A főbírójelölés háttere - Védekező kar

  • M. László Ferenc
  • 2008. november 27.

Belpol

A győri ítélőtábla elnökét jelölte főbírónak a múlt csütörtökön a köztársasági elnök. Havasiné Orbán Mária a bírósági reform, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács átalakításának harcos képviselője. Bár a szocialisták maguk is a változtatás hívei, az államfő jelölési metódusát elutasító kormánypárt aligha szavazza meg a jelöltet. M. László Ferenc
A győri ítélőtábla elnökét jelölte főbírónak a múlt csütörtökön a köztársasági elnök. Havasiné Orbán Mária a bírósági reform, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács átalakításának harcos képviselője. Bár a szocialisták maguk is a változtatás hívei, az államfő jelölési metódusát elutasító kormánypárt aligha szavazza meg a jelöltet.

Alighogy kiszivárgott a jelölt neve, máris különféle pletykák és híresztelések kaptak lábra arról, hogy Havasiné Orbán Mária jobboldali meggyőződésű, régi MDF-es kapcsolatai vannak, baráti társasága, családja révén ha laza szálakkal is, de a Fideszhez kötődik. E híreszteléseket a jelölt ismerői alaptalannak tartják; szerintük a győri ítélőtábla elnöke több évtizedes karrierje alatt kínosan ügyelt arra, hogy ne lehessen politikai elfogultsággal vádolni, vagy akár csak azonosítani a nézeteit. A családi szálak, a rokonok politikai beállítottságának firtatása (unokaöccse, Havasi Bertalan a Fidesz sajtóosztályának a vezetője) pedig egyenesen abszurd, hiszen ilyen alapon a független intézményvezetők jelentős része vegzálható lenne.

A vádak

rapid terjedése a bírói társadalom belső feszültségeit ismerő szakemberek szerint két okra vezethető vissza. A közel fél éve elnök nélkül árválkodó Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) már-már működésképtelen, a Lomnici Zoltán regnálása idején szőnyeg alá söpört problémák most hatványozottan jelentkeznek - ráadásul a status quo hívei bármit megtennének a reformok megakadályozásáért. Ugyanakkor a szocialista és a szabad demokrata frakcióban egyre gyűlik a harag a köztársasági elnökkel szemben a jelölési módszerei miatt - Sólyom, figyelmen kívül hagyva az alkotmány együttműködési kötelezettséget előíró passzusát, nem hajlandó előzetesen konzultálni a pártokkal -, így dacból is ellehetetlenítik, majd leszavazzák kiválasztottjait. Ám információink szerint nem az MSZP indította útjukra a pletykákat - az SZDSZ-hez közel álló szakemberek pedig kifejezetten támogatják a győri ítélőtábla elnökét -, hanem a bírói kar reformellenes körei szítják az indulatokat. Más kérdés, hogy mindkét pártban vannak, akik hitelt adnak a híreszteléseknek.

"Baka András május végi leszavazása után nem maradt túl sok választása az államfőnek: nehéz olyan személyt találni, aki belülről ismeri a bíróságok gondjait, és kész változtatni a rendszeren" - summázta véleményét a Narancsnak Fleck Zoltán, a bírói kar belterjességét, az összeférhetetlenségi anomáliákat tanulmányaiban feltáró jogszociológus. (Fleck észrevételeit részletesen lásd: A legkevésbé sem veszélytelen hatalom, Magyar Narancs, 2008. március 20.; Baka jelölésének története: Messziről jött, 2008. május 15.) Úgy tudjuk, Havasiné a Fővárosi Ítélőtábla vezetőjével, Lukács Zsuzsannával együtt Baka legfőbb támogatójának számított. Komoly szerepet játszottak abban, hogy az OIT május 6-i elutasító döntése után a táblaelnökök egységesen kiálltak az akkori jelölt mellett.

A bírósági reformokat sürgető Sólyom, miután a volt strasbourgi bírót azzal az indokkal szavazták le a parlamentben, hogy kívülről jött jogászként nem ismeri a bírói kar erőviszonyait, csakis a táblabírók közül választhatott, vagy az LB-n kutakodhatott volna jelölt után. Ám a szóba jöhető szakemberek köre szűk, ráadásul többjükről már korábban az a hír járta, hogy politikailag elkötelezettek, ezért megszavazásuk eleve kétséges volt. Több forrásunk megerősítette, hogy ezeket a vádakat az újraválasztására készülő, a vetélytársakat diszkreditálni próbáló Lomnici terjesztette (a volt főbíró portréját lásd: Védő kar, Magyar Narancs, 2006. szeptember 21.). Így esett ki a potenciális jelöltek közül a volt MSZP-elnök, Kovács László barátjaként "számon tartott", a megyei bírákkal sokszor konfrontálódó Zanathy János (jelenleg az LB egyik tanácselnöke), illetve az Áder János "környezetéhez tartozó", reformpárti Lukács. Sokat elárul a híresztelések színvonaláról, hogy baloldali politikusokkal folytatott háttérbeszélgetésekben a legfőbb ellenérv Havasinéval szemben az volt, hogy "együtt mozog a fideszes Lukáccsal". "Míg több megyei elnök - többek között Újkéry Csaba, Gatter László vagy Laky Ferenc - vállaltan konzervatív nézeteket vall, a főbírójelöltről vagy a fent említettekről nem mondható, hogy valaha is politikai jellegű nyilatkozatot tettek volna" - mondta lapunknak egy névtelenséget kérő bírósági forrásunk.

Nem volt mindig ennyire elkötelezett a reformok iránt, megyei bíróként még nem volt túl jó véleménye a központi vezetésről - állítják Havasinéról a Narancs által megkeresett, nevük elhallgatását kérő győri jogászok. 1992-ben, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság élére történt kinevezésekor a jelenlegihez sok tekintetben hasonló volt a helyzet: a pályázatokat kiíró igazságügyi tárca mindenképpen olyan embereket keresett, akik 1989 előtt nem voltak részesei a bírósági igazgatásnak, és új szemléletet képviseltek. A korábban tárgyaló ügyvédként tevékenykedő miniszter, Balsai István jól ismerte a szakmát, így rajta tartotta a szemét a válogatáson - ezt most szocialista oldalon fel is emlegetik Havasinéval szemben. "Mindenképpen rendszerváltást akartunk, figyeltünk arra, hogy még az elnökhelyettesi vagy kollégiumvezetői posztokra is új emberek kerüljenek" - elevenítette fel lapunknak a tizenhat évvel ezelőtt történteket Balsai. "Meg akartam mutatni, lehet másképp vezetni egy bíróságot. És ha nem veszi szerénytelenségnek: megmutattam" - mondta a Népszabadságnak pár napja adott interjújában Havasiné.

Orbán Mária 1976-ban végzett a pécsi jogi karon, majd a rendszerváltásig, illetve kinevezéséig polgári bíróként tevékenykedett. Tevékenységének ismerői előnyére írják, hogy

nem jogászdinasztiából

származik - édesapja vendéglős volt. Menedzseralkatú, határozott vezetőként irányította a megyei bíróságot, majd 2004-től a győri táblabíróságot. Bár egy rövid ideig internetes naplóval jelentkezett a Kisalföld internetes honlapján, általában kerülte a nyilvánosságot, a helyi elit különféle rendezvényeiről, báljairól többnyire távol maradt. 1992 után ritkábban ült a bírói pulpitusra, a táblán tanácsban ítélkezett, a lapunk által megkeresett helyi ügyvédek szerint inkább jó szervezői képességeivel, mint szakmai, tudományos munkájával, karakán ítéleteivel tűnt ki.

A Horn-kabinet idején Vastagh Pál igazságügyi miniszter több megyei elnök ellen fegyelmi eljárást indított, amiért engedélyezték, hogy néhány gazdasági bírót egy alapítvány Amerikába utaztasson. Orbán Mária is a felelősségre vont elnökök közt volt, ám az eljárást megszüntették, ő pedig újabb öt évre elnyerte a megyei bíróság vezetését. Miután átvette a győri táblabíróság irányítását, a polgári ügyszakban megugrott a hatályon kívül helyezett ítéletek száma - gyakran utasítják új eljárásra az elsőfokú bíróságot, ami sok fejfájást okoz az ügyvédeknek, és feszültségeket szít a tábla és a megye között.

A táblabíróság élén reformelkötelezettsége egyre erősebb lett; rendszeresen invitálta konferenciára a határozott, őszinte véleményéről ismert Flecket és Halmai Gábort. A jelölése utáni nyilatkozataiban többször jelezte, hogy nincs megelégedve a bírói kar teljesítményével, javítani szeretné az ítélkezési munka minőségét. Kötelező továbbképzésre küldené kollégáit, melyet beszámoltatás követne. Az értékelés, az ellenőrzés folyamatos lenne, továbbá létrehozna egy külön szolgálati bíróságot, hogy ne a közvetlen kollégák értékeljék a bírókat - persze a teljesítményelv bevezetése mellett új státuszokat is ígért.

Belenyúlna az igazgatási rendszerbe: mint nyilatkozta, a "nem odavaló" bírákat el fogja távolítani a vezetésből. Szeretné, ha az OIT-ban több helyet kapnának a táblaelnökök, sőt beosztott bírákat is bevonna az önkormányzat munkájába. "Több szempontból is szerencsésnek tartom a jelölését: nem a bírói kar fővárosi vízfejét képviseli, tábla- és nem megyei elnök, továbbá végre nő kerülhet a macsó szervezet élére (jelenleg az OIT 13 tagjából csak kettő nő, miközben a bírói karban a nők vannak többségben - M. L. F.). Erőskezű vezetőként vált ismertté a tábla élén, remélhető, hogy a reformokat is keresztül tudja majd vinni" - mondta Fleck Zoltán.

Kérdés, hogy meglesz-e ehhez a kellő támogatottsága. Értesüléseink szerint a frakciók szakpolitikusai kivétel nélkül támogatják az önkormányzatiságot megteremtő, 1997-ben elindított igazságügyi reform korrekcióját,

jónak tartják

a Havasiné vázolta javaslatokat. Ennek ellenére nehezen fog összejönni a megválasztásához szükséges kétharmados parlamenti támogatás. Úgy tudjuk, a Fidesz-KDNP és az MDF támogatja, az SZDSZ még hezitál, az MSZP viszont várhatóan nemmel szavaz (Lendvai Ildikó frakcióvezető november 20-án úgy nyilatkozott: gondoskodnak róla, hogy az LB-nek még ebben a ciklusban legyen új elnöke). Ennek részben a jelölt jobboldaliságáról lábra kapott híresztelés az oka, másrészt biztosra vehető, hogy az államfő jelölési módszerét kifogásoló képviselők dacból sem szavazzák meg Sólyom emberét.

A legnagyobb ellenállás az OIT-ban várható: a tagság felét a jelenlegi szerkezetet fenntartani óhajtó megyei bírók alkotják. Szinte kizárt, hogy a reformtéziseit a nyilvánosság elé táró, a befolyásukat megnyirbálni akaró Havasinét támogatnák (álláspontjukról lásd a Fontolva maradók című keretes írást), egyes politikusok pedig örömmel kapaszkodnak majd a tanács döntésébe. Ha Havasiné meg is kapná a parlament támogatását, a neheze a kinevezés után következne: az OIT-ben az LB elnökének csak egy szavazata van, az igazgatás átalakításához pedig kétharmados törvényt kell módosítani.

Fontolva maradók

Miután nyilvánosságot látott Fleck Zoltán kényelmetlen megállapításokat tartalmazó tanulmánya, Lomnici Zoltán javaslatára az OIT három intézményt - a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet - kért fel az 1997-es igazságügyi reform értékelésére. Az elkészült munkákat az OIT idén tavasszal véleményezte, majd április 15-én határozatban döntött az elemzők javaslatairól - döntő többségüket elutasította. Nem támogatták az igazságügyi miniszter bíróságok feletti adminisztratív hatáskörének a helyreállítását (Orbán Mária is ragaszkodik az önkormányzatiság fenntartásához) vagy az Állami Számvevőszék vizsgálati hatókörének kibővítését. Elutasították a megyei és a helyi bíróságok szerepének újbóli meghatározását és a közigazgatási bíróságok szervezeti különválasztását. Az OIT átalakítására vonatkozó főbb tézisekre is nemet mondtak. Nem támogatták azt a felvetést, hogy az LB elnöke helyett a köztársasági elnök legyen a tanács vezetője, továbbá azt sem, hogy zárják ki az OIT tagjai közül azon szervezetek, bíróságok vezetőit, akiket a testület ellenőriz - jelenleg ugyanis a megyei bíróságok elnökei önmagukra vigyáznak. Nem repestek azért az elképzelésért sem, amely felvetette, hogy az OIT munkájába a bírók mellett vonjanak be közjegyzőket, igazságügyi szakértőket. Míg a pályaalkalmassági vizsgálat újraszabályozását, a felvételi rendszer újragondolását, egy életpályamodell kialakítását támogatták, nem látták szükségesnek egy külön értékelésre szakosodott központi egység felállítását.

Miközben az OIT elzárkózik a reformoktól, a vezető nélkül fungáló tanácsot és az LB-t eluralták a belső folyosóharcok. A HVG a múlt héten adott hírt arról, hogy az LB elnökhelyettese, Kaposvári Bertalan fegyelmi eljárást kezdeményezett a büntetőkollégium vezetője, Kónya István ellen, állítólag azért, mert bírálni merészelte a feljebbvaló egyik előterjesztését. Forrásaink szerint a június 24-én távozott Lomnici is kemény utóvédharcot folytat, ugyanis szeretné megszerezni a helyettesi posztot. Ehhez azonban olyan elnökre volna szükség, aki jóban van a volt főbíróval. Úgy tudjuk, két személy mellett is lobbizik: a politikusok figyelmébe ajánlotta már Kónyát, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökét, az OIT elnökhelyettesét, Fazekas Sándort is. Csakhogy a nyugdíj előtt álló Kaposvári - attól való félelmében, hogy a mostani főbírójelölt sem nyeri el a pártok tetszését, és így vezető nélkül marad az LB - pályázatot írt ki a helyettesi poszt betöltésére. Rossz nyelvek szerint a pályázat Zanathyra van szabva. Az új főbírójelölt és Zanathy hasonlóan gondolkodik a reformok szükségességéről, de a vezetési stílusuk nagyban különbözik - Zanathy karcos véleményeiről, konfrontatív módszereiről ismert. Mindenesetre Havasiné az említett interjújában megüzente: "hozzá (ti. az elnökhöz - M. L. F.) kizárólag egyetlen egy embernek kell lojálisnak lennie: a helyettesének. (...) Ha engem megválasztanak, akkor törvényi szabályozás nélkül, kötelező önkorlátozással a legfelsőbb bíró kar összbírói értekezletének véleménye alapján fogok a helyettes személyéről dönteni. Örökölni viszont nem szeretném a helyettesemet."

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.