A Mahir Cityposternél maradtak a reklámhengerek: Oszlopos hirdetők

szerző
Némedi András
publikálva
2001/46. (11. 15.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Areklámhengerek ügye szeptemberben került a figyelem középpontjába, amikor kiderült: a főváros szocialista-szabaddemokrata vezetése első körben azért mondott nemet a Mahir engedélyének meghosszabbítására, mert a pártok biztosítékot szeretnének arra, hogy egyenlő eséllyel jelenhetnek meg a hirdetőoszlopokon a tavaszi választási kampány során. (A Mahir Cityposter a Fidesz közeli vállalkozókhoz köthető cégbirodalom része.) A kft. viszont állítólag "háborúval" fenyegetőzött, ha kérését elutasítanák. Az érintettek e híreket rögtön cáfolták. (Lásd: Kölcsönös tisztelet, Magyar Narancs, 2001. szeptember 13.)

Areklámhengerek ügye szeptemberben került a figyelem középpontjába, amikor kiderült: a főváros szocialista-szabaddemokrata vezetése első körben azért mondott nemet a Mahir engedélyének meghosszabbítására, mert a pártok biztosítékot szeretnének arra, hogy egyenlő eséllyel jelenhetnek meg a hirdetőoszlopokon a tavaszi választási kampány során. (A Mahir Cityposter a Fidesz közeli vállalkozókhoz köthető cégbirodalom része.) A kft. viszont állítólag "háborúval" fenyegetőzött, ha kérését elutasítanák. Az érintettek e híreket rögtön cáfolták. (Lásd: Kölcsönös tisztelet, Magyar Narancs, 2001. szeptember 13.)

Kínos várakozás

A Mahir Cityposter a nyáron hivatalos formában kérte a fővárostól az 1998-ban több mint 500 reklámhengerre kötött, az év végén lejáró szerződésének újabb hároméves meghosszabbítását. A közterület-használatot engedélyező várostervezési és városképvédelmi bizottság elé először augusztus 9-én került az ügy. A Narancs információi szerint a 11 tagú bizottság hét jelen lévő képviselője közül hárman igennel szavaztak egy nem ellenében, hárman pedig tartózkodtak. A szavazás eredményét a legtöbben úgy értelmezték, hogy nem született érvényes döntés, ezért az előterjesztésnek ismét a bizottság elé kell majd kerülnie.

A várost vezető MSZP-SZDSZ-koalíció képviselői utóbb a Narancsnak azt nyilatkozták: fel sem merültek a jövő tavaszi országgyűlési, illetve az őszi önkormányzati választással kapcsolatos politikai kérdések. Arról volt csupán szó, hogy nem tartották időszerűnek, hogy augusztusban határozzanak egy decemberben lejáró szerződésről, jóval a többi közterületi reklámcég kérelmének elbírálása előtt. (A többi cég szerződése is ez év december 31-ig érvényes.) Ráadásul a testület tagjai állítólag az utolsó percben kapták meg az előterjesztést, így nem volt idejük átnézni, miről is döntenek. Elhangzott az is: túl sok a közterületi reklám Budapesten, szigorítani kellene az engedélyek kiadását.

Többszöri halogatás után a második menetre október 24-én került sor, amikor a bizottság többsége ismét nem voksolt igennel a szerződés meghosszabbítására. Jogilag azonban ez a szavazás sem jelentette azt, hogy ki lehet küldeni az elutasító határozatot. Továbbra is titkos háttértárgyalásokról suttogtak sokan, de ezt az MSZP és az SZDSZ is cáfolta. Az ügy mégis egyre kínosabbá vált. A szabaddemokraták budapesti frakcióvezetője, Bőhm András másnap a fővárosi közgyűlésen ki is jelentette: jogilag végigvihetetlen, erkölcsileg pedig tarthatatlan lenne, ha így próbálnák megakadályozni, hogy politikai ellenfeleik a fővárosi közterületeken a plakátokra kerülhessenek.

Egy hatóság korlátai

A harmadik felvonásra a múlt héten került sor, és a november 8-i ülés váratlan fordulatot vett. Előzőleg még minden jel arra mutatott, hogy a bizottság véglegesen megerősíti korábbi két elutasítását. Ehhez képest a jelenlévők - köztük a városházi koalíciós képviselők is - egyhangúlag megszavazták a Mahir szerződésének hároméves meghosszabbítását. Természetesen a háttéralkut a már megszokott forgatókönyv szerint ismét cáfolták az érintettek.

A tájékozódást megnehezíti, hogy - az Alkotmánybíróság tavaly novemberi, a főváros közterület-használati rendeletét érintő döntése értelmében - a bizottság a korábbiakkal ellentétben nem tulajdonosként foglalt állást, hanem önkormányzati hatósági ügyként kezelte a Mahir kérelmét. A tárgyalások zártak voltak, s a jegyzőkönyvből is csak a döntés nyilvános. Lapunk azonban úgy értesült: az ülés legelején a bizottság elnöke, Endrédy István - a Fidesz-MDF-MKDSZ-frakció tagja - precízen elkészített határozati javaslatot vett elő. A jelenlévők vita nélkül, pillanatok alatt visszavonták korábbi, a Mahir-reklámhengereket érintő elutasító határozatukat, majd megszavazták a szerződés hároméves meghosszabbítását.

A bizottság elé kerülő ügyeket előkészítő városházi ügyosztály azonban nem is tudott erről az előterjesztésről. Az ott dolgozók - a képviselők korábbi döntése értelmében - elutasító határozatot szövegeztek és vittek a testület ülésére.

Félhivatalos magyarázatok szerint a többségben lévő MSZP-SZDSZ-képviselők - akár szakmai, akár politikai volt korábbi elutasításuk oka - belátták, hogy ezt a mecscset mindenképpen a Mahir nyeri. A hatósági ügyeknél ugyanis jóval több a korlát, mint amikor az önkormányzat még tulajdonosi jogkörben döntött közterületeiről. Leegyszerűsítve: hatósági ügyekben kevesebb jogos indok létezik arra, miért nem hoszszabbítanak meg egy szerződést. Egy esetleges elutasítás után az érintettek fellebbezhetnek a fővárosi közgyűléshez, majd bírósághoz fordulhatnak. Míg tulajdonosként az önkormányzat rövid úton elbontathatta Budapest utcáiról az engedély nélküli építményeket, hatósági jogkörben eljárva ez szinte lehetetlen. A Mahir-kérelem elutasítása esetén nagy valószínűséggel meg kellett volna várni a per eredményét, márpedig a mai bírósági gyakorlatot tekintve ez évekig is eltarthat. (S persze az is valószínűsíthető volt, hogy az ítélet is a cég javára szólna.) Noha szeptember végén a fővárosi közgyűlés úgy döntött ugyan, hogy visszatér tulajdonosi jogköréhez, ez a Mahir ügyére visszamenőleg már nem vonatkozhat.

Helyosztó versengés

S hogy a legtöbben mit gyanítanak a háttérben? A fővárosi közterületi reklámpiacot jól ismerő, de a számukra is kényes téma miatt nevük elhallgatását kérő szakértők a Narancsnak elmondták: ha csak az előzetes egyeztetések szintjén is, de már biztosan megkezdődtek az üzleti tárgyalások a választási kampányra készülődő pártok és a reklámcégek között. Budapesten nagy számban lehet a kerületektől is bérelni közterületeket, s magántulajdonú ingatlanokon szintén állnak reklámhordozók, de a legforgalmasabb utak és terek a fővárosi önkormányzat tulajdonában vannak.

A fővárossal szerződésben álló reklámcégek közül a Mahir helyzete különleges. A cégek többségének ugyanis óriásplakátra van engedélye a fővárostól, a tavaly életbe lépett budapesti városépítési szabályzat szerint viszont az óriásplakátok egy része nem maradhat jelenlegi helyén idén december 31-e után, amikor a szerződések lejárnak; elsősorban a belvárosi területekről szorítják ki őket - a Mahir 530 hirdetőoszlopa viszont változatlanul maradhat a forgalmas belvárosi helyeken.

Szakértők szerint elvileg más célközönségnek szólnak az óriásplakátok és másnak a hirdetőoszlopok, ám a politikus az a termék, amit jövőre mindenkinek megpróbálnak eladni. Ezért a pártok várhatóan bérelnek majd helyeket óriásplakátjaiknak, de szükségük lesz belvárosi hirdetési lehetőségekre is. (A belvárosban a hirdetőoszlopok mellett szintén jó lehetőséget jelentenek például a villamos- és buszmegállókban lévő pavilonok vagy a villanyoszlopokra szerelt pillangótáblák. Ezek két másik cég üzemeltetésében vannak, amelyeket szintén előszeretettel keresnek meg a pártok választási kampányok idején.)

A választásokra készülődő pártok számára fontos kérdés, hogy hány helyet tudnak megszerezni, milyen típusúakat, hol, és főként mennyiért. Azt sem engedhetik meg maguknak, hogy politikai ellenfeleik felvásárolják előlük a legjobb helyeket. A reklámcégeknek viszont kőkemény üzleti érdekük, hogy szerződésüket újabb három évre meghosszabbítsák; már csak emiatt sem hihető, hogy soha senki senkivel nem tárgyalt a háttérben.

Némedi András

szerző
Némedi András
publikálva
2001/46. (11. 15.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra