Az MSZP és a BIT: A fiúk a politikában dolgoznak

  • 1997. május 15.

Belpol

Nemrégiben töltötte be ötödik évét a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT), amely 1994-ben a törvényhozásba juttatott huszonkét országgyűlési képviselőt (közülük Kiss Péterből miniszter is lett), s amely ebben a ciklusban gyakorlatilag ellenőrzése alá vonta az ifjúságpolitika egészét. A szervezet életében a két héttel ezelőtti országos gyűlésükig nem történt jelentős változás: két évig Kiss Péter vezette a BIT-et, utána pedig Simon Gábor, akit éppen Kiss szemelt ki utódjául. A legutóbbi tisztújításon elnöknek választott Tóbiás József azonban már nem a Kiss Péter-i generáció embere.
Nemrégiben töltötte be ötödik évét a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT), amely 1994-ben a törvényhozásba juttatott huszonkét országgyűlési képviselőt (közülük Kiss Péterből miniszter is lett), s amely ebben a ciklusban gyakorlatilag ellenőrzése alá vonta az ifjúságpolitika egészét. A szervezet életében a két héttel ezelőtti országos gyűlésükig nem történt jelentős változás: két évig Kiss Péter vezette a BIT-et, utána pedig Simon Gábor, akit éppen Kiss szemelt ki utódjául. A legutóbbi tisztújításon elnöknek választott Tóbiás József azonban már nem a Kiss Péter-i generáció embere.

A BIT országgyűlési képviselői mára eltávolodtak szervezetüktől. A választások óta semmilyen komolyabb tisztséget nem vállaltak, inkább csak lobbiztak és lobbiznak a BIT-es elképzelések megvalósításáért. Egyik politikusuk szerint az MSZP-frakció Ifjúsági és Modernizációs Munkacsoportjának BIT-es tagjai az MSZP-n belül a centrumhoz tartoznak, ami általában azt jelenti, hogy oda szavaznak, ahol az erőt feltételezik. Például annak idején a pártban elég kevesen támogatták az elnökhelyettesi poszt létrehozását: a BIT e kevesek közé tartozott, s biztonsági politikájuk jegyében mindkét potenciális jelöltet, Katona Bélát és Kósáné Kovács Magdát alkalmasnak tartották a posztra. A pártban végül maradt az ügyvezető alelnöki poszt, de a lényeg az, hogy mindkét szocialista nagy emberrel maradt a szívélyes légkörű jó viszony.

Többek szerint korántsem biztos, hogy 1998-ban is lesz MSZP-BIT-megállapodás. Magyarország legkedveltebb napilapja például úgy tálalta Tóbiás egyedüli elnökjelöltségét, mint a szervezeten belüli azon igény megfogalmazódását, miszerint a BIT önállóbban működjék (s ehhez személycserére van szükség az élen).

Tóbiás József,

a BIT új elnöke

mindenesetre úgy véli: a BIT "a generációváltás ellenére" ismét megállapodik az MSZP-vel, hiszen elsősorban nem a szervezetet megjelenítő személyek, hanem "az értékek a fontosak". Igaz, hozzátette: arról még nem aktuális beszélni, hogy az új vezetés elindul-e maszopos színekben a következő választáson. Az elnök egyébként biztos abban, hogy a választási együttműködés jelentős szavazatokat hozhatna a szocialistáknak, ám ha ebből lesz is valami, arról legkorábban szeptemberben érdemes beszélni.

"Mindenképp szükség van stílusváltásra, s azt is szeretném, ha a jövőben hangsúlyosabban lennénk jelen a civil közéletben, a fiatalok mindennapjaiban" - mondja Tóbiás, aki nem érzi úgy, hogy az ő elnökké választása Kiss Péter bukását jelentené: "elismerjük a Péter nagyságát, aki kitalálta és létrehozta ezt a szervezetet". Minden párt ifjúsági szervezetével elképzelhetőnek tartja az együttműködést, s nem lát riválist az Ifjú Szocialisták Mozgalmában - bizony ilyenje is van már a Magyar Hazának. (A mozgalom hivatalosan az MSZP ifjúsági szervezete, bár ha a "nagyok" egyszerre tárgyalnának az ifjúszocikkal meg a baloldali ifjúsággal, "akkor biztos, hogy nem a BIT-eseket küldenék le kávéért", érzékeltette egy BIT-es vezető önérzetesen az erőviszonyokat.)

Simon Gábor exelnök két évig vezette a szervezetet, s a BIT megalakulása óta meghatározó személyiség volt. "Kipróbáltuk az ellenzékiséget, és egyszer csak a kormánypártivá válással szembesültünk, ami nem volt könnyű feladat", idézi föl a hőskort. Úgy véli, a szervezet úgymond kritikus hangvétele azonban megmaradt. Érzése szerint ő is "része lesz" az MSZP-BIT-megállapodásnak, vagyis ismét indul a választáson egyéniben, valamint listás helyre is számít. 1994-ben a BIT vezérkarából egyedüliként nem lett képviselő. Egyébiránt természetesnek tartja, hogy a BIT-ben az utána következő generáció vette át a hatalmat, nem érzi bukásnak a történteket: a jövőben tanácsokkal kívánja segíteni a szervezet munkáját.

A BIT feltehetően

soha nem lesz olyan erős,

mint manapság. Ellenőrzésük alatt tartják ugyanis a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványt, az ő káderük Koncz István ifjúsági ügyekért felelős címzetes államtitkár. Az egykori zánkai úttörőtábor hasznosításába is van beleszólásuk egy, a zánkai közhasznú társaság mellett működő tanácsadó testület révén (egyetértésük nélkül semmi fontosat nem tehet a tulajdonos Művelődési Minisztérium nevében eljáró menedzsment).

Vélhetően azonban nem lesz ez mindig így: 1998-ban választások lesznek. Ha más kormány jön, a fiúk pár évig nyilván alámerülnek, jelesül: a politika helyett marad a gazdasági életben való sertepertélés; ott is jut hely számukra.

B. Z.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.