, hogy a Pilis-Dunakanyar világörökségi nyilvántartásba kerüljön, ezt erőnkhöz mérten szeretnénk előmozdítani”.
Csontos szerint az azóta eltelt időben számos előrelépés történt. „Tájékozódtunk a vonatkozó jogszabályok és rendeletek adta lehetőségekről, illetve kijelöltük a lehetséges együttműködők körét, akik közül jónéhánnyal már fel is vettük a kapcsolatot és megtörténtek az első egyeztetések” – írta. Megemlítette, hogy Vitályos Eszter tavaly ősszel ötpontos akciótervet hirdetett, melynek egyik pontja a világörökségi törekvések meggyorsítása volt annak érdekében, hogy az „a településeknek akár forintosítható épített-, természet- és kulturális örökségvédelmi többletet hozhasson”. Hozzátette – ahogyan azt fentebb már említettük –, levélben megkeresték az önkormányzatokat, hogy együttműködésüket és javaslatukat kérjék.
„Számos válasz érkezett, amelyek közül szeretném pozitív példaként említeni Budakalászt, ahol a testület egyhangúlag megszavazta a világörökséggé nyilvánítás előkészítését célzó dokumentációval kapcsolatos határozati javaslatot, valamint
világörökségi jegyzékbe történő felvételre ajánlotta a település védelmezett Árpád-kori leleteit, a pálos kolostorromot, a régészeti lelőhelyeket, a Gyógynövénykutató Intézetet, a dunai partszakaszt, a kálvária és a romtemplom területét, valamint a római kori kőbányát.
Reméljük, hogy hamarosan minden településről hasonló javaslatok érkeznek, többek között Szentendréről, ahonnan még sajnos nem reagáltak érdemben a megkeresésekre” – írta a munkacsoport vezetője.
Ha már válaszában külön kiemelte Szentendrét, megkerestük a várost, hogy miért nem reagáltak a szövetségnek, és mi az álláspontjuk a kezdeményezésről. Válasz cikkünk megjelenéséig nem érkezett a részükről; ha ez később megtörténik, frissíteni fogjuk írásunkat.
Frissítés április 4-én 18 óra 28 perckor: Szentendre beáll a kezdeményezés mögé
Cikkünk megjelenése után pár nappal arról tájékoztatta lapunknak Szentendre Város Önkormányzata, hogy a város is részt vesz a kezdeményezésben. Fülöp Zsolt polgármester az alábbi levelet küldte el Vitályos Eszter országgyűlési képviselőnek:
„Tájékoztatom Képviselő asszonyt, hogy az UNESCO Világörökséggé nyilvánítás megalapozó dokumentációjának elkészítését, a védendő kulturális-, épített- és természeti örökségeinkről szóló kezdeményezését támogatom. Örömmel értesültem róla, hogy megvizsgálták a szükséges jogszabályi háttereket, ezért utasítottam Lőrincz Ágnest, a Turisztikai Desztináció Menedzsment iroda vezetőjét, hogy Szentendre mind épített örökségével, mint természeti értékeivel, mind kulturális örökségével kapcsolatban a szükséges adatokat továbbítsa Önnek.”
Csontos Dömötör tájékoztatása szerint eddig három komoly előkészítő megbeszélésen vannak túl, „többek között a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi, Mátyás Király Palotamúzeumának vezetőivel, az Építési és Közlekedési Minisztérium illetékes munkatársaival, valamint a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójával és illetékes munkatársaival, akik támogatásukról és szakmai segítségükről biztosítottak bennünket”.
A projekt az anyaggyűjtés és előkészítés szakaszában tart. Jelenleg zajlik a szakértők felkeresése és bevonása, valamint az esetlegesen érintett, korábban benyújtott, várományos pályázatok felkutatása és áttekintése, amelyek a 2000-es évektől datálódnak.
Csontos Dömötös szerint a Pilis-Dunakanyarban fellelhető történelmi-, épített-, kulturális- és természetvédelmi örökség olyan páratlan, diverz és nagymúltú, hogy érdemes »Pilis-dunakanyari Királyi Kultúrtáj«-ként hivatkozni rá a benyújtandó anyagban.
„Azon munkálkodunk, hogy minden településről összegyűjtsük a javaslatokat, átfésüljük a korábbi dokumentumokat, bevonjuk a megfelelő szakértőket és még az idei évben olyan színvonalú, egységes szakmai anyagot tegyünk le az illetékes minisztérium asztalára, amely alkalmas lehet rá, hogy azt Magyarország az UNESCO Világörökségi Bizottsága elé terjessze”
– fogalmazott.
Megkerestük a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot is; azt a tájékoztatást kaptuk, hogy 2022 márciusában természetvédelmi szakmai véleményt adtak ki e témában.
Bonyolult folyamat
„A helyi és az országos politikát, valamint számos szakterület érdekét kell egy irányba terelni” – mondja Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság elnöke. Nagy szerint a világörökségi helyszínné való nyilvánítás azzal kezdődik, hogy a helyi kultúra képviselőinek fel kell emelnie a kimagasló, egyetemes helyi értéket, értékek közösségét, amelyhez meg kell nyerni az országos kultúrpolitikát. Ennek az értéknek olyannak kell lennie, amelyből csak egy van a világon, vagy ha több is van belőle, akkor az adott helyszínen úgy jelenjen meg, ahogyan sehol máshol nem.
Ez megfogalmazási kérdés is, sok múlik ezen, több kimagasló egyetemes érték azért nem lett világörökségi helyszín, mert nem tudták kihegyezni a dokumentációkban annak a jelentőségét, vagy mert más országok hasonló értékeikkel gyorsabban pályáztak. Az UNESCO-nak pedig nem érdeke, hogy 20-30 fantasztikus, ám hasonló helyszín legyen a világörökség része.
Önmagában a várományosi listára való felkerülés is hosszú folyamat, melyet komoly tudományos munka, tervezés előz meg. Természetvédők, ornitológusok, régészek, történettudósok, művészettörténészek, valamint hivatalok, állami szervek és önkormányzatok együttműködésén alapszik, rengeteg egyeztetést kell lebonyolítani, adott esetben több ezer oldalas dokumentációt kell készíteni. Továbbá kötelezettséget kell vállalni a helyszín felügyeletéről, karbantartásáról, amit jogszabályban rögzíteni kell, vagyis biztosítani kell, hogy az adott helyszín megmarad az emberiség számára és közkinccsé teszik. Ha ehhez nem sikerül kialakítani a kellő érdekközösséget, akkor nem biztosítható a tervezett világörökségi helyszín fenntartása, vagyis nem tudnak sikeresen pályázni.
Amennyiben ez sikerül, úgy egy környező országból az UNESCO egyik képviselője megvizsgálja a dokumentációt azt nézve, hogy mitől unikális a felterjesztett érték, illetve van-e már hasonló a világban. Ezzel párhuzamosan a helyszínre misszió látogat, amely vizsgálja az értéket, illetve hogy annak a fenntartása törvényileg biztosított-e, a környező hosszú távú fejlesztési programok nem érintik-e. (A Pilis-Dunakanyar esetében érdekes szempont lehet a pilismaróti bányanyitás, amely jelen tudomásunk szerint nem befolyásolja a világörökséggé való nyilvánítást). Még ezt követően is érkezhetnek kérdések az adott államhoz, csak ezután szavaznak a helyszín felvételéről. Ha minden jól is megy, 3-4 évbe biztosan bele telik a világörökségi helyszínné való nyílvánítás.
Esztergom és Visegrád már felkerült
„Egy-egy világörökségi helyszínné kizárólag olyan terület válhat, amely az általa megtestesített érték (kiemelkedő egyetemes érték) kivételessége és páratlansága miatt nemzetközi szempontból is kiemelkedő és egyedi kulturális örökségi, illetve természeti jelentőséggel bír. Ennélfogva folyamatos megőrzése és védelme az egész emberiség, a jelen és jövő generációi számára is kiemelkedő fontosságú” – írta megkeresésünkre az Építési és Közlekedési Minisztérium.
A tárca tájékoztatása szerint egy-egy helyszín kiemelkedő egyetemes értékét az UNESCO Világörökség Bizottsága fogadja el. A Világörökség Jegyzékbe történő felvételről a 21 államból álló UNESCO Világörökség Bizottság dönt az évente esedékes ülésszakán. Valamely felterjesztett várományos helyszín felvételére legkorábban a határidőre (minden év február 1.) történt felterjesztést követő évben kerülhet sor.
Jelenleg Magyarország 10 világörökség várományos helyszínnel rendelkezik. Amennyiben a felülvizsgálati eljárás alapján támogatják a Világörökség Jegyzékbe történő jelölést, a miniszter a kormány részére előterjesztést készít, amely többek között tartalmazza a teljes felterjesztési dokumentációt, a jelölni kívánt helyszín világörökségi kezelési tervével együtt. Az előterjesztés alapján a várományos helyszín Világörökség Jegyzékbe történő jelöléséről a kormány pozitív döntése esetén kerül sor.
A Minisztérium építészeti államtitkára felügyeli a miniszter világörökségi, valamint a világörökségi várományos területekkel kapcsolatos feladatainak ellátását. Például gondoskodik az UNESCO Világörökség Központtal történő kapcsolattartásról és együttműködésről, képviseli Magyarországot a Világörökség Bizottság ülésein és egyéb nemzetközi világörökségi fórumokon. A miniszter pedig ellátja a világörökséggel kapcsolatos állami feladatokat.
Esztergom és Visegrád középkori magyar királyi központok, valamint az egykori Pilisi királyi erdő területe korábban két különálló kulturális kategóriájú várományos helyszínként szerepelt. Az Esztergomi középkori vár 1993-ban, a Visegrádi királyi székhely és vadászterület pedig 2000-ben került fel a Várományos Listára.
A vonatkozó 2019-es kormányrendelet alapján azon világörökségi várományos helyszínek vonatkozásában, amelyek e rendelet hatálybalépése előtt szerepeltek a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében, 2023. december 31-ig felül kell vizsgálni (vagyis ez vonatkozik a már említett esztergomi és visegrádi helyszínekre is).
Az úgynevezett kezdeményező dokumentációt a miniszter állítja össze. A jelenleg folyamatban lévő felülvizsgálati eljárás eredményeképpen lesz megállapítható, hogy mely várományos helyszínek méltók a Világörökség Jegyzékbe történő jelölésre, tájékoztatott a minisztérium.
Nagy Gergely szerint ez a munka rengeteg erőforrást és több ember részéről napi 8 órás munkát is igénybe vehet. Az Átölel a Pilis Dunakanyar Szövetség társadalmi kezdeményezése véleménye szerint nagyon jó, ugyanis a helyi akarat az alapja az egésznek, amelynek látványosan hangot kell adni. Országonként változik, hogy akar-e, képes-e támogatást adni a kormány a világörökségi helyszíneket gondozóknak, az UNESCO pedig csak olyan helyszíneket támogat, ahol anyagi okokból fenntartási gondok keletkeznek, de ez Európában nem jellemző.
Érdemes megemlíteni, hogy több országgal egyetemben pályáztunk a dunai limes hazai szakaszával, azonban a 2021-ben a kormány ebből kivonult, így a magyar szakasz nélkül került fel a várományosi listára. Nagy Gergely megemlíti, hogy a projektbe rengeteg pénzt fektettünk, uniós forrást is. De annyira elhúzódott és annyi területet érintett, hogy nem sikerült a kulturális és társadalmi közmegegyezést kialakítani az értékfennmaradás biztosításához.
(Címlapképünkön: A Dunakanyar látképe, Visegrád és Nagymaros a Visegrádi-hegység felől nézve. Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
