A Krónika esete az ORTT-vel: Hírháttér

  • 1997. május 15.

Belpol

Azt már kezdjük megszokni, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága egyfajta tágan értelmezett pártatlanság-fogalomra alapozva konkrét műsorokba szól bele, vagy azokat minősít utólag. Most először azonban nem a panaszbizottság, hanem maga az ORTT döntött úgy: a Kossuth adó nem adott hírt valamiről, ami pedig szerinte hír volt. Az eset különlegessége, hogy ezt - a törvény homályos megfogalmazásai miatt - mindkét érintett egyfajta próbapernek tekinti.
Azt már kezdjük megszokni, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottsága egyfajta tágan értelmezett pártatlanság-fogalomra alapozva konkrét műsorokba szól bele, vagy azokat minősít utólag. Most először azonban nem a panaszbizottság, hanem maga az ORTT döntött úgy: a Kossuth adó nem adott hírt valamiről, ami pedig szerinte hír volt. Az eset különlegessége, hogy ezt - a törvény homályos megfogalmazásai miatt - mindkét érintett egyfajta próbapernek tekinti.

Hogy mi a hír, az sok mindentől függ, leginkább azonban attól, hogy az erre legilletékesebb, a hírszerkesztő annak tartja-e. Az eseményt tarthatja fontosnak, közepesen fontosnak vagy teljesen lényegtelennek - ettől még bekerülhet vagy kimaradhat a hírblokkból, hiszen függ a dolog attól is, mennyi más fontos hírt adott abban az időben az MTI (a rádiós hírszerkesztők többnyire az online bejövő, iszonyatosan megfogalmazott MTI-anyagokból dolgoznak). Február végén a Magyar Demokrata Fórum vezetői fogadást adtak az EU nagykövetei számára - az eseményt a rádió aznapi hírszerkesztője nem találta halálizgalmasnak, így is naponta adják le, hogy pl. "Xenofóbia kormánya támogatja hazánk euroatlanti csatlakozását az első körben". A hír tehát nem nem lett hír, és ez ellen a leginkább érintett MDF sem nyújtott be panaszt.

Nem így Pós Péter polgártársunk, civilben az Érdekvédők Polgári Közösségének ügyvezető titkára (és mint ilyen, a legtöbb panaszt benyújtó magánszemély), aki előbb a rádiónál, majd az ORTT-nél sérelmezte, hogy a hazánk csatlakozása miatt "fontos hazai politikai esemény" nem került be a rádiós hírekbe. A panaszbizottság március 20-án megállapította, hogy tényleg nem, de "utólagos beavatkozásra nem látott lehetőséget". Pós ezt nem fogadta el, megtámadta a határozatot, így maga az ORTT ült össze április 22-én, az "ügyet" megtárgyalandó.

És láss csodát: a 28/97-es, Révész T. Mihály elnök által aláírt határozat helyt adott Pós panaszának, arra kötelezve a Déli krónikát, hogy "magyarázat nélkül" tegye közzé: "A Magyar Rádió Rt. 1997. február 29-én megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. I. törvényt azzal, hogy nem adott hírt az MDF vezetőinek az EU-tagországok Budapesten akkreditált nagyköveteivel történt találkozójáról; s ezzel megsértette a törvény által előírt sokoldalú tájékoztatás követelményét." A Krónika ezt beolvasta, és az a tény, hogy a február az idén csak 28 napos volt, még a legkevésbé aggályos az egészben.

Az ORTT ugyanis indoklásában megállapította: "Az eseménynek volt olyan hírértéke, hogy a TV Híradó és a Duna Televízió híradása is beszámolt róla. (...) Ebből következően a Testület álláspontja az, hogy a Magyar Rádió híradásaiban is meg kellett volna jelennie a tudósításnak." Amiben két nóvum van. Egy: az ORTT-t és elnökét nem arra találták ki, hogy hírértéket állapítson meg, erre van ugye a hírszerkesztő. Kettő: ha hírérték az, amit a másik két közmédium is annak tart, akkor ez az autonóm újságírás vége, ellenben a középszer diadala, hiszen egymáshoz igazítja, egymáson méri a hírműsorok tartalmát.

"Két nap késéssel, de a Déli krónika kezdése előtt három perccel jött az ORTT közleménye, úgyhogy fellebbezésnek helye nincs, utánajárásra semmi idő nem maradt" - emlékszik vissza Gulyás Erika, a Krónika főszerkesztője, aki "nonszensznek" tartja, hogy a testület utólag állapítsa meg, mi a hír. "Ahhoz pedig semmi közöm, hogy más szerkesztőknek mi a hírfelfogása." Ezt a szemléletet erősíti meg egyébként a Magyar Rádió 1993-ban elfogadott etikai kódexe is. Megkerestük az ügyben György Gábort, az MR tulajdonosi funkcióját gyakorló kuratóriumának elnökét is, aki elmondta: ők inkább általánosságban ügyelnek a rádió pártatlanságára, függetlenségére. "Az általános felelősség a miénk, a konkrét műsorkészítési és hírszolgáltatási szabályok fölött a rádió elnöke őrködik, a panaszokat pedig az ORTT Panaszbizottsága vizsgálja ki."

Révész T. Mihály ORTT-elnök a Narancs kérdésére elmondta: ők úgy ítélték meg, EU-csatlakozásunk miatt igenis megállapítható a dolog hírértéke, és nem ért egyet azzal, hogy döntésük sértené a hírszerkesztő autonómiáját. "A hírnek van egy generális definíciója, ami mindegyik közszolgálati műsorszolgáltatóra érvényes. Ha ezt a találkozót egy másik hírszerkesztő hírnek tartotta, akkor ugye valamelyikük inkompetens" - vélte Révész T. Mihály, aki lapunknak elismerte: elképzelhető persze, hogy az MTV és a Duna TV tévedett, éppen ezért egyfajta precedensnek tartja az ügyet: majd a bíróság kialakítja elvi álláspontját arról, beleszólhat-e a testület szerkesztési kérdésekbe. Ebben bízik a rádió is: értesülésünk szerint az MR elnöke megígérte, hogy perre viszi a dolgot. Pós Péter azt is sérelmezte, hogy "a Magyar Rádió Rt. hírszerkesztősége a panaszos kifogására nem reagált". Ezt kérdésünkre határozottan cáfolja Bedő Iván, a Hírszerkesztőség vezetője, aki elmondta: az aznapi szerkesztő írt hírt az MDF-fogadásról, de az más, fontosabb ügyek miatt végül nem került be a hírcsomagba.

A Narancs kérdésére Bedő elmondta: nem tart attól, hogy egyfajta cenzúra venné most kezdetét; "az viszont a késő kádári puha diktatúra időszakából ismert módszer, hogy az utólagos értékeléssel, elvi irányok megszabásával a szerkesztők fejében előbb-utóbb csattogni kezd a sokat idézett olló, maguk kivágják a kényelmetlen részeket, vagy pont fordítva, olyat is leadnak hírként, amit maguktól nem írtak volna meg".

Seres László


Törvény által homályosan

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I., ismertebb nevén: a médiatörvény 47. paragrafusa foglalkozik az ORTT Panaszbizottságával. A testület bírálja el "a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek megsértése miatti panaszokat". A panaszbizottság öt évre megbízott tagjai "függetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve, tevékenységük végzése során nem utasíthatók". A 4. paragrafus szerint "a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie".

A médiatörvény 65. paragrafusa szerint egyébként az MR, az MTV és a Duna TV közalapítványa "nem jogosult (...) a részvénytársaságok műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni". A kuratórium felügyeli a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat betartását - ezt azonban még az ORTT-nek kell jóváhagynia.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.