A Fidesz és a H1N1 - Mint maci a mézre

  • Mészáros Bálint
  • 2009. december 3.

Belpol

Bár ezekben a napokban a Fidesz azért aggódik, hogy nem jut hozzá mindenki elég gyorsan a vakcinához, ez nem mindig volt így. Nehéz helyzetben van tehát az, aki az ellenzéki párt megszólalásai alapján szeretné eldönteni, hogy az oltástól, illetve az influenzától kell-e jobban félni.

Márpedig egy néhány héttel ezelőtti közvélemény-kutatás adatai szerint sokan vannak olyanok, akik a párt útmutatása alapján alakították ki álláspontjukat újinfluenza-ügyben: a védőoltást elutasítók túlnyomó többsége tudniillik Fidesz-szimpatizáns.

Azt persze, hogy az emberek ne oltassák magukat, fideszes politikus soha nem állította; de azt sem (ami egy normális országban magától értetődő volna), hogy a megelőzés a legfontosabb, a vakcinával orvosszakmailag semmi probléma nincs, továbbá, hogy a járvány meg a vakcinát előállító cég, az Omninvest háttere két teljesen különálló dolog stb., stb. Volt viszont ún. sugallat: ha beoltatod magad, ezeknek a bizniszét segíted. Szijjártó Péter elnöki stábfőnök például így válaszolt a Népszabadság november eleji körkédésére: "Nem oltattam be magam. És figyelembe véve minden körülményt, nem is fogom." Értse mindenki úgy, ahogy akarja.

Ehhez képest

"Az egészségügyi kormányzat természetesen számíthat a Fidesz szakpolitikusainak és szakembereinek segítségére és tudására" - jelentette ki Szijjártó Péter július 23-án, megismételve Pesti Imre fideszes szakpolitikus egy nappal korábbi felajánlását. Az új típusú influenza szövődményei következtében ekkor halt meg Magyarországon az első beteg, és a segítség valóban elkélt. Hiszen, mint Szijjártó rámutatott, a kormány nem tesz semmit: "Az emberek a mai napig bizonytalanságban vannak: a nyilvánosság elől elhallgatnak rendkívül fontos információkat a Magyarországon lévő oltóanyag mennyisége és minősége kapcsán, mindenfajta híresztelések és kérdések, kételyek merülnek fel. Ilyen helyzetben ez megengedhetetlen."

Ahhoz, hogy minél többen éljenek a megelőzés egyetlen lehetőségével, értelemszerűen két dologra van szükség: oltóanyagra és oltási kedvre. Az elsőért az ellenzéki párt - pozíciójából adódóan - vajmi keveset tehet. Ráadásul a hazai gyár az elsők között állította elő a vakcinát, és szerzett rá forgalomba hozatali engedélyt, a kormány pedig megfelelő mennyiséget rendelt belőle, és megkezdte a terítését. Eközben persze az apparátus a közismert hatékonyságával járt el, és önerőből is annyi bénázásra futotta, hogy pusztán a jogos kritikákra is komplett életművet építhetne egy Fidesz-szóvivő. Még az eleinte szórványos érdeklődést sem sikerült kielégíteni, ugyanis a vakcina nem jutott el a patikákba. A gyógyszerészek - látva a csekély keresletet - nem rendelték meg a húszas egységeket, félve, hogy majd a nyakukon marad. A problémakövetésre berendezkedett egészségügyi kormányzat ekkor vállalta a maradék készlet visszavásárlását. Aztán a halálesetek, valamint a szomszéd országokból (Ukrajna, Szerbia) érkező hírek miatt lassan éledő forgalom újabb problémát hozott felszínre, mivel a patikákat nem a szokásos nagykereskedői hálózat szolgálja ki oltóanyaggal (amikor is a délelőtt megrendelt áru már délutánra ott van), mert nehogy a gaz multik kivigyék az országból a stratégiai készletet. A feladatot az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) kapta meg, amely ezzel egyszerűen nem boldogult - legújabban a patikusoknak kell elballagniuk a helyi ÁNTSZ-kirendeltségekbe. Miután bebizonyosodott, hogy a háziorvosok jelentős része nem partner a vakcinációban, oltóközpontokat állítottak fel (mondjuk, ebben nehéz okosnak lenni, Ausztriában pont az okozott felháborodást, hogy minek hoztak létre oltóközpontokat, mikor erre ott volnának a családorvosok).

Az oltás népszerűsítése viszont ettől részben független. És abban még egy ellenzéki párt is tudott volna segíteni (ha normális országban élnénk). Például úgy, hogy részt vesz a kampányban, s ha már ez a szakmai kérdés is átpolitizálódott (nyilván magától), legalább a saját híveit rábeszéli az oltásra. Hiszen a lebegtetés felér a nemleges felszólítással - a vacilláló ember nem oltat. Főleg, hogy a jelenlegi garnitúrának az emberek döntő többsége a szorzótáblát sem hiszi már el - nem úgy a Fidesznek, amely tehát beleállhatott volna a kampányba. És persze választhatta az általános gyanakvásra rímelő - éppen ezért népszerűnek tetsző - sejtetést a vakcinaügy problémásságáról, azaz a megbetegedések számát növelő elbizonytalanítást. Ezt is tette - egészen a legutóbbi időkig, amikor is a járványtól és a betegségtől való félelem mind erősebb kezdett lenni itthon is. (És ezért nyilván célszerűbb lett egyértelműen oltáspártinak lenni.)

A nyár azzal telt, hogy a Fidesz szerint a kormány "képtelen lesz" vakcinához jutni. Mikola István már május elején felvetette a parlamentben: "Látjuk a multinacionális cégnek a hatalmas nyomulását, látjuk, hogy ők már dolgoznak a vakcina előállításán, és nálunk, ahol egyedül van meg az a lehetőség, hogy a vadvírusból rövid idő alatt vakcinát lehessen előállítani, nem kaptuk meg ezt a lehetőséget. Lát-e a miniszter úr és a kormány arra sanszot, hogy szorgalmazza, menedzselje azt a magyar szellemi tudást, potenciált, mely képes vakcina előállításával az embereket megvédeni?" Július végén Pesti Imre már nagyon türelmetlen volt: "A kormány nem intézkedett időben, és nemhogy szerződés nincs a vakcinát gyártó céggel, de még szándéknyilatkozat sem született a vállalat és a kormány között az oltóanyagok megvásárlására." A honatya egy héttel később már arról sajtótájékoztatott, hogy "az igazi pancser Bajnai-kabinet" egyszerűen képtelen megszervezni az influenzajárvány elleni vakcinák gyártását, holott "minden ország komoly figyelmet szentel a járvány elleni küzdelemre, és a lakosság 50 százalékának biztosítanak oltóanyagot". A szerződéskötést nem sokkal előtte még hiányoló képviselő a közbizalom elősegítéséért azért még hozzátette: "A világon kétfajta készítményt gyártanak, ám a kormány kizárólag a gyengébb minőségű oltóanyagot hajlandó megvásárolni."

Az ellenszer hiányolását nemsokára abba kellett hagyni, mert a kormányzat addig ármánykodott, míg elkészült az engedélyezett vakcina. Amit rögvest sikerült is az MSZP-s Oláh Lajosnak egy, a saját fotójával illusztrált ÁNTSZ-kiadványban ajánlgatnia. "A Gondola reméli, hogy nem azért volt ilyen sürgős piacra dobni milliárdokért az új oltóanyagot, hogy szoci politikusok képe mosolyogjon ránk a járványról szóló tájékoztatóból" - tette egyből kétértelművé az internetes lap az amúgy teljesen jogos felvetést. "Ne csináljunk politikai kampányt az influenza kérdéséből!" - lelte meg a szálkát ugyanezért Mikola István az Országgyűlés egészségügyi bizottságának ülésén.

Megölni, nem, kell, félnetek, jó, lesz

A meccs ekkor már olyan jól állt, hogy kisebb kaliberű cserejátékosok szerepeltetése is belefért. Kupper András november 2-án interpellációval jelentkezett: "Több mint két hónappal ezelőtt jelentették be, hogy 8-10 hét alatt beadható a hatmillió vakcina. Eddig összesen talán pár százezer vakcinát sikerült beadni. Ez eredmény?" Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője az MTI-nek azt mondta, hogy az oltást már nyáron meg kellett volna szervezni, így azonban "úgy tűnik, hogy az oltóanyag eladása, és nem a gyerekek védelme és a megelőzés a cél". Ugyanekkor Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője arra jutott, hogy "az influenza elleni védőoltást a Bajnai-kormány totális káoszba fullasztotta, az emberek vagy félnek az oltástól, és nem adatják be maguknak, vagy pedig beadatnák ugyan, de nincs mit, nincs oltóanyag". Vagy-vagy. Azt viszont egyikőjük sem mondta, hogy az emberek ne féljenek, és bár a hatalmon levők tökkelütött hülyék, azért mindenki próbáljon meg oltóanyaghoz jutni. November 25-én Pesti Imre a következőképpen ragadta meg a lényeget: "Lenyúlás, alkalmatlanság és hazudozás." "Újabb és újabb adatok látnak napvilágot arról, milyen jogi, pénzügyi és kommunikációs trükközés zajlik az influenzajárvány ügyében" - erősítette tovább a bizalmat a Magyar Nemzet.

Mára sikerült az ügyből kihozni a maximumot. A kormány nyerészkedik, mert az EKI túl drágán végzi a disztribúciót (valóban drágán végzi, bár nyáron még az volt a baj, hogy a kormány nem biztosít elég forrást), a kormányzat nem tartja be az Egészségügyi Világszervezet ajánlását (nem igaz), nem nyilvános az Omninvesttel kötött szerződés (itt lehetőséget kapott Gulyás Gergely, a Fidesz ifjúsági tagozatának tagja, hogy megvédje az információszabadságot). Miután nyilvános lett a szerződés, és kiderült, offshore cég az Omninvest tulajdonosa, november 26-án a nemzetbiztonsági bizottság összehívását kezdeményezte a testület KDNP-s elnöke, Simicskó István, hiszen nyilvánvalóan a járványellenes küzdelem előtt tornyosuló legnagyobb problémáról van szó. Ha esetleg az Omninvest tulajdonosai is meglesznek, nehéz helyzetbe kerülhet a Fidesz-kommunikáció: a kormányzati pazarlással nem jöhetnek, mivel a hazai oltóanyag ára a konkurens termékek töredéke; amik amúgy jövő ilyenkorra érnének ide, ha inkább azokból rendelnénk. Jelenleg itt tartunk a meggyőzésben, miközben világszerte egyre komolyabban veszik a járványt, Magyarország pedig a szükséges átoltottság negyedénél, ha jár.

Megemlítendő, hogy a magától értetődő kormányszapulás mellett következetes oltáspártiságot egyedül az egyébként infektológus Mikola doktor képvisel. Országgyűlési felszólalásaiban, a bizottsági üléseken napirenden tartja a témát, a Magyar Nemzetnek adott interjúban közölte, hogy az egész családját beoltatta. A Hír Tv-nek azt nyilatkozta, hogy a hazai oltóanyag kiváló, a kormány megfelelő mennyiséget rendelt, és kifejezetten olcsón jutott hozzá. Sajnos a szakpolitikus szavahihetősége a sajátjai körében - a fórumok tanúsága szerint - igencsak megkopott, mióta a Hospinvest-ügyben a pártbéli fősodortól eltérően nyilatkozott (és nem azt mondta, hogy minden egészségügyi magánszolgáltató eredendően a sátán küldötte).

Az oltásnak végül maga Orbán Viktor is zöld jelzést adott november 20-án - ámbár az egyértelműség látszatát azért gondosan kerülte a Kisalföldnek (!) adott interjújában. Mint mondta, a gyerekeit már beoltották az iskolában, ő maga is tervezi az aktust, a felesége viszont nem, mert ő soha nem oltatja be magát semmivel, "ő lesz a kontrollcsoport". Párttársai munkájának tükrében meglepő eljárási sorrendet is közölt: annak természetesen utána kell nézni, miért egy offshore cégtől rendelt vakcinát a kormány, "de majd csak akkor, ha túl vagyunk a járványon. Nem volna helyes, ha kiderülne, hogy meglopnak bennünket oltás ürügyén. Ez azonban pénzügyi, és nem egészségügyi kérdés." Aki pedig még mindig bizonytalankodik, annak hasznos lehet a pártelnök határozott oltásügyi útmutatása: "Mindenki döntse el maga, mit kíván tenni."

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.