A Krónika esete az ORTT-vel: Hírháttér

publikálva
1997/20. (05. 15.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Azt már kezdjük megszokni, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága egyfajta tágan értelmezett pártatlanság-fogalomra alapozva konkrét műsorokba szól bele, vagy azokat minősít utólag. Most először azonban nem a panaszbizottság, hanem maga az ORTT döntött úgy: a Kossuth adó nem adott hírt valamiről, ami pedig szerinte hír volt. Az eset különlegessége, hogy ezt - a törvény homályos megfogalmazásai miatt - mindkét érintett egyfajta próbapernek tekinti.

Azt már kezdjük megszokni, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága egyfajta tágan értelmezett pártatlanság-fogalomra alapozva konkrét műsorokba szól bele, vagy azokat minősít utólag. Most először azonban nem a panaszbizottság, hanem maga az ORTT döntött úgy: a Kossuth adó nem adott hírt valamiről, ami pedig szerinte hír volt. Az eset különlegessége, hogy ezt - a törvény homályos megfogalmazásai miatt - mindkét érintett egyfajta próbapernek tekinti.

Hogy mi a hír, az sok mindentől függ, leginkább azonban attól, hogy az erre legilletékesebb, a hírszerkesztő annak tartja-e. Az eseményt tarthatja fontosnak, közepesen fontosnak vagy teljesen lényegtelennek - ettől még bekerülhet vagy kimaradhat a hírblokkból, hiszen függ a dolog attól is, mennyi más fontos hírt adott abban az időben az MTI (a rádiós hírszerkesztők többnyire az online bejövő, iszonyatosan megfogalmazott MTI-anyagokból dolgoznak). Február végén a Magyar Demokrata Fórum vezetői fogadást adtak az EU nagykövetei számára - az eseményt a rádió aznapi hírszerkesztője nem találta halálizgalmasnak, így is naponta adják le, hogy pl. "Xenofóbia kormánya támogatja hazánk euroatlanti csatlakozását az első körben". A hír tehát nem nem lett hír, és ez ellen a leginkább érintett MDF sem nyújtott be panaszt.

Nem így Pós Péter polgártársunk, civilben az Érdekvédők Polgári Közösségének ügyvezető titkára (és mint ilyen, a legtöbb panaszt benyújtó magánszemély), aki előbb a rádiónál, majd az ORTT-nél sérelmezte, hogy a hazánk csatlakozása miatt "fontos hazai politikai esemény" nem került be a rádiós hírekbe. A panaszbizottság március 20-án megállapította, hogy tényleg nem, de "utólagos beavatkozásra nem látott lehetőséget". Pós ezt nem fogadta el, megtámadta a határozatot, így maga az ORTT ült össze április 22-én, az "ügyet" megtárgyalandó.

És láss csodát: a 28/97-es, Révész T. Mihály elnök által aláírt határozat helyt adott Pós panaszának, arra kötelezve a Déli krónikát, hogy "magyarázat nélkül" tegye közzé: "A Magyar Rádió Rt. 1997. február 29-én megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. I. törvényt azzal, hogy nem adott hírt az MDF vezetőinek az EU-tagországok Budapesten akkreditált nagyköveteivel történt találkozójáról; s ezzel megsértette a törvény által előírt sokoldalú tájékoztatás követelményét." A Krónika ezt beolvasta, és az a tény, hogy a február az idén csak 28 napos volt, még a legkevésbé aggályos az egészben.

Az ORTT ugyanis indoklásában megállapította: "Az eseménynek volt olyan hírértéke, hogy a TV Híradó és a Duna Televízió híradása is beszámolt róla. (...) Ebből következően a Testület álláspontja az, hogy a Magyar Rádió híradásaiban is meg kellett volna jelennie a tudósításnak." Amiben két nóvum van. Egy: az ORTT-t és elnökét nem arra találták ki, hogy hírértéket állapítson meg, erre van ugye a hírszerkesztő. Kettő: ha hírérték az, amit a másik két közmédium is annak tart, akkor ez az autonóm újságírás vége, ellenben a középszer diadala, hiszen egymáshoz igazítja, egymáson méri a hírműsorok tartalmát.

"Két nap késéssel, de a Déli krónika kezdése előtt három perccel jött az ORTT közleménye, úgyhogy fellebbezésnek helye nincs, utánajárásra semmi idő nem maradt" - emlékszik vissza Gulyás Erika, a Krónika főszerkesztője, aki "nonszensznek" tartja, hogy a testület utólag állapítsa meg, mi a hír. "Ahhoz pedig semmi közöm, hogy más szerkesztőknek mi a hírfelfogása." Ezt a szemléletet erősíti meg egyébként a Magyar Rádió 1993-ban elfogadott etikai kódexe is. Megkerestük az ügyben György Gábort, az MR tulajdonosi funkcióját gyakorló kuratóriumának elnökét is, aki elmondta: ők inkább általánosságban ügyelnek a rádió pártatlanságára, függetlenségére. "Az általános felelősség a miénk, a konkrét műsorkészítési és hírszolgáltatási szabályok fölött a rádió elnöke őrködik, a panaszokat pedig az ORTT Panaszbizottsága vizsgálja ki."

Révész T. Mihály ORTT-elnök a Narancs kérdésére elmondta: ők úgy ítélték meg, EU-csatlakozásunk miatt igenis megállapítható a dolog hírértéke, és nem ért egyet azzal, hogy döntésük sértené a hírszerkesztő autonómiáját. "A hírnek van egy generális definíciója, ami mindegyik közszolgálati műsorszolgáltatóra érvényes. Ha ezt a találkozót egy másik hírszerkesztő hírnek tartotta, akkor ugye valamelyikük inkompetens" - vélte Révész T. Mihály, aki lapunknak elismerte: elképzelhető persze, hogy az MTV és a Duna TV tévedett, éppen ezért egyfajta precedensnek tartja az ügyet: majd a bíróság kialakítja elvi álláspontját arról, beleszólhat-e a testület szerkesztési kérdésekbe. Ebben bízik a rádió is: értesülésünk szerint az MR elnöke megígérte, hogy perre viszi a dolgot. Pós Péter azt is sérelmezte, hogy "a Magyar Rádió Rt. hírszerkesztősége a panaszos kifogására nem reagált". Ezt kérdésünkre határozottan cáfolja Bedő Iván, a Hírszerkesztőség vezetője, aki elmondta: az aznapi szerkesztő írt hírt az MDF-fogadásról, de az más, fontosabb ügyek miatt végül nem került be a hírcsomagba.

A Narancs kérdésére Bedő elmondta: nem tart attól, hogy egyfajta cenzúra venné most kezdetét; "az viszont a késő kádári puha diktatúra időszakából ismert módszer, hogy az utólagos értékeléssel, elvi irányok megszabásával a szerkesztők fejében előbb-utóbb csattogni kezd a sokat idézett olló, maguk kivágják a kényelmetlen részeket, vagy pont fordítva, olyat is leadnak hírként, amit maguktól nem írtak volna meg".

Seres László


Törvény által homályosan

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I., ismertebb nevén: a médiatörvény 47. paragrafusa foglalkozik az ORTT Panaszbizottságával. A testület bírálja el "a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek megsértése miatti panaszokat". A panaszbizottság öt évre megbízott tagjai "függetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve, tevékenységük végzése során nem utasíthatók". A 4. paragrafus szerint "a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie".

A médiatörvény 65. paragrafusa szerint egyébként az MR, az MTV és a Duna TV közalapítványa "nem jogosult (...) a részvénytársaságok műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni". A kuratórium felügyeli a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat betartását - ezt azonban még az ORTT-nek kell jóváhagynia.

publikálva
1997/20. (05. 15.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra