A köztévé pénzügyi válsága: Szabadság tér, te szülj nekem rendet!

publikálva
1998/46. (11. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Nehéz megjósolni, mi lesz a Magyar Televízió Rt.-vel (MTV Rt.) akkor, ha az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) nem talál módot arra, hogy a közszolgálati intézményt pénzhez juttassa. A televíziónak beígért 500 millió a külsősök hónapok óta elmaradt honoráriumára kellene, hogy legalább legyenek, akik műsort készítenek. Az ORTT jogászai keresik a megoldást, hogyan bújhatnának ki a megkötés alól, melynek értelmében nem kaphat előleget az, akinek köztartozásai vannak. Márpedig az MTV Rt.-nek van, nem is kevés. Az ORTT lapzártánk után, kedden tárgyal a tranzakcióról, a testület ülése idején a Szabadság téri tévészékházban ülősztrájkkal próbálnak rájuk nyomást gyakorolni az intézmény dolgozói.

Nehéz megjósolni, mi lesz a Magyar Televízió Rt.-vel (MTV Rt.) akkor, ha az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) nem talál módot arra, hogy a közszolgálati intézményt pénzhez juttassa. A televíziónak beígért 500 millió a külsősök hónapok óta elmaradt honoráriumára kellene, hogy legalább legyenek, akik műsort készítenek. Az ORTT jogászai keresik a megoldást, hogyan bújhatnának ki a megkötés alól, melynek értelmében nem kaphat előleget az, akinek köztartozásai vannak. Márpedig az MTV Rt.-nek van, nem is kevés. Az ORTT lapzártánk után, kedden tárgyal a tranzakcióról, a testület ülése idején a Szabadság téri tévészékházban ülősztrájkkal próbálnak rájuk nyomást gyakorolni az intézmény dolgozói.

Ha nem láttuk volna múlt hétfőn Kövér Lászlót az Aktuálisban, azt hihetnénk, a kormány keresztet vetett a televízióra, mindegy, mi történik az intézménnyel, már a képernyőn való megjelenés se számít. Ám mivel a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter ott ült a stúdióban, talán azt hihetjük: a kormányban még megvan a szándék a köztévé fenntartására. Szeptemberben legalábbis még megvolt: akkor Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt (MEH) vezető miniszter és Horváth Lóránt, az MTV Rt. ügyvezető elnöke abban állapodott meg, hogy a kormány átvállalja a sugárzási díjat, amit a központi támogatásból fizetnének.

Ám "az egyezség ellenére a költségvetés tervezetében nem szerepel az MTV Rt.-nek ígért plusz négymilliárd forint, és a kormány nem vállalt garanciát az intézmény működéséhez szükséges hatmilliárd forintos hitelre", fordult a múlt héten a nyilvánossághoz az MTV Rt. ügyvezető elnöke. Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap A Hét című műsorban reagált a tévéelnök panaszaira: "Erre [a pénz passzolására] még várni kell, legalább január elsejéig, mert ez a megállapodás a költségvetési törvényt érinti." A miniszterelnök válaszaiból kiderült, hogy "a [média]törvény rossz (...) és a mostani szabályozás mellett a közszolgálati tévé nem tud eredményesen, hatékonyan, tisztességesen gazdálkodva működni". Orbán szerint a probléma az, hogy ők, a kormány, "szeretnék kiszabadítani a közszolgálati tévét a médiatörvény fogságából", de ehhez, a kétharmados törvény megváltoztatásához az ellenzék támogatására van szükség. "Nagyon remélem, hogy ésszerű módosításra nyílik lehetőség a hátralévő másfél hónapban, és ezek után kell majd a költségvetésben egy módosító indítvánnyal, ahogyan ez szokás, majd a korábbi megállapodásnak érvényt szerezni." Keblemre, tévé, értékelhetnénk a miniszterelnök szavait, aki nem mulasztotta el megemlíteni, hogy "olyan nehéz időszakban, mint amilyen a mostani áradás is volt, a közszolgálati televízió, az korrekten és tisztességesen járt el". Mi tesszük hozzá - és nem Kálmán Olga műsorvezető -, hogy meg kellene nézni, honnan folyik az a rengeteg víz: mint a médiatörvénynek a beakasztás, ez is az ellenzék műve lehet.

A reklám helye

Az MTV Rt. pénzügyi helyzete évek óta heves viták tárgya. Tavaly például az volt a baj, hogy miért olyan magas a reklámbevétel, idén meg az, hogy miért nem fizetnek a társadalombiztosításnak, és miért akkora az adótartozása, amekkora (nagy). Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) júliusban már inkasszót nyújtott be az 560 millió forintos elmaradt járulék miatt, ám az MTV Rt. számlájáról nem tudtak pénzt leemelni. Sem az OEP, sem az APEH, amelynek 300 millióval tartozott akkoriban (mára ez 500 millió Ft) a televízió. Az az MTV Rt., amely január óta elnök (Peták Istvánt elmozdította a kuratórium), június óta pedig tulajdonosi testület nélkül (a kuratóriumi elnökség, miután kétszer egymás után nem tudott az intézmény élére elnököt választani, feloszlatta magát) működik, legalábbis adást sugároz. A jelenleg egymilliárd forintos tb-hátralék átütemezését a múlt héten engedélyezte az OEP, a havi harmincmilliós részletfizetés biztosítéka az MTV Rt. egyik ingatlanja, a rendszeres csengetés elmaradása esetén a Szabadság téri székház melletti épületre jelzálogot jegyeztet be az egészségbiztosító. Az APEH viszont eddig nem adott engedményt az 540 milliós hátralék átütemezésére. Ezek mellett a televízió idén már többször maradt hónapokra adós a külsős dolgozók honoráriumával, azoknak a pénzével, akiket pont a létszámleépítések és racionalizálások kényszerítettek belsősökből vállalkozókká lenni.

Az MTV Rt. helyzetének értékelésénél nem mellékes az a tény, hogy tavaly elindultak a kereskedelmi televíziók, amelyek nemcsak reklámbevételektől, hanem munkatársainak jelentős részétől is megszabadították az intézményt. Az MTV Rt. gyakorlatilag úgy szállt versenybe riválisaival, hogy adósságán meg az akkori ellenzék állandó támadásán kívül semmi sem volt a kezében. Ez utóbbiakat egy évvel ezelőtt vehette félvállról az intézmény vezetése - vette is -, csak aztán idén májusban fordult a kocka.

Válaszok a Kossuth térről

Májusban már a Fidesz illetékesei is tudták, hogy az MTV Rt. segítségre szorul. A problémát első körben nem az jelentette, hogy mit kérjenek cserébe ezért (evvel az rt. vezetése tisztában volt, néhány személyi változással, a szocialistákhoz és/vagy szabaddemokratákhoz közel állónak vélt Hidvégi József, Szombathy Pál és László József lecserélésével adta tanúbizonyságát annak, képes a változtatásokra), hanem az: milyen lehetőségek vannak arra, hogy a kormány beavatkozzon egy függetlenített gazdasági szervezet működésébe. Akkor Horváth Lóránt, az intézmény vezetője írt egy tervet, amit az illetékesek visszadobtak, ezalatt készült egy másik program a válságkezelésre. Ez utóbbi, szimpatikusnak tűnő javaslatra (kidolgozói között ott találjuk Ragács Imrét, az rt. gazdasági igazgatóját) igent mondott a kormány, titkon persze, hiszen - mint említettük - az MTV Rt. független, pláne a kormánytól független, így van ez már egy ideje. Az, hogy Horváth Lóránt szeptemberben a MEH vezetőjéhez, Stumpf Istvánhoz fordult segítségért, vélhetően egyszerű baki, lehet, hogy eredetileg az ügyben kompetenshez, a parlament kulturális bizottságához indult, csak elnézte az épületet. A használható tervvel csak az a probléma, hogy miközben olyan dolgok szerepelnek benne, mint honoráriumcsökkentés, a jogdíjkifizetés leállítása, a külsős munkatársak számának 50 százalékos, a belsősök létszámának 15 százalékos csökkentése, a terv végrehajtását az rt. elnöke - állítja egy belsős tévés - elszabotálja. Ennek ugyan ellentmondani látszik az, hogy hiába akarta volna Horváth leépíteni (múlt hét óta most éppen megint akarja) az ott dolgozókat (egyébként az európai átlagot tekintve nem túlzottan magas az intézmény létszáma), a végkielégítésekre ugyanúgy nincs pénze, mint ahogy semmire sincs, a működést biztosító felügyelet - a kuratóriumi elnökség - nélkül döntésekre is kevés a lehetősége.

A vita tehát, amely most az ORTT-ben az ötszázmillióról folyik, nemcsak hogy nem a jéghegy csúcsa, hanem egy másik sarkkör. Ha a beígért összeg, melynek felhasználásáról (a külsősök honoráriumának kifizetéséről) részletes tervet kapott az ORTT, megérkezik az rt.-hez, akkor is maximum annyi történik, hogy két-három hétig még lesznek munkatársak, akik a tévében dolgoznak. Emellett persze bármikor megtörténhet, hogy a tévébe nem érkezik napilap, hogy a telefonokat kikapcsolják (200 milliós tartozása van az intézménynek a Matávval szemben, 100 millió pedig a mobilszolgáltatónak), hogy leáll a nemzetközi hírcsere (ami nélkül lehet híradót csinálni, csak nem érdemes), lehet, hogy a szinkronizálással foglalkozó cégek visszatartják a kész kópiákat, hogy csak néhányat említsünk a hitelezők közül. Akik között volt már olyan - az áramszolgáltató -, aki a Bojtár utcai komplexumban lekapcsolta a villanyt. Egy múlt heti sajtóbeszélgetésen Horváth kijelentette, nem számít arra, hogy a tévékuratórium elnökségét a parlament az idén megválasztja, így szerinte március előtt nem lesz új elnöke a televíziónak, tulajdonos nélkül pedig nem tudják végrehajtani a gazdaságilag szükséges lépéseket. Az ügyvezető elnök szerint a köztelevízió katasztrofális helyzetének oka - az adósság görgetése mellett - az, hogy a tervezett 10 milliárdos reklámbevételből csak 6 milliárd folyt be, ami a tavalyi 19 milliárdhoz képest drasztikus csökkenést jelent. A menedzsment a hónap közepére újabb tervet készít, melyben létszámleépítés, vagyonátalakítás, belső racionalizálás szerepel. Horváth szerint ezzel kapcsolatban az is elképzelhető, hogy a Nap-keltét belső gyártásban oldják meg, vagy másik produceri irodára bízzák, mert az eddigi összeget nem tudják kifizetni Gyárfás Tamáséknak.

Bért, verítéket és könnyeket

"Hogy melyik hitelező meddig vár, az mindig változik. Szerencsére a hitelezőinknek sem szándékuk, hogy csődbe döntsék az intézményt, hiszen akkor ők is elbuknak egy egyébként jelentős megrendelőt", véli Feledy Péter alelnök. Feledy szerint a közszolgálati tévé a médiatörvény elfogadása óta a politika áldozatává vált. "Azt már tudják a politikusok, hogy az intézményen segíteni kellene, hiszen mindenkinek ez az érdeke. Mellesleg az európai csatlakozás is támaszt olyan feltételeket a közszolgálati televíziózással kapcsolatban, aminek végrehajtásához a kétharmados törvény módosítására lesz szükség, de erre kevés esély van." Feledy szerint csüggedésre az ad okot, hogy miközben a jelenlegi ellenzék korábban szükségesnek tartotta az ügyészségi törvény módosítását (az ügyészségek kormány alá rendelését), most éppen csak arra hajlandó, hogy egyeztessen róla, megszavazásról egyelőre szó sincs. (Az ellenzék a szervezett bűnözéssel kapcsolatos törvénycsomag részeként nem akarta az ügyészségi törvény módosítását, egyébként bizonyos módosításokat támogatott.) Az alelnök és munkatársai ezért olyan konferenciákat és előadásokat szerveznek politikusoknak, amelyek előadói az EU-ból érkező médiaszakemberek lesznek, hadd lássák a képviselők, nem érdektelen dolog sem az EU, sem az európai televíziózás.

A közelmúltban napvilágot láttak értesülések a Híradó és A Hét főszerkesztőjelöltjeiről, előbbi poszt egyik várományosa Bocskay Zsolt, az Aktuális szerkesztője, a heti politikai magazin (A Hét) szerkesztéséről Rér Évával folytatott tárgyalásokat Feledy. "Rövid távon nem ígértem nekik semmit", avat be egy fontos poszt betöltésének körülményeibe az alelnök, aki abban reménykedik, hogy az ORTT jogászai a médiatörvényben megtalálják a választ arra a kérdésre, hogy az intézmény költségvetésében tételként szerepelnek-e a sugárzási díjak, vagy sem. Ha igen - véli Feledy -, akkor ez az összeg, "uszkve három, három és fél millárd, jövő márciusban kezd el cseperegni" a tévébe.

Addig azonban? Feledy szerint szerencsére vannak még olyan "megveszekedett közszolgálati munkatársak" a tévében, akiket nem tudtak elcsábítani a kereskedelmi adók. Szerinte a versenyhelyzet kiéleződése - a konkurencia nézettségi mutatói - miatt az MTV Rt. kereskedelmi osztálya is a műsorgyártókat cseszteti, hogy "nagyobb legyen a nézettségünk, pedig a Hamletet sehol sem nézik annyian, mint a Csárdáskirálynőt".

Majd a politika

Adott egy hatalmas adósság, vannak az ügynek jól és kevésbé jól járó szereplői, meg van a parlament, amelynek kuratóriumi elnökséget kellene választania (a médiatörvény szerint legalább nyolc főt). A tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselők jelölik, és minden képviselőcsoportnak legalább egy jelöltjét meg kell választani. Az elnökség megbízatása négy évre szól (legutóbb ´96-ban választották meg), de ha a parlamenti képviselőcsoportok összetételében ezalatt változás történik (mint májusban történt is), akkor az egyenlő arány fenntartásának érdekében új tagokat kell az elnökségbe választani. Tehát miközben az MDNP és a KDNP kiesett a parlamentből, delegáltjuk lehet a médiatestületben, és melléjük kerülne még a MIÉP jelöltje is. A kormánynak ezt a szándékát - a tizenhat fősre bővített testület létrehozását - utasítja el a jelenlegi ellenzék, féltve a tájékoztatást a kiegyensúlyozottság borulásától. Az SZDSZ nyáron tett javaslatát - amely a tévékuratóriumi elnökség megválasztását, az intézmény válságára tekintettel különválasztaná a többi kuratórium kibővítésének ügyétől, és gyors megoldásokat biztosíthatna - csak az MSZP támogatta. Arra a kérdésre pedig, hogy megállapítható-e az MDNP és a KDNP jelöltjeiről, hogy kormánypártiak, az alkotmányügyi bizottság úgy válaszolt, hogy nem. Szintén nem volt a felelet Hack Péternek arra a kérdésére, eldönthető-e, hogy a kuratórium elnökségébe jelölt képviselők ellenzékiek vagy kormánypártiak.

Akadnak a televízióban olyanok, akik erről azt gondolják: a kormánynak nem túl rossz a jelenlegi helyzet, olyan Damoklész kardja ez, vagy micsoda, ami nem árt, ha a közszolgálat feje fölött lebeg. De ez az álláspont nem annyira elterjedt, halljuk innen-onnan, furcsa akusztikával, mintha a beszélő egy pallos alatt állna.

Aztán majd biztos lesz megegyezés, meg pénz a tévének, meg műsor: objektív és tárgyilagos. Nem is lehet másképp, azt csak sejtjük.

Pálinkás Szüts Róbert

publikálva
1998/46. (11. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra